A kutatásfejlesztésben is együtt kell működni
Palkovics László akadémikus, innovációs és technológiai miniszter a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt a kutatásfejlesztési kapcsolatok jelentőségéről, a hazai felsőoktatás helyzetéről, valamint arról, lehet-e a közeljövőben újabb magyar Nobel díjas.
A miniszter beszélt a magyar-izraeli kapcsolatokról, amelyek minden szinten kiválóak, de a tudományos, elsősorban felsőoktatási, technológiai viszonylatban is kiemelkedőek, ebben nagy szerepe volt Palkovics Lászlónak is. Mindez köszönhető annak is, hogy új módszer szerint dolgoztak mindkét fél szakértői, amibek következtében kialakult a ma nagyszerűnek mondható együttműködés. Sok területen érezhető a változás, mint például a zalaegerszegi önműködő autó pályatesztje. Ma már szerencsére nem csak a kormányok, hanem a cégek között is mindennaposak a találkozások. A két kormány egyébként nemrégiben írt ki egy kétszer hárommillió eurós pályázatot, ahol mindkét fél a saját kutatóit finanszírozza, de a cél az együttműködés és a közös eredmények létrehozása. Mindezek mellett a felsőoktatási kapcsolatok is nagyszerűek, legutóbb a miniszter éppen a Bar Ilan Egyetemen járt, ahol sikerült különböző megállapodásokat is kötni.
Az Európai Unióban is vannak kutatási források, ám Palkovics László szerint ezekből korábban és most sem jutnak hozzá jelentősebben magyar kutatók, a nyertes pályázatok nem érik el az egy százalékot sem, a miniszter szerint ezért is kellett átalakítani a hazai kutatói hálózatot. Az alacsony arány amiatt is alakult ki, mert az EU-s kutatói pályázatok azt támogatják elsősorban, ha vannak európai együttműködések és úgy látszik, a magyar intézményeknek nincsenek meg a nemzetközi kapcsolatai, elsősorban az európai intézményekkel. A legtöbb uniós forrás a Közép-Európai Egyetem nyerte el, ami egy aránylag kicsi intézmény, de úgy látszik, rendelkeznek a megfelelő kapcsolatokkal, ők többet nyertek, mint a második ELTE és a harmadik BME együtt. A kormányzat szándéka, hogy a többi magyar egyetemet is rábírják a megfelelő kapcsolatok kialakítására. Ez azért is fontos, mert az EU a következő költségvetési időszakában a valaha volt legnagyobb összeget fordítja majd kutatásfejlesztésre, a tervek szerint 90 milliárd eurónyi pénzt. A magyar tervek szerint ennek az összegnek a 2 százalékát kellene magyar kutatásokra elnyerni, ehhez ösztönzik a különböző felsőoktatási intézmények közötti együttműködést. Hozzátette, tiszta vizet kell önteni a pohárba, mert a különböző statisztikák nem igazolják vissza azt a képet, mit a magyar kutatásfejlesztés kapcsán sokan leírnak, gondolnak.
A magyar felsőoktatás is reformra szorul, a miniszter szerint 2014-ben elindult egy folyamat, mi alapvetően jó irányba halad, hiszen a felsőoktatási rendszer külföldi megítélése mára lényegesen javult, ma már 36 ezer külföldi hallgató van a rendszerben, ami szintén magas szám.
Összességében el lehet mondani – tette hozzá a miniszter, a magyar egyetemeken nincsen harci zaj, egyszerűen munka folyik, szerencsére, hozta fel példaként, hogy a természettudományos területen például a hallgatók aránya jelentősen növekedett, ma már elérik az összlétszám 30 százalékát, a cél a 40 százalék elérése. Fel kell ismerni a mai gyerekeknek, hogy például a matematika nem ördögtől való tudomány.
Szerencsére a magyar természettudományban vannak olyan kutatók, kutatások, amelyek akár Nobel díjasok lehetnek
