A BreuerPress és a HetiTV hírei 2019.12.05 .reggelén
Az elmúlt két hónapban, és különösen az elmúlt két hétben jelentősen megnőtt a migrációs nyomás a déli határon – jelentette ki a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára. Németh Szilárd a röszkei tranzitzónánál azt mondta, a migránsok mozgása már a 2015-öshöz hasonló. A kerítés és a határt őrző, munkájukat magas színvonalon végző katonák és rendőrök garantálják Magyarország függetlenségét, a magyar emberek biztonságát és szabadságát – hangsúlyozta a politikus.
A korrupciót rendszerszintű fellépéssel lehet meggátolni, a közélet tisztasága pedig társadalmi összefogástól várható – állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) és a Közbeszerzési Hatóság (KH) elnöke, valamint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke Budapesten, a korrupcióellenes intézkedéseket értékelő éves rendezvényen. Domokos László számvevőszéki elnök úgy látja: Magyarországon kiépült a korrupció megelőzésének rendszere, amit a gazdaság növekedése és fenntartható kifehéredése is visszaigazol. Rigó Csaba Balázs, a KH elnöke a következetes bírságolási gyakorlat jelentőségét emelte ki, a hivatal egyik legfőbb céljának pedig a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások visszaszorítását nevezte. Kandrács Csaba MNB-alelnök kifejezte a jegybank elkötelezettségét az integritásalapú szervezeti kultúra folyamatos fejlesztése iránt.
Ahhoz, hogy a gyerekek értő módon tudják használni a korszerű digitális eszközöket, és meg tudják védeni magukat az online térben, a szülők képzését, felkészítését is elengedhetetlen feladatnak nevezte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) helyettes államtitkára Aldebrőn. Solymár Károly Balázs a Heves megyei településen a Digitális médiaműveltség szülőnek, nagyszülőknek program eredményeiről szóló sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a gyermeknevelés egy speciális kihívásáról van szó, melyre a Digitális Jólét Program megoldást kínál. Rámutatott: ma már a gyerekek egyre fiatalabb korban használnak digitális eszközöket és vesznek igénybe internetes szolgáltatásokat, látogatnak közösségi oldalakat. Teszik mindezt érdemi kontroll nélkül, hiszen szüleik, nagyszüleik nem jártasak ebben a világban, így nem tudják, milyen veszélyek leselkedhetnek gyermekeikre, unokáikra.
Idén október végén a kórházak adóssága már 63,8 milliárd volt, és az intézmények tartozása havonta 10-20 százalékkal nő – írja a Népszava. A kórházak szokásos év végi eladósodása ezúttal a szokásosnál is nagyobb tanácstalanságot váltott ki az intézmények vezetőiből. Egyrészt a hiányzó összeg jóval, mintegy húsz százalékkal nagyobb a tavalyinál, másrészt a korábbi években ilyenkor már látni lehetett, hogy a kormány mit kezd a helyzettel. A legfrissebb OECD-adatok szerint tavaly a GDP 6,6 százalékát fordította a kormány egészségügyre. Ebből az állami közköltés csak 4,6 százalék volt, a többit az állampolgárok egészítették ki, vagyis a lap szakértője szerint régen volt ennyire kicsi az állami részvállalás. Az EU átlagos 9,9 százalékához képest az elmaradás 3,3 százalékpont, ami 1200-1300 milliárd forintot jelentene évente. Ha ezt ráköltené az állam az egészségügyre, akkor szinte megduplázhatná a gyógyító-megelőző kiadásokat. A kórházi adósságok 70-80 százalékát 29 intézmény hozza össze.
A 22 éves Rácz Zsófia lett az Emberi Erőforrások Minisztériumának új ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkára. Ezt Novák Katalin, a tárca család- és ifjúságügyért felelős államtitkára jelentette be közösségi oldalán. Az eddigi helyettes államtitkárt, Illés Boglárkát hétvégén a Fidelitas elnökévé választották, ezért távozik a posztról. Rácz Zsófia joghallgató, korábban Magyarország ENSZ ifjúsági küldötte volt, dolgozott politikai elemzőként is. Washingtonbab féléves ösztöndíjprogramban vett részt.
Az Országgyűlés népjóléti bizottságának szocialista elnöke szerint a településeken olyan fórumokra volna szükség a helyi hatalom és a nyugdíjasok között, amelyeken az idősek véleményezhetnék az őket érintő politika alakítását. Korózs Lajos az országos nyugdíjasparlament IV. ülésén, a Parlament felsőházában azt szorgalmazta, hogy mindenhol az országban jöjjenek létre idősügyi tanácsok, nyugdíjasparlamentek vagy más fórumok „a felvetődő problémák megbeszélésére, megoldására”. Soha ne szülessen egyetlen egy településen sem döntés az idősek részvétele és véleménye nélkül – indokolta a kezdeményezést a szocialista képviselő a csaknem négyszáz nyugdíjas küldött előtt. Korózs Lajos szerint jelenleg nincs legitim érdekegyeztetési szervezet a kormány és az idősek társadalma között. Az Idősek Tanácsában „egyetlen egy nyugdíjas szervezeti képviselő nem ül”, és azt sem lehet tudni, hogy a testület mit csinál vagy kikből áll – fogalmazott.
Külföld:
Több száz milliárd dollárral emelkedik a következő években a NATO-tagországok összesített védelmi költségvetése – jelentette be a szövetség Londonban tartott vezetői találkozójának végén a NATO főtitkára. Jens Stoltenberg a NATO megalakulásának 70. évfordulója alkalmából összehívott csúcstalálkozón közölte: hatodik éve folyamatosan növekednek a szervezet védelmi kiadásai, és az európai NATO-tagországok és Kanada ebben az időszakban 130 milliárd dollárral növelték védelmi kiadásaikat. Stoltenberg szerint döntés született arról, hogy az Egyesült Államokon kívüli NATO-szövetségesek 2024-ig 400 milliárd dollárral növelik tovább a védelemre költött kiadásaikat. A NATO főtitkára szerint ez példátlan mértékű kiadásnövekedés.
Stratégiai hiba az Albániával és Észak-Macedóniával tartandó csatlakozási tárgyalások megkezdésének elhalasztása, ugyanis fontos, hogy a Nyugat-Balkán országai számára „mihamarabb világossá tegyük, hogy Európa számít rájuk”, és érdeke fűződik ahhoz, hogy közeledjenek az Európai Unióhoz – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben. Ursula von der Leyen, a vasárnap hivatalba lépett új uniós bizottság első ülését követően tartott sajtótájékoztatóján azt hangsúlyozta, hogy minden szereplő részéről fontos a bővítési folyamatok megélénkítése, és az, hogy az unió esélyt adjon a tagjelölt országoknak a csatlakozásra. „Sokat kértünk Albániától és Észak-Macedóniától, ezért fontosnak tartom, hogy folytatva a megkezdett folyamatot az unió megnyissa velük a csatlakozási tárgyalásokat” – fogalmazott.
Újabb két civilhajónak adott kikötési engedélyt az olasz kormány. Az Alan Kurdi német civilhajó 61 személlyel a fedélzetén a szicíliai Messinában, az Ocean Viking 60 migránssal a szintén szicíliai Pozzallóban kapott kikötési engedélyt a belügyminisztérium bejelentése szerint. A belügyi tárca közölte, hogy Olaszország ismét az Európai Bizottságot szólította fel, hogy koordinálja az érkezők szétosztását az önként jelentkező EU-tagállamok között. Hozzátette, hogy elsőként Németország és Franciaország jelezte, hogy készen áll az érkezők egy-egy csoportjának átvételére. A közlemény hangsúlyozta, hogy a szétosztás a szeptember végi máltai megállapodás szerint történik, amely az érkező migránsok európai szétosztását szorgalmazta. Az Alan Kurdi – a Sea-Eye német nem kormányzati szervezet (NGO) hajója – Líbiánál vette fedélzetére a migránsokat, majd elindult Olaszország irányába.
Cáfolta a német belügyminisztérium a közelmúltban napvilágot látott sajtóértesüléseket, miszerint a libanoni Hezbollah egészét tiltólistára tenné. Az Egyesült Államok a közelmúltban egész Európára nyomást helyezett annak érdekében, hogy az Irán által finanszírozott Hezbollah úgynevezett politikai szárnyát is tiltsák be a katonai mellett. A német belügyminisztérium szóvivője azonban határozottan tagadta, hogy a szervezet teljes feketelistára helyezése terveik között szerepelne. Steve Alter Twitter-bejegyzésben tette világossá, hogy az úgynevezett „Hezbollah-tevékenységek betiltását nem tudja megerősíteni.” Korábban a Der Spiegel hasábjain reppent fel a hír először, hogy a német belügy-, igazságügy-, és külügyminisztériumok megegyeztek abban, lépéseket fognak tenni az iráni támogatást élvező Hezbollah törvényen kívül helyezése irányába. A cikk szerint a végső döntés a jövő heti német belügyminiszteri találkozón várható.
A 13-as csatorna izraeli, arab és amerikai forrásokat idézve arról számolt be, hogy a Fehér Ház számos arab államot megkeresett, hogy megnemtámadási szerződés kötésére ösztönözze őket Izraellel. A kapcsolatok normalizálásának előmozdítása Izrael és az Öböl-államok között kiemelt fontosságú a Trump-kormány számára. A megnemtámadási szerződés ideiglenes lépést jelentene a fennálló titkos kapcsolatok és a teljes diplomáciai kapcsolatok között. A riportban idézett források
szerint Donald Trump amerikai elnök helyettes nemzetbiztonsági tanácsadója, Victoria Coates a múlt héten találkozott az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Omán és Marokkó nagykövetével Washingtonban. Mind a négy ország titkos kapcsolatban és együttműködésben áll Izraellel, de diplomáciai kapcsolata egyiküknek sincs a zsidó állammal. Coates felvetette a megnemtámadási szerződés lehetőségét, elmondva nekik, hogy a Trump-kormány támogatja ezt a lépést, és megkérdezte, mi az álláspontjuk ezzel kapcsolatban. Az arab nagykövetek közölték, hogy tájékoztatják országaikat, és hamarosan választ adnak. Izraeli tisztviselők szerint a Fehér Ház kérése Jiszráel Katz izraeli külügyminiszter kezdeményezésére épült.
Gazdaság:
Rengeteg munkahely van veszélyben a német autóiparban – olvasható a Portfolio összeállításában. A helyzetet a technológiai robbanás és a sokasodó kihívások (brexit, kereskedelmi háborúk) idézték elő, miközben a korábbi felfutást a német autók iránti kínai érdeklődés is jelentősen fűtötte; a Volkswagen, a Daimler, a BMW, a Bosch és a Continental több mint 1,8 millió embert foglalkoztatott már 2019-ben. A megoldást a gyárak a létszámleépítésben látják – azokban az országokban, ahol a legtöbbet lehet ezen spórolni, például Németországban. Ott a Daimler, a BMW, az Audi és a Bosch, valamint a Continental 50 ezer embertől válhat meg nemsoká ott, de 2030-ig összesen 234 ezer munkahely szűnhet meg a német autóiparban – miközben az új technológiák mentén azért munkahelyek ezreit létesítik, sőt még a Tesla is Berlinben épít gyárat.
Időjárás:
Csütörtökön a nyugati országrészben, és az ország keleti, északkeleti felén egész nap ködös, borongós, nyirkos, szélcsendes időre készülhetünk, a Dunántúl keleti felén, illetve a középső országrész egy bizonyos területén napos idő valószínű, megélénkülő délkeleti széllel. Említést érdemlő csapadék nem várható. Az északi, északkeleti országrészben lesz a leghidegebb, délen a legenyhébb idő. Estére mindenütt leáll a szél, éjszaka országszerte ködre készülhetünk.
A jellemző hőmérséklet átlaga csütörtök reggel északon -9, délen -4, csütörtök délután +2 – +5, északkeleten -2, fok körül alakul.
