A HetiTV és a BreuerPress hírei 2019.12.10. reggelén
Életének 90. évében, 2019. december 8-án elhunyt Ormos Mária Széchenyi-díjas történész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Modern kori Történeti Tanszékének professor emeritája, korábban az egyetem rektora és a kar megbízott dékánja, a 20. századi magyar és egyetemes történelem neves kutatója – írja közleményében a Magyar Tudományos Akadémia.
Ormos Mária 1930-ban született Debrecenben. Egyetemi tanulmányait Debrecenben és Budapesten végezte, 1952-ben Debrecenben szerzett történelem–magyar szakos tanári diplomát. 1953-ig tanársegéd a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, 1953-tól 1957-ig tanársegéd, majd adjunktus Szegeden a József Attila Tudományegyetemen. 1957-ben fegyelmi eljárással eltávolították az intézményből. 1957-től 1963-ig levéltári segédmunkatárs, általános iskolai tanár, majd lexikonszerkesztő. 1963-tól 1982-ig az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa, majd főmunkatársa. 1984 és 1992 között a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem rektora. 2001-től professor emerita.
Ormos Mária kutatási területe Európa és Magyarország 20. századi története 1945-ig. Kandidátus 1968-ban, a tudományok doktora 1980-ban lett. 1987-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1993-ban rendes tagjává választották.
Munkáiban a múlt századot meghatározó nácizmus és sztálinizmus időszakával foglalkozva azt akarta megérteni és megértetni, mi vezetett el a második világháborúig, illetve ahhoz, ami azután következett. Vizsgálta a nemzetközi kapcsolatrendszereket, a Horthy-korszak magyar szellemi életét, Németország történetét.
Közel 230 tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője, közel negyven könyve jelent meg.
Munkásságát 1984-ben Akadémiai Díjjal, 1995-ben Széchenyi-díjjal, 2001-ben Deák Ferenc-díjjal és Pulitzer-emlékdíjjal, 2003-ban Hazám-díjjal, 2003-ban Arany János-díjjal ismerték el. 2008-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a csillaggal kitüntetést vehette át a 20. századi magyar és egyetemes történelem terén végzett rendkívül sokoldalú tudományos kutatómunkája, egyetemvezető és szervező, oktatói tevékenysége, tudományos életpályája elismeréseként. 2009-ben megkapta a Húszéves a Köztársaság Díjat, 2010-ben pedig a Radnóti Miklós antirasszista díjat.
Ormos Máriával a Heti Tv is készített interjút. Ezt – a 2018 nyarán készült – dokumentumfilmünket ismételjük meg rá emlékezve ma, kedd este , a Hét órás vendég című programunkban.
Nem változtatna a hétfőn benyújtott „kulturális vonatkozású törvények módosításáról” szóló törvényjavaslat a Nemzeti Kulturális Alap feladatán és működésén – a korábbi hírekkel ellentétben. A létrejövő Nemzeti Kulturális Tanács döntően tanácsadói feladatot látna el. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be a parlamentnek a kulturális törvények módosításáról szóló javaslatot, amelynek korábbi tervezetét ellenzéki politikusok, köztük Karácsony Gergely főpolgármester, színészek és színházi vezetők is kritizálták. A tervezet szerint létrehozzák a Nemzeti Kulturális Tanácsot, amelynek az lesz a feladata, hogy javaslatot tegyen a kormánynak a kultúra kormányzati stratégiájára, illetve véleményezze és összehangolja a kulturális ágazati fejlesztési terveket. Az előzetes hírekkel ellentétben azonban nem kerülnének Nemzeti Kulturális Tanácshoz olyan feladatok és források, amelyek felett eddig a Nemzeti Kulturális Alap rendelkezett. Az NKA elmúlt években többször felmerült megszüntetése nem szerepel a javaslatban, ám a színház finanszírozás egy másik, kritizált eleme azonban szerepel a javaslatban. Eszerint a teátrumok működéséhez szükséges forrásokat a fenntartók biztosítják majd: az állami intézmények a központi költségvetésből, az önkormányzati színházak a helyi büdzséből dolgozhatnak. A javaslat lehetőséget ad az önkormányzatoknak arra, hogy ha nem tudják teljes körűen biztosítani a szükséges forrásokat egyes teátrumoknak, akkor a kormányhoz fordulhatnak „közös működtetésre vonatkozó kérelemmel”. Ennek jóváhagyása után állapodnak meg a finanszírozás részleteiről, és az intézmény közös működtetésének és működésének részletes szabályairól, beleértve a vezetői kinevezés módját is.
Botka László, Szeged már nem MSZP-s polgármestere a Facebookon jelentette be, hogy új szövetség alakult ellenzéki városvezetőkkel: tíz megyei jogú város polgármestere csatlakozott hozzá, mint írják, Magyarország jövője érdekében. Közös értékek és stratégia mentén az a célunk, hogy Magyarország igazságos, szolidáris és szabad otthona legyen minden magyarnak – olvasható Botka oldalán.
Tüntetést szerveztek hétfő estére a „szabad színházért, a kultúra függetlenségéért”. A tüntetés este 6 órakor kezdődött a Városháza helyett a Madách téren, az eseményen felszólalt többek között Jordán Tamás, Mácsai Pál, Pintér Béla és Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely is. Délután 6 órakor, a tüntetés kezdetén a szemerkélő eső ellenére is már több ezren voltak a Madách téren, a tömeg a Károly körútig ért. A beszédeket Fullajtár Andrea kezdte a Katona József Színházból. Őt Barda Beáta, a Trafó Kortárs Művészetek Háza ügyvezetője követte.
Jordán Tamás és Pintér Béla után Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere mondott beszédet. Karácsony arról is beszélt, hogy „Prága és Európa is a tüntetők mellett van”, illetve hogy egy hét múlva ilyenkor „a prágai polgármesternek itt Budapesten köszönhetjük majd meg, hogy kiálltak mellettünk”. Este háromnegyed 7-re a tüntetés hivatalosan véget ért.
Külföld:
Az Európai Uniónak magabiztosabban kell képviselnie álláspontját a külpolitikában, és céljai elérésének érdekében erőt sugározva kell fellépnie, hogy kellő hatalmat tudjon képviselni – Josep Borrell Fontelles, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben. Hangsúlyozta, hogy az uniós tagországoknak egységesen kell fellépniük érdekeik és értékeik mentén. „Nagyra becsüljük ezeket az értékeket, de észre kell vennünk visszaszorulásukat is” – fogalmazott. Az uniónak – saját érdekei védelmében – határozottabban kell megszólalnia, és ez nem a hódításról, hanem a nyugodtabb, virágzóbb és igazságosabb világhoz való hozzájárulásról szól – mondta az új külpolitikai főképviselő. Kijelentette, az unió joggal állította, hogy példaértékű a mindenáron megegyezésre törekvő politikája, de versenytársai, riválisai és még egyes szövetségesei is kísértésbe estek, hogy kemény hatalmi pozíciót képviseljenek.
Bizalmatlansági indítványt nyújt be a román Szociáldemokrata Párt (PSD) Ludovic Orban kormánya ellen, ha a jobbközép kabinet úgynevezett kormányzati felelősségvállalással próbálja bevezetni a kétfordulós polgármester-választást – szögezte le Marcel Ciolacu, a PSD ideiglenes elnöke. Korábban Kóródi Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőházi frakcióvezetője is arra figyelmeztette a Nemzeti Liberális Pártot (PNL), hogy megszavazza a kormány ellen beterjesztendő bizalmatlansági indítványt, ha – az RMDSZ-szel kötött megállapodását megsértve – a PNL a parlament megkerülésével módosítaná a választójogot. A szociáldemokraták és az RMDSZ szavazatai elegendőek lennének a kormány megbuktatásához.
A Hamász gázai és londoni képviselői is Jeremy Corbyn Munkáspártjának kampányát segítik — állítja a Jerusalem Post. Az egyik legnagyobb, Corbynt támogató Facebook-oldalt — melynek neve „We Support Jeremy Corbyn”, azaz „Jeremy Corbynt támogatjuk”, és már közel 72 ezer tagja van — egyenesen a Gázai övezetből szerkesztik. Az oldal szerkesztője immár két éve Walid Abu Rouk, a Gázai övezetben található Khan Junisz település lakosa, miután brit munkáspárti egyének adminisztrátorrá tették őt kijelentve, hogy „ő a mi emberünk Gázában”. Abu Rouk azonban nem csak a Munkáspárt „embere”, hanem a Jerusalem Post szerint a Hamász angol nyelvű online kampányának tagja is, aki utasításokat is fogad el a terrorszervezettől. Rouk ezen kívül ír még az Al Jazeerának és a Middle East Eye-nak is, melyek mind Izrael-ellenes orgánumok, de írásai megjelent a Jewish Voice for Peace oldalán is, mely egy Izrael-ellenes bojkott-mozgalmat (BDS) támogató baloldali zsidó szervezet
A két legnagyobb párt, a jobboldali Likud és a centrista Kék-fehér megállapodása nyomán március másodikán rendezhetik egy éven belül a harmadik rendkívüli parlamenti választást Izraelben, ha szerda éjfélig senkinek nem sikerül kormányt alakítania. Az izraeli törvények szerint a Kneszet feloszlatása után legkevesebb kilencven nappal lehet választásokat tartani, vagyis csak február 25-nél későbbre lehet kitűzni időpontot az újabb választásokhoz. A törvény szerint a választásokat mindig kedden kell tartani, de mivel március összes keddjén akadályok merülnek fel, a pártok végül egy hétfői nap mellett döntöttek, a lehetséges időszak kezdetén. A katonai rádió értesülése szerint az egyezkedés során a Kék-fehér párt sürgette a lehető leghamarabbi időpont kitűzését, hogy a lehetőségek szerint lerövidüljön a Kneszet bizalmát élvező kormány nélküli, már több mint egy éve tartó időszak. A tervezett időpontot a következő napokban a Kneszet többségének, legalább hatvanegy képviselőnek meg kell szavaznia ahhoz, hogy hivatalossá váljék. Ha elfogadják, akkor egy éven belül harmadszor tartanak parlamenti választásokat Izraelben, miután a pártok – az ország történetében először – egymás után két ízben, az április kilencedikén, majd a szeptember tizenhetedikén tartott választásokon létrejött parlamenti erőviszonyok alapján sem tudtak kormányt alakítani.
Gazdaság:
Nehéznek bizonyulhat az Észak-Írország és Nagy-Britannia közötti áruforgalom ellenőrzési feltételeinek megteremtése a jövő év végi határidőre – áll egy belső kormányzati dokumentumban. Boris Johnson konzervatív párti brit miniszterelnök a csütörtökre kiírt parlamenti választás kampányában rendre azt hangoztatja, hogy semmiféle vámeljárási fennakadás nem lesz Nagy-Britannia és Észak-Írország kereskedelmében a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után tervezett egyévi átmeneti időszak lejárta után. A Financial Times című brit üzleti napilaphoz azonban eljutott a Brexit-ügyi minisztérium (DExEU) egy belső leirata, amely szerint az Európai Unióval kötött Brexit-megállapodásban szereplő ellenőrzési rendszer infrastruktúrájának, a kapcsolódó rendszereknek és a személyi feltételeknek a megteremtése „komoly stratégiai, politikai és műveleti kihívást jelent”. A Brexit és ennek részeként Észak-Írország jövőbeni vámjogi státusa az Egyesült Királyságon belül a választási kampány elsődleges vitatémái közé tartozik.
Időjárás:
Kedden, a Dunántúlon erős északnyugati, keleten mérsékelt, kissé élénk északi szél mellett, északnyugat felől csökken a felhőzet, és a Dunántúlon, majd a középső országrészben is naposra fordul az idő. Számottevő eső nem hullik, de keleten és délen még jelentéktelen eső előfordulhat, ott estig még erősen felhős lesz az ég. A szél ellenére enyhe marad az idő, de a légmozgás csökkenti hőérzetünket, így a valósnál hidegebbnek érezzük a levegőt. Éjszaka a Dunántúl felett derült lesz az ég, keleten is vékonyodik, csökken a felhőzet. Számottevő csapadék nem hullik. A jellemző hőmérséklet átlaga kedd reggel 0 – +5, kedd délután +3 – +7, fok körül alakul.
