Ha a kisebbségi jogokból elvesznek egy országban, akkor ez belpolitikai bizonytalansághoz vezethet
Juhász Hajnalka, a KDNP országgyűlési képviselője a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt aktuális külpolitikai történésekről, Ukrajnáról, valamint az Európai unió nyugat-balkáni bővítéséről.
A politikus beszámolt a parlament Külügyi Bizottságának az üléséről, ahol egyrészt fontos kérdéseket tárgyaltak meg, elsősorban az ukrán-magyar párbeszédről. Mint megjegyezte, a legfontosabb helyzet annak elérése, hogy az ukrajnai helyzet, a kelet-ukrajnai destabilizáció ne legyen hatással a régióra. A képviselők meghallgatták a KMKSZ elnökét, aki legújabb helyi fejleményekről számolt be, a kárpátaljai magyarok helyzetét illetően.
Arra a kérdésre, hogy az új ukrán elnök mennyire lesz képes befolyásolni az eddigi intézkedéseket, különös tekintettel a nyelvtörvényre, Juhász Hajnalka leszögezte, a jelenlegi ukrán elnök alig három hónapja vette át a mandátumát, az ő színrelépése egy új párbeszéd kezdetét jelenti, valamint azt is, hogy a magyar fél úgy látja, most jött el az ideje egy felsőszintű találkozónak.
Szintén fontos megjegyezni a szomszéd állam kapcsán – tette hozzá a politikus, hogy a NATO nagykövetek nemrégiben Ukrajnában jártak, aminek két fontos üzenete volt. Egyrészt éreztetni akarták Kijevvel, hogy a NATO jelenlét ott van, de mellette a nagykövetek hangsúlyozták azt is, Ukrajnának be kell tartania a Velencei Bizottság ajánlásait az ukrán oktatási törvény vonatkozásában, ezért küzd a magyar kormány más több mint másfél éve. Várhatóan a bizottság december elején egy újabb ajánlást fogalmaz majd meg, ezúttal az ukrán nyelvtörvénnyel kapcsolatban, ez azért is fontos, mert Ukrajna 2012-ben függesztette fel a kisebbségi nyelvek használatát.
Arra a kérdésre, hogy ez miért volt jó az ukránoknak, Juhász Hajnalka kifejtette, az előző ukrán vezetés tévesen azt hitte – és ebbe bele is bukott -, hogy a nemzeti érzelmek felkorbácsolása, a nemzetállam erőltetése nekik pluszt jelent majd. Az új elnök, Zelenszkij ezzel a témával már jóval óvatosabban bánik, hiszen látta, amit a történelem már bizonyított, ha a kisebbségi jogokból elvesznek egy országban, akkor ez belpolitikai bizonytalansághoz vezethet. A politikus szerint vannak kedvező jelek, elindult a párbeszéd, de arra is felhívta a figyelmet, hogy ne legyenek senkinek sem illúziói, mert ahogy azt korábban is tapasztalta, az ukrán törvényhozás átláthatatlan, hiszen náluk például az oktatási törvényhez 2500 módosítási javaslat érkezett be.
Juhász Hajnalka külön beszélt a nyugat-balkáni helyzetről, megjegyezve, az Európai Unió sok hibát követett el, de ezek közül a legnagyobbak egyike az, amikor a franciák kérésére blokkolták a közösség nyugat-balkáni bővítését. Az látható, hogy most Macron francia elnök szeretne az EU-n belül egyedüli vezető szerepre törekedni, aki mindenáron szeretne befolyást gyakorolni a közösségre. Nem mindig sikerült ez neki, például nem tudta egyelőre megváltoztatni az Európai Bizottság elnökének a biztosi listáját, azaz a magyar jelölt, Várhelyi Olivér igen fontos posztját.
Visszatérve a nyugat-balkáni helyzetre, a képviselő szerint, ami most van, az belpolitikai bizonytalansággal jár majd hosszabb távon. Hozzátette, amikor Magyarország volt az EU soros elnöke, már akkor felhívták a figyelmet arra, hogy a tárgyalásokat meg kellene nyitni Észak-Macedóniával és Albániával. Úgy működik az európai közösség, hogy ha csak egy tagállam blokkol, akkor nem megy tovább a munka. Albánia esetében a dánok és hollandok blokkoltak, majd később jöttek a franciák. Pedig érdemes lett volna megnézni, mi mindent tettek meg eddig ezek az államok, példaként hozta fel Juhász Hajnalka Észak-Macedónia névváltoztatását, meg azt is, hogy Albánia esetében azt kifogásolták, hogy nem független a bírósági rendszere. De a tárgyalások megkezdéséig nincs mit számon kérni ezeken az országokon – hangsúlyozta a képviselő. Azt is látni kell, ezek az országok hitüket veszhetik abban, hogy valaha is tagjai lesznek az EU-nak. A mostani forgatókönyv szerint Szerbia és Montenegró 2025-ben bekerülhet az Európai Unióba, de továbbra is fontos, hogy a közösség határai ki legyenek tolva az illegális migráció megállítása érdekében. Ha ez nem sikerül, akkor a már ugrásra kész nagyhatalmak, mint Kína igyekeznek majd befolyást gyakorolni a térségre, ezért is volt nagy hiba, hogy most a franciák megállították ezt a folyamatot a Nyugat-Balkán tekintetében.
Franciaország vezető szerepre törekszik, kihasználva azt, hogy a német kancellár, Angela Merkel búcsúzik éppen, a képviselő szerint most a német-francia harc a kohéziós pénzek elosztása körül érzékelhető, mert Macron elnöknek nem érdeke a közép-európai országok megerősödése.
