A BreuerPress és a HetiTV hírei 2020.03.04.-reggelén
A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) járványügyi szakemberei folyamatosan tájékozódnak a cseh kollégáktól a két, Prágában koronavírus-fertőzéssel diagnosztizált egyetemistával kapcsolatban, aki Magyarországon járt – közölte Müller Cecília országos tisztifőorvos. Kedden derült ki: Magyarországon is járt az a két fiatal diáklány, akinél koronavírus-fertőzést mutattak ki a cseh laboratóriumi vizsgálatok. A Milánóban tanuló amerikai és ecuadori egyetemista február 24-én érkezett Milánóból Bécsbe, onnan később Budapestre utaztak, majd Brünnön át Prágába, ahol az Airbnb-rendszeren keresztül foglaltak szállást. Az amerikai nőnél a vasárnapi első teszt, az ecuadorinál pedig a megismételt laboratóriumi vizsgálat mutatta ki a koronavírust. A két diáklány két napot töltött Magyarországon. Gyors információcsere van az érintett országok között az ügyben – tette hozzá -, ennek során fel kell deríteniük, milyen útvonalon, milyen eszközzel közlekedtek a diákok, mit csináltak, hol szálltak meg, kikkel kerülhettek szoros kontaktusba, és ennek alapján dönthetnek majd arról, milyen járványügyi intézkedések szükségesek.
A Demokratikus Koalíció arra szólította fel a kormányt és az illetékes szerveket, hogy vizsgálják ki, pontosan merre járt és hány emberrel érintkezhetett a Magyarországon járt két koronavírusos beteg. A párt frakcióvezető-helyettese sajtóinformációkra hivatkozva azt írta, hogy Budapesten is megfordult az a két nő, akit koronavírus-fertőzéssel diagnosztizáltak Prágában. A két diák február 24-én indult Milánóból, majd Bécs és Budapest érintésével érkezett Prágába – emlékeztetett Arató Gergely. A politikus pártja nevében azt is sürgette: ha felmerül, hogy bárki érintkezhetett velük, a hatóságok ne várjanak tünetekre, hanem azonnal különítsék el az érintetteket és végezzék el rajtuk a teszteket.
Az EU bíróságának kedden hozott ítélete szerint nem sértett európai uniós jogot a magyar kormány, amikor 2010 után távközlési és kiskereskedelmi különadókat vetett ki – nyilatkozta az igazságügyi miniszter. Varga Judit azt mondta: a luxembourgi bíróság elfogadta a kormány álláspontját, amely szerint a nagyobb bevétellel rendelkező multinacionális cégek vállaljanak arányosan nagyobb részt a közterhek viseléséből. A különadók alapelve a kölcsönös tehervállalás, a kormány nem a magyar emberekre, hanem a multikra, nagyvállalatokra terhelte ezeket az adókat – mondta az igazságügyi miniszter. Ismertette, hogy – bár az Európai Bíróság korábban a nagyvállalatok oldalára állt – a keddi luxembourgi ítélet szerint azért nem sértett EU-s jogot a magyar kormány a különadók bevezetésével, mert az nem minősül e vállalkozásokkal szemben hátrányos megkülönböztetésnek .
Az MSZP határozati javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek, amelyben kezdeményezi, hogy a szakképző intézményekben kötelezően tanítsák a munkavállalói jogokat – közölte Komjáthy Imre, az MSZP alelnöke. A politikus azzal indokolt: ma Magyarországon sok munkavállaló nincs tisztában a jogaival, így például a felmondás vagy a bérfizetés szabályaival. Ugyanakkor – folytatta – ha kötelezővé teszik Magyarországon a munkavállalói jogokkal kapcsolatos alapismeretek tanítását a szakképzésben, akkor legalább a következő generáció képes lesz arra, hogy megvédje magát a munkáltatókkal szemben. Hangsúlyozta: a munkavállalókat az védi meg, ha egységet alkotnak, szakszervezetet alakítanak, hiszen ha van szakszervezet, akkor van „bérharc” és munkavédelmi ellenőrzés is. Az MSZP következetesen harcol azért, hogy érvényesüljenek a szakszervezetek és a munkavállalók jogai – tette hozzá a politikus, megjegyezve, hogy ez a kezdeményezés is szakszervezeti javaslatra jött létre.
A civil közösségek, valamint a nemzet mint közösség fontosságát hangsúlyozta a határon túli autonómiaügyek egyeztetéséért felelős miniszterelnöki megbízott a kecskeméti megyeházán, a városi civil fórumon. Szili Katalin közölte, 21. századi együttműködésre kell törekedni az Európai Unión belül a nemzeti régiókban. A miniszterelnöki megbízott a nemzeti összetartozás évéhez kapcsolódóan a Székely Nemzeti Tanács által a nemzeti régiók védelméért indított európai polgári kezdeményezésről beszélt, illetve a támogatására kérte a jelenlévőket. Szili Katalin szerint a 21. század a magyaroknak lehetőséget ad a nemzeti szolidaritás, a közösséghez tartozás megélésére.
Külföld:
Az Európai Unió minden szükséges támogatást meg fog adni Görögországnak a migrációs válság kezeléséhez, és csalódnak azok, akik éket próbálnak verni a közösség tagjai közé – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke. Ursula von der Leyen a görög-török határnál tartott sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy a huszonhetek meg fogják őrizni az egységüket. Athén a helyzetre tekintettel akár 700 millió eurónyi támogatásban is részesülhet, az EU part- és határvédelmi ügynöksége (Frontex) pedig hét további hajót, két helikoptert, egy repülőgépet, illetve száz újabb határőrt fog a helyszínre vezényelni – közölte. Kiriákosz Micotákisz görög kormányfő a Törökországgal határos Evrosz megye székhelyén fogadta Ursula von der Leyent, valamint Charles Michelt, az Európai Tanács, illetve David Sassolit, az Európai Parlament elnökét.
Recep Tayyip Erdogan török elnök viselkedése támadás az EU és Görögország ellen – jelentette ki Sebastian Kurz konzervatív osztrák kancellár, azt követően, hogy munkamegbeszélést folytatott Werner Kogler zöldpárti alkancellárral és Karl Nehammer belügyminiszterrel. A kancellár szerint a török hatóságok az emberek egy részét hamis ígéretekkel autóbuszokon szállították a török-görög határhoz, hogy ily módon zsarolják az EU-t. Úgy vélekedett: Törökország felelős a szíriai Idlíbben kialakult drámai helyzet miatt, a görögországi, illetve a görög határnál kialakult helyzet miatt, mivel „szándékosan visszaéltek emberek helyzetével”, 13 ezer embert ösztönöztek arra, hogy keljenek útra az EU irányába. A történteket „a lehető leghatározottabban el kell ítélni”, ez nem más, mint „emberek szenvedésével való játszadozás, az Európai Unió megzsarolása” – tette hozzá. Sebastian Kurz arról is beszélt: korábban valamennyien egyetértettek abban, hogy a belső határok nélküli Európa csak akkor működőképes, ha léteznek a külső határok.
Irán jóval több uránt dúsított már eddig annál, mint amennyit a 2015-ben kötött atomalku maximált, ráadásul nem engedi ellenőrizni több létesítményét – adta közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) és annak vezérigazgatója. A perzsa országnak jelenleg már több mint egy tonna – 1020 kilogramm és 90 dekagramm – dúsított uránja van, ötször annyi, mint amennyit az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával, Franciaországgal, Kínával, Oroszországgal és Németországgal – az úgynevezett hatokkal – megkötött atomalku enged. Donald Trump amerikai elnök 2018-ban felrúgta az egyezményt – és újra gazdasági büntetőintézkedésekkel sújtotta Iránt -, Teherán pedig erre hivatkozva kezdte megszegni tavaly a megállapodást.
Két kudarcba fulladt kormányalakítási kísérlet után hétfőn a harmadik előrehozott választást rendezték meg Izraelben, annak reményében, hogy sikerül pontot tenni az immár több mint egy éve zajló belpolitikai válságnak . Netanjahu élete győzelmét aratta a hétfői voksoláson, a Likud legjobb eredménye az elért 36 mandátum, miközben a Kék-Fehér csak 32 képviselői székre számíthat a 120 tagú Kneszetben. Szeptemberben még ez az arány 33-31 volt Gáncék javára, és sokáig minden jel arra mutatott, hogy megtörhető Netanjahu 14 éve tartó kormányzása. Az eredmények igen szorosak, így akár döntő jelentőségűvé válhat a katonák, bebörtönzöttek, külföldön szolgáló diplomaták, illetve a koronavírus fertőzés miatt a betegséggel bármilyen módon kapcsolatba kerülteknek, a speciálisan erre kialakított körzetekben leadott voksa. Amennyiben ez sem változtat a felálláson, akkor a jobboldali koalíció 59 mandátumot szerzett, kettővel kevesebbet, mint a kormányalakításhoz szükséges 61. A balközép pártok összességében 39 mandátumot szereztek, a Közös Arab Lista 15-t, míg a jobboldali radikális Jiszráel Beitenu 7 mandátummal rendelkezik. Avigdor Libermann ezúttal is eldönthetné a helyzetet, akárcsak tavaly áprilisban az első előrehozott választás után, ám ő kedden jelezte, pártja, a Jiszráel Beitenu csak a hivatalos eredmények fényében foglal majd állást.
Gazdaság:
Rendkívüli, előre meghirdetett ülés nélküli azonnali 50 bázispontos kamatvágást jelentett be kedden közép-európai idő szerint 4 órakor az amerikai jegybank a koronavírus negatív gazdasági hatásainak enyhítésére. A piac március végére, a meghirdetett ülésre már előzetesen 100%-os eséllyel árazta ezt a lépést, de voltak pletykák, hogy még ezt megelőzően jön ki a döntéssel a Fed és ez most meg is történt. Utoljára a 2008-as válság legintenzívebb időszakában volt hasonlóra példa, amikor szintén rendes kamatdöntő ülés nélkül jelentett be 50 bázispontos vágást a Fed.
Időjárás:
Szerdán délelőtt még országszerte borús idő lesz jellemző. Sokfelé fúj erős lökésekkel kísért ÉNY-i szél. Eső elsősorban a Dunától keletre valószínű. Az Északi-középhegységben átmeneti havas eső, hóesés is előfordulhat.
Délután nyugat felől csökkenni kezd a felhőzet, a Dunántúlon várhatóan kisüt a nap. A keleti országrész fölött estig megmarad a vastagabb felhőtakaró, melyből elszórtan eső is előfordul. Kissé veszít erejéből, de élénk marad az É-i szél.
Éjszaka már keleten sem várható eső, ott is csökken a felhőzet. Szélcsendes, zömében csillagfényes, hideg időre van kilátás.
A jellemző hőmérséklet átlaga szerda reggel +3 – +9, szerda délután +7 – +10, északon néhol csak +5, fok körül alakul.
