A tömegközlekedés helyzete a fővárosban és más településeken
Farkas Örs politikai elemző, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt a kormány legújabb terveiről a tömegközlekedés finanszírozását illetően, de természetesen szóba került az ellenzéki együttműködés is.
Az elemző kérdésre felidézte Tuzson Bence miniszterelnökségi államtitkár szavait, mely szerint a településeken belüli tömegközlekedést az adott önkormányzatnak kell megoldania. Budapest alapvetően kivétel, nem csak azért, mert a közigazgatási határin túl is szervezi a tömegközlekedést, de abban is kivételt jelent a főváros, hogy ez az egyetlen település, ahol évről-évre felmerül az állandó állami beavatkozásnak, segítségnyújtásnak a kérdése, igénye. A kormány rendszeresen segítséget nyújtott a fővárosi közlekedési cégnek az állandó adósság miatt, de az igazi adósságkonszolidáció az mindig a budapesti vezetésnél történt. Farkas Örs szerint a kormány nem most elégelte meg ezt az egészet, hiszen már Lázár János korábbi kancelláriaminiszter vállalt kemény konfliktusokat, amikor azt mondta, minden közösség maga oldja meg a saját tömegközlekedését. Budapest esetében ez azért is fontos, mert ahogy Tuzson Bence fogalmazott, az iparűzési adó terhére kell ezt megvalósítani, a fővárosban összpontosul az ország teljesítőképességének jelentős része.
Ezzel kapcsolatban az ellenzék egyik politikusa, Tordai Bence azt mondta, hogy amennyiben az iparűzési adó teljes mértékben a fővárosnál, a kerületeknél maradna, akkor ez megoldható lenne, de jelenleg nem így van. Farkas Örs szerint ez az adóforma a legnagyobb saját bevételi forrása az önkormányzatoknak, aminek a jelentős része helyben is marad. Ezért is gondolta a kormány, ha Szeged, Győr, Miskolc, Debrecen, ahol van kötöttpályás közlekedés, ami a legdrágább fenntartású, akkor Budapest is oldja meg úgy az életét, hogy a saját forrásai terhére oldja meg a tömegközlekedés szervezését.
Az is biztos – tette hozzá az elemző, hogy a jegyárak emelése elég komoly indulatokat váltana ki, ellenben csökkenteni az árakat, az maga lenne a gazdasági felelőtlenség. Ami a fővárosi közlekedést illeti, az is gond, hogy az agglomerációban lévő települések, ahol van szolgáltatás, nem fizetnek be a budapesti tömegközlekedés fenntartásába, noha a szolgáltatásból részesülnek. Farkas Örs szerint itt kellene erőteljesebben fellépnie a főpolgármesternek, már csak azért is, mert elhangzott a kampány során, hogy az autós közlekedés helyett a tömegközlekedésre fektetne nagyobb hangsúlyt.
Farkas Örs beszélt az ellenzéki összefogásról is, amely véleménye szerint már most, az önkormányzati választás sikerei után repedezni kezdett, ugyanakkor arra nem számít, hogy ez szét is törne. Hozzátette, egy hasonlattal élve, homokórához hasonlítja az ellenzéki összefogást, ahol nagy szélességből érkeztek a pártok a legszűkebb részhez, ez a választás volt, ám azt követően újra egy széles mezőben fognak tevékenykedni. Az a kérdés, hogy ez a homokóra újra működni fog-e majd 2021-ben, amikor is az egy évvel későbbi országgyűlési választásra állnak vagy nem állnak össze az ellenzéki pártok. Most azt nem lehet várni az elemző szerint, hogy a sok helyről, a politika szinte minden oldaláról érkezett pártok szárba szökkenjenek egy önkormányzatban, de az biztos – és ennek is vannak jelei – a most megnyert települések egyfajta forrást is jelentenek az ellenzéknek, már csak azért is, mert az Orbán kormány konszolidálta az elmúlt években a településeket.
Az is furcsa az ellenzéki együttműködésben – tette hozzá Farkas Örs, hogy a Jobbik, az LMP, a Párbeszéd és a Momentum is kijelenttette korábban, van ahol alapszabályban is rögzítették, hogy az általuk posztkommunistának mondott pártokkal, az MSZP-vel, a DK-val nem működnek együtt, ám az önkormányzati választás során mégis megtörtént ez.
