A BreuerPress és a HetiTV hírei 2020.01.21. reggelén
Orbán Viktor Auschwitzban, Áder János Jeruzsálemben képviseli Magyarországot a Holokauszt Nemzetközi Emléknapján
– írja a Kibic Magazin. Január 27-én lesz Auschwitz felszabadításának 75-dik évfordulója. Ez a nap a Nemzetközi Holokauszt Emléknap, és a kerek évforduló alkalmából a szokásosnál is nagyobb rendezvények várhatók Izraelben és Auschwitzban is. Magyarország két helyen is képviselteti magát. Orbán Viktor miniszterelnök többek között Reuven Rivlin, izraeli államelnök, Andrzej Duda lengyel, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, továbbá Frank-Walter Steinmeier német államelnök, valamint a belga király és a királyné társaságában vesz részt az auschwitzi megemlékezésen. Áder János köztársasági elnök Jeruzsálembe látogat, ahol a nemzetközi Holokauszt Világfórum vendégeként Emmanuel Macron francia elnök, Vlagyimir Putyin orosz elnök és Mike Pence amerikai alelnök is a meghívottak között szerepel.
Nagyon megerősödött a migrációs nyomás a déli határon, a téli időjárás ellenére a szárazföld mellett vízen is próbálkoznak a határsértők – jelentette ki a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára. Németh Szilárd a szegedi határkikötőnél elmondta, az elmúlt héten 699, az azt megelőző héten 636 határsértőt fogtak el a rendőrök és katonák. Hozzátette: az év eleje óta hetente ötvennel-százzal növekszik az elfogottak száma. Tavasztól őszig a honvédség rohamcsónakokkal járőrözött a Tiszán, a Maroson és a Ferenc-csatornán. A téli időjárás ellenére folyamatos a migránsok próbálkozása a Tisza szerb-magyar határszakaszán, ezért a honvédségnek az elmúlt héten vissza kellett térnie oda – közölte az államtitkár. Az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred aknász naszádja, a Baja teljesít szolgálatot a Tisza Szeged alatti szakaszán. A magyar építésű hajót 2007-ben felújították, éjjellátó készülékkel, reflektorral és nagyon pontos radarral látták el. Az eszközök lehetővé teszik a határsértők felderítését, akik nemcsak gumicsónakokon, hanem összekötött uszadékfákon és palackokon is igyekeznek átkelni a folyón – mondta a politikus.
Jogszabály-módosítások, intézményi eljárások megújítása, az iskolai és más jelzőrendszerek megerősítése egyaránt segítené a családon belüli erőszak visszaszorítását – mondta Hohn Krisztina, az LMP országgyűlési képviselője. A politikus kijelentette: ratifikálni kell az Isztambuli egyezményt, amely mindazokat a lépéseket tartalmazza, amelyek szükségesek a probléma kezelésére. A rendőrségen önálló, speciálisan képzett alosztályokra lenne szükség – adott hangot egy szakmai véleménynek -, de a civilek és a hivatalok együttműködése is fontos lenne – tette hozzá. A családon belüli erőszak nem magánügy, a kezelése nem függhet attól, hogy az áldozat kész-e feljelentést tenni az elkövető ellen – mondta. Törvénymódosításokra is szükség lenne, miként figyelemfelhívó kampányokra is, a többi között arról, hogy hova fordulhatnak az áldozatok segítségért – közölte.
A „Soros-tervet” akarja megvalósítani a Momentum liberális pártcsaládja – mondta Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője. Az Európai Parlament (EP) liberális csoportja – amelynek a Momentum is tagja – közzétette migrációs csomagját, amelynek több pontja „igen ismerős a Soros-tervből” – fogalmazott a politikus, megjegyezve, hogy az Újítsuk meg Európát nevű képviselőcsoport alelnöke Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője. Halász János a liberálisok javaslatairól kifejtette: Európát bevándorlókontinenssé, nyitott társadalommá akarják tenni, kötelező betelepítési kvótát akarnak, vagyis a migránsok kötelező szétosztását minden tagállamba, és nagyobb befolyást adnának a Soros-szervezeteknek a migráció kezelésében. Azt is mondta, hogy állampolgárságot akarnak adni a bevándorlóknak, ezzel pedig nemcsak választójogot adnának a migránsok tömegeinek, hanem rövid idő alatt teljesen átalakítanák Európa kultúráját is. Emellett fel akarják gyorsítani a migránsok betelepítését, családegyesítését, és csökkentenék a nemzetállamok hatáskörét a migránsok kérelmeinek elbírálásánál – idézte a javaslatokat.
Külföld:
Boris Johnson brit miniszterelnök joggal tart az újabb skóciai függetlenségi népszavazástól, hiszen az bizonytalanná teheti a brit államszövetség sorsát – mondta Frank Tibor külpolitikai elemző. Hozzátette: valószínűleg a Brexitet gazdasági szempontból megsínyli Nagy-Britannia, így nem meglepő, hogy a skótok népszavazást akarnak. Skócia partjainál nagyon sok kőolajat találtak és az ország szeretne az unióban maradni. Így egy lehetséges forgatókönyv, hogy ha megteheti és megfelelő támogatottsága lesz, akkor Skócia „visszalép” az EU-ba – mutatott rá Frank Tibor. A skótok kilépése „földindulással” járna a brit államszövetségben – hangsúlyozta. Boris Johnson múlt kedden utasította el az újabb skóciai függetlenségi népszavazás engedélyezését.
Az Európai Uniónak szembe kell néznie azzal, hogy úgy a Száhel-térség instabilitása, mint a líbiai konfliktus könnyen a migrációs nyomás kiújulását és további erősödését okozhatják – mondta a külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben. Szijjártó Péter hangsúlyozta: Magyarország nagyra becsüli Németország törekvéseit a líbiai helyzetet illetően, amely egy nemzetközi konfliktus tekintetében hasonló platformra helyezte az Egyesült Államokat, Oroszországot, Kínát és az Európai Uniót. Líbia vonatkozásában Magyarország rendkívül fontosnak tartja a migrációs aspektust, ezért minden olyan törekvést támogat, amely tűzszünethez és politikai megoldáshoz vezet – emelte ki. A Száhel-térségét tekintve aláhúzta: az övezet jelentős szerepet játszik az Európába irányuló migrációban. E régiót tekintve igazolódik be a leglátványosabban az a magyar migrációs politika, amely szerint a segítséget kell oda vinni, ahol a baj van, és nem a bajt kell idehozni – mondta a miniszter.
Bizalmatlansági indítványt terjeszt a román parlament elé Ludovic Orban jobbközép kormánya ellen az ellenzékben lévő Szociáldemokrata Párt (PSD), hogy megakadályozza a kétfordulós polgármester-választás bevezetését, és véget vessen a kabinet „visszaéléseinek” – döntötte el a PSD ideiglenes pártvezetése. A parlamenti mandátumok több mint 40 százalékával rendelkező PSD az RMDSZ által már beígért támogatásra számít, továbbá független képviselőkkel és a Victor Ponta vezette Pro Romania párttal is egyeztet, hogy összehozza a kormány megbuktatásához szükséges többséget. Közben Klaus Iohannis államfő hétfőn levélben kezdeményezte a parlament rendkívüli ülésszakának összehívását, hogy a kormány úgynevezett felelősségvállalást jelenthessen be a választási törvény módosítása érdekében.
Minden népnek, így a palesztinoknak is joguk van ahhoz, hogy saját országuk legyen. Csak így biztosítható tartós béke a Közel-Keleten – jelentette ki Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter Brüsszelben. Hangoztatta: az Európai Unió nem hagyhatja, hogy a Közel-Kelet sorsát kizárólag az Egyesült Államok alakítsa. Ragaszkodnia kell a két államon alapuló megoldáshoz, nem Izrael ellenében, hanem a nemzetközi jog betartása érdekében. A luxemburgi külügyminiszter a líbiai konfliktussal, valamint a vasárnap, Berlinben tartott nemzetközi Líbia-konferencia eredményeivel összefüggésben azt mondta, érvényt kell szerezni a fegyverszünetnek, a fegyverszállítások tilalmának, valamint annak, hogy egyetlen külső fél se avatkozzon be sem a konfliktusba, sem Líbia belügyeibe.
Benjamin Netanjahu miniszterelnök bejelentette jelöltjeit két megüresedett miniszteri posztra. Izraelnek 2018 decembere óta nincs működő kormánya, az egy éven belüli harmadik választásokra március 2-án kerül sor. A regionális együttműködési miniszter, Tzachi Hanegbihez került a mezőgazdasági portólió, míg Ofir Akunisz tudományügyi miniszter megkapta a jóléti minisztériumot. A kormányzó Likud párt szerint Hanegbi kinevezésének célja, hogy „visszaszerezze azoknak a gazdáknak a szavazatait, akik a korábbi választásokon nem a Likudra voksoltak”. A párt nyilatkozata továbbá megerősítette Cipi Hotovely külügyminiszter-helyettes kinevezését a diaszpóra ügyekért felelős miniszteri posztra, amelynek bejelentésére két héttel ezelőtt került sor. Hotovely két évvel ezelőtt nagy felháborodást váltott ki az USA zsidó vezetői körében, amikor külügyminiszter-helyettesként az amerikai zsidó közösség és Izrael közötti szakadékért az előbbit hibáztatta a „kényelmes élete” miatt, és megjegyezte, hogy Izrael politikájának kritikusai „soha nem küldik gyermekeiket harcolni az országukért”.
Gazdaság:
A világ milliárdosainak a száma az elmúlt évtizedben megduplázódott, a 2153 milliárdos vagyona a Föld 4,6 milliárd legszegényebb ember vagyonával egyenlő – hívta fel a figyelmet az Oxfam nemzetközi civil szervezet. Az Oxfam éves egyenlőtlenségi jelentése egy nappal a davosi világgazdasági fórum kezdete előtt jelent meg. Az Oxfam számításai szerint a világ leggazdagabb egy százaléka kezében annyi pénz van, mint amennyi a 6,9 milliárd legszegényebb földlakó összvagyona. A világ 22 leggazdagabbjának pedig több a pénze, mint az összes afrikai nőnek. A szervezet számításai szerint, ha a világ leggazdagabbjai 10 éven át 0,5 százalékkal több adót fizetnének, akkor 117 millió új munkahely jöhetne létre az oktatásban és az egészségügyben világszerte. Amitabh Behar, az Oxfam India vezérigazgatója a Reutersnak azt mondta, hogy tovább nyílt az olló a leggazdagabbak és a legszegényebbek között, és hogy a kormányoknak lépéseket kell tenniük a különbség szűkítésére.
Időjárás:
Kedden reggel ismét fagyos, párás, ködös, zúzmarás idővel indul a nap. Elvétve előfordulhat hószállingózás, ónos szitálás is. Napközben ismét sokfelé megmarad a szürke rétegfelhőzet, csak lassan csökken a párásság. A bizonytalan idő alatt vékonyodó rétegfelhőzet mellett, a délután folyamán kis körzetekben, elsősorban az északi, északnyugati országrészben lehet bízni szűrt napsütés kialakulásában, illetve a magasabb hegycsúcsok emelkednek a felhőréteg fölé.
Éjjel ismét fokozódhat a párásság. Csillagfényes és ködös, ködfelhős területek is előfordulnak. Fagyos lesz a hajnal.
A jellemző hőmérséklet átlaga kedd reggel -4 – -1, kedd délután +1 – +4, északkeleten 0,
fok körül alakul.
