A BreuerPress és a HetiTV híre 2019.12.03. reggelén
Csaknem kétszeresére nőtt az egyházak oktatási és köznevelési szerepvállalása 2010 óta – jelentette ki a nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtti éves meghallgatásán. Semjén Zsolt kiemelte: az egyházak által fenntartott köznevelési intézményekbe csaknem 220 ezer gyermek jár, ami az összes tanuló 14 százaléka, szemben a korábbi 6 százalékkal. Az etikaoktatás, illetve a bevett egyházak által szervezett hit- és erkölcstan már az általános iskolák mind a nyolc évfolyamán működik, és minden második gyermek az utóbbit választja – tette hozzá a politikus.
Magyarországnak, a népnek szüksége van egy erős, ütőképes honvédségre, amely biztosítani tudja az ország biztonságát – mondta a honvédelmi miniszter a Miskolci Egyetemen tartott előadásában. Benkő Tibor az Adassék tisztelet a katonaeszménynek elnevezésű sorozat keretében Honvédelem és haderőfejlesztés címmel tartott előadást. A miniszter hangsúlyozta: a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program arról szólt, hogy „van mit óvjunk, védenünk, és a honvédség ezt megteszi, ez a dolga, a kötelessége”. Ez azonban nemcsak a honvédség kötelessége, hanem valamennyiünké, a haza védelme össztársadalmi ügy – jelentette ki.
A Demokratikus Koalíció (DK) azt javasolja, hogy a polgármestereknek a következő esztendő március 31-ig ki kelljen venni az éves szabadságukat. Amennyiben ezt nem teszik meg, az korábbról megmaradt szabadnapjaik elvesznének. A DK frakciószóvivője hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján indoklásként elmondta, azért kezdeményezik a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény módosítását, mert a „bukott” fideszes polgármesterek milliókkal rövidítik meg az önkormányzatokat, amikor sokéves, „állítólag” ki nem vett szabadságokat váltanak ki pénzzel. Ezt az emberek többsége nem teheti meg, ugyanis a szabadságokat nem lehet évekig gyűjtögetni. „Ez most csak a bukott fideszes polgármesterek kiváltsága” – fogalmazott Gréczy Zsolt. A képviselő hangsúlyozta, hogy a törvénymódosításaikat a DK polgármestereinek kérésére nyújtják be.
Kihelyezett ülést kezdeményez a Mátrai Erőműnél az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke a hét második felére. Az ellenzéki párt egy parlamenti vitanap összehívását is kezdeményezi a klímavészhelyzet kihirdetésének szükségességéről. Schmuck Erzsébet felidézte, hogy a közelmúltban, a helyi katasztrófavédelem jelzése szerint büdös, de veszélytelen gáz képződött az erőmű telephelyén. Hozzátette ugyanakkor, hogy a Greenpeace arról tájékoztatott: a közeli patakban szennyvíz folyt. Az erőmű dolgozói közül is többen orvoshoz fordultak – tette hozzá. Hasonlót korábban nem tapasztaltak Visontán – jegyezte meg, és felvetette, hogy a nemrég a közelben felépített keményítőgyár és az erőmű együttes hatása okozhatta a jelenséget. A bizottság tájékoztatást vár a Heves megyei katasztrófavédelemtől arról, hol és milyen szennyező anyagot mértek a környéken. Mely cégek okozhatták a szennyezést és hány dolgozónak voltak egészségi panaszai – sorolta a kérdéseket.
Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke a Facebook-oldalán közölt elnézést kérő nyilatkozatot. A nyilatkozat szerint „a Fidelitas szombati rendezvényén elhangzott mondataimban, talán félreérthető módon, arra utaltam, hogy az ellenzéki együttműködés a holokausztban elveszített zsidó honfitársainkon korábban gúnyolódó jobbikosokra is kiterjed, őket legitimálja. Ha szavaimmal, megfogalmazásommal akár egyetlen magyar zsidó polgártársamat is megsértettem, úgy azért tőlük bocsánatot kérek”. Kósa arról beszélt a Fidelitas tisztújító kongresszusán, hogy „a zsidók kénytelenek voltak, vagy lehet, hogy jól is esett nekik a nyilas vitézt megszavazni a Hajdú-Bihar megyei közgyűlésbe”. A nyilatkozatot publicisztikában elítélte Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija, a Tett és Védelem Alaptívány hasonlóan elítélő közleményt adott ki Kósa kijelentése után, és Heisler András, a Mazsihisz elnöke is elítélte a politikus szavait.
Külföld:
A V4-ek (visegrádi négyek) az uniós bővítési folyamat felgyorsítását várják az új Európai Bizottságtól – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter a négy visegrádi ország külügyminisztereinek prágai találkozója után közölte: „A Jean-Claude Juncker vezette előző Európai Bizottság egyik legnagyobb kudarca a bővítési folyamat szinte teljes mértékű leállítása volt. Ezért azt várjuk az új Európai Bizottságtól, hogy új korszakot nyisson az Európai Unió bővítésének és a Nyugat-Balkán integrálásának tekintetében.” Aláhúzta: meggyőződése, hogy Várhelyi Olivér magyar biztossal jó kezekbe került a bővítés területe. „Megállapodtunk abban, hogy a V4-ek támogatni fogják a magyar bővítési biztos törekvését a bővítési folyamat felgyorsítására” – tette hozzá Szijjártó Péter.
Az új Európai Bizottság hivatalba lépésével megindult a szeptember végi máltai megállapodás végrehajtása, vagyis megkezdődött az Olaszországba érkezett migránsok EU-tagállamok közötti szétosztása, menedékkérők és illegális bevándorlók közötti különbségtétel nélkül – jelentette az olasz sajtó. Németország, Franciaország, Málta és Olaszország szeptember 23-án állapodott meg a máltai és olasz partokra érkező migránsok szétosztási mechanizmusáról. A megállapodás az új olasz kormány szeptemberi beiktatását, és ezzel együtt az olaszországi kikötőknek a migránsokkal érkező hajók előtti megnyitását követte. Az októberben és novemberben Olaszországba érkezettek szétosztása azonban eddig váratott magára. A tényleges szétosztás az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság hivatalba lépésével kezdődött meg, miután a máltai megállapodás négy aláírója felhívást intézett Brüsszelhez, hogy indítsa el és koordinálja az európai szétosztást.
A német kormány betilthatja a Hezbollah működését az országban. A Der Spiegel napilap értesülései szerint a kormány arra készül, hogy betiltsa a libanoni Hezbollah terrorista szervezet működését Németország területén – írja a Ynetnews izraeli hírportál. A német külügyminisztérium, a belügyminisztérium és az igazságügyi minisztérium forrásai szerint a döntést a legközelebbi kormányülésen, a jövő héten fogják meghozni. Amennyiben a határozatot végrehajtják, úgy a terrorszervezet és az ahhoz kapcsolható más szervezetek minden tevékenységet betiltják Németországban, ideértve a csoport zászlójának terjesztését is. Ilyen döntés alapján a Hezbollah az Iszlám Állammal egyenlő jogi megítélés alá kerülne.
Aviháj Mandelblitt izraeli főügyész átadta a Benjámin Netanjahu elleni vádiratot Juli Edelsteinnek, a törvényhozás elnökének. A kormányfőnek 30 napja van eldönteni, hogy kér-e mentelmi jogot a kneszettől. A főügyész 330 tanút jelölt meg a miniszterelnök ügyeiben, amelyek vesztegetés, csalás és hivatali visszaélés miatt indulnak ellene a jeruzsálemi körzeti bíróságon. Az izraeli jogszabályok szerint a főügyész a Netanjahu rendelkezésére álló egy hónap letelte után nyújthatja be a vádiratot a bíróságnak. A mentelmi jogról elvileg a kneszet mentelmi bizottságának kell döntenie, azonban a törvényhozásnak ez a bizottsága sem alakult meg választásokat követően kialakult politikai patthelyzet miatt. A tanúk névsorában Netanjahu közeli munkatársai szerepelnek, mellettük politikusok és újságírók, biztonsági emberek, valamint ismert és kevésbé ismert milliomosok, köztük az amerikai Ronald Lauder üzletember, a Zsidó Világkongresszus elnöke és a miniszterelnök rokona, Nathan Milikowsky amerikai üzletember.
Donald Trump amerikai elnök felhívta Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt. A két vezető beszélgetése a Fehér Ház szerint az „iráni fenyegetés” témájára összpontosított. „A vezetők megvitatták az iráni fenyegetést, valamint más kritikus kétoldalú és regionális kérdéseket,” közli a rövid nyilatkozat. Izrael még nem nyilatkozott a hívásról. A felek legutóbb november 19-én beszéltek egymással, amikor Netanjahu megköszönte az elnöknek Washington döntését, hogy elutasította a Külügyminisztérium jogi véleményét, miszerint a Júdea és Szamáriában (Ciszjordánia) lévő telepek illegálisak. Noha Netanjahu és Trump egykor közeli szövetségesek voltak, akik barátságukat nyíltan hangoztatták, az elmúlt hónapokban elhidegülés tapasztalható a kapcsolatokban, miután az izraeli miniszterelnök kétszer egymás után kudarcot vallott a kormányalakításban. A két vezető egyaránt Londonban lesz a héten a NATO csúcstalálkozón. Noha Netanjahu állítólag több európai államfővel tervez találkozót, a Trumppal való találkozó lehetőséget még nem jelezték.
Gazdaság:
Elkészült az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét betöltő Finnország kormányának javaslata a 2021-2027-es időszak EU-s költségvetéséről, a következő EU-csúcson megtárgyalandó előterjesztés a keleti és a déli tagállamoknak kedvez, és igen kedvezőtlen Németországnak – írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A finn soros elnökség a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1,07 százalékában maximalizálná a tagállamok hozzájárulását, ami növekedés a 2014-2020-as időszak 1 százalékos szintjéhez képest. A finn javaslat szerint így 1087 milliárd euró – évente 155 milliárd euró (52 ezer milliárd forint) – lenne a közös költségvetésben a következő hétéves ciklusban. A javaslat középút a „takarékoskodók” és a kiadások növelését szorgalmazók tábora között, vagyis a legnagyobb nettó befizető Németország körül szerveződött csoportnak – benne például Ausztriával és Hollandiával – a GNI-arányos befizetések 1 százalékban maximalizálását sürgető álláspontja és az uniós büdzsé jelentős bővítését sürgető keleti és déli tagállamoknak az Európai Bizottság és az Európai Parlament által is támogatott álláspontja között.
Időjárás:
Kedden változó, el-elvékonyodó rétegfelhőzet mellett lehet bízni több-kevesebb szűrt, derengő napsütésben is. Északkeleten várható tartósabban zárt, szürke rétegfelhőzet, míg a Dunántúl túlnyomó részén és a középső országrész déli tájain élénkebb északnyugati légmozgás és több napsütés a valószínűbb. Hideg lesz, reggel fagyos, a havas északi tájakon erősen fagyos időre kell készülni, és délután is csak kevéssel melegszik fagypont fölé a levegő. A déli és nyugati térségben ígérkezik enyhébbnek a délután, míg északon fagypont köré enyhül csak.
A jellemző hőmérséklet átlaga kedd reggel délnyugaton 0 és -3, északon -10 és -5, kedd délután délen és nyugaton +2 és +4, északon, északkeleten -1, fok körül alakul.
