„A mérföldköveket hozni kell, ebben nem lesz kegyelem”
A Pirkadatban Breuer Péter vendége Dr. Szanyi Tibor, az Igen, Szolidaritás Magyarország Mozgalom vezetője volt. A beszélgetés az új magyar kormány első napjairól, Brüsszel várakozásairól, az uniós pénzekhez kötött mérföldkövekről és a kormányzati működés első jeleiről szólt. Szanyi képzeletben az Európai Bizottság elnöki székéből nézte végig, milyen feladatok várnak Magyarországra, és miért tartja veszélyesnek, ha a kormány az első napokban a látványos gesztusokra több energiát fordít, mint a jogalkotási kényszerre.
Brüsszelben rendnek kell lennie
Szanyi Tibor szerint az Európai Bizottság elnöke mindig nagy tagállami alkuk és kompromisszumok eredménye, de a testület igazi erejét nem feltétlenül a biztosok személyes kvalitásai adják. A háttérben működő apparátust nevezte igazán hatékonynak, amely a Bizottság alapfeladatát biztosítja: a szerződések őreként vigyázni az uniós szabályokra.
„Ornung muszáj” – fogalmazott, amikor arról beszélt, hogy az Európai Unió működésében a rend nem ízlés kérdése, hanem intézményi alapelv. Szerinte a Bizottság ebben a szerepében az esetek döntő többségében jól teljesít, és éppen ezért nem érdemes arra számítani, hogy Magyarország külön elbánást kapna.
A magyar biztos, Várhelyi Olivér szerepéről azt mondta: korábban diplomataként kifejezetten alkalmas szakember volt, de politikai értelemben Orbán Viktor meghosszabbított kezeként került Brüsszelbe. Szanyi szerint Várhelyi jól tud szakmai stábokat irányítani, de jelenlegi portfóliója nem tartozik az Európai Bizottság legsúlyosabb területei közé.
„Ebben nem lesz kegyelem”
A beszélgetés központi témája az uniós forrásokhoz kötött 27 mérföldkő volt. Szanyi szerint ezek nem tárgyalási alapok, hanem teljesítendő feladatok. A Bizottság szerinte pont azon a területen a legerősebb, ahol Magyarország most engedményeket remélhetne: az alapszerződések és a jogállami feltételek betartatásában.
„A mérföldköveket hozni kell, ebben nem lesz kegyelem” – mondta Szanyi, hozzátéve, hogy szerinte Brüsszelben nincs miről alkudozni. A feladatok hazai jogalkotási feladatok, amelyeket Magyarországon kell végrehajtani. Azt is világossá tette: nem hisz abban, hogy minden pénz hazahozható lesz, ezért szerinte érdemes lenne kijelölni azokat a területeket, ahol a teljesítés még reális.
Különösen aggasztónak nevezte, hogy a kormány beiktatása óta már napok teltek el, miközben szerinte a kabinetnek teljes erővel ezekre a vállalásokra kellett volna koncentrálnia. Úgy látja, augusztus végéig nagyon kevés idő maradt, és az Európai Bizottság felé nem látványos politikai gesztusokra, hanem kész jogszabályokra lesz szükség.
Hiányzó Európa-ügyi miniszter
Szanyi szerint a mostani kormányzati szerkezet egyik komoly hiányossága, hogy nincs önálló Európa-ügyi miniszter. Úgy tudja, a koordináció Ruf Bálint kabinetminiszterhez tartozik, akit tehetséges embernek nevezett, de szerinte a feladat súlya és mennyisége külön tárcát indokolna.
A heti két kormányülés tervét önmagában nem tartja rossznak, de csak akkor, ha ezek valóban hatékony döntéshozó fórumok lesznek. Ellenkező esetben szerinte a gyakoribb ülés nem gyorsítja, hanem csak szaporítja a politikai köröket.
Ópusztaszer és a vízügy: nagy gesztus helyett pontos feladatértés kellene
Szanyi csalódottan beszélt az ópusztaszeri kormányzati összejövetelről is. Nem a helyszínt kifogásolta, hanem azt, hogy szerinte a magyar vízügy válságos kérdéseiről nem hangzott el olyan világos kormányzati mondat, amelyből látszana a feladat mélységének megértése.
Úgy fogalmazott, Magyarország vízügye az elmúlt kétszáz évben csak ritkán mutatott jó pillanatokat, miközben a vízgazdálkodás az ország jövőjének egyik kulcskérdése. Nem azonnali csodát várt volna, hanem azt, hogy a kormány mondja ki: tisztában van a probléma súlyával.
A várbeli épületek és az örökölt hatalom látványa
A műsorban szóba kerültek a minisztériumi épületek is. Szanyi nem lelkesedik a Karmelita kialakításáért, és a terasz látványvédelmi problémáit is említette, de azt is mondta: ha az új kormány beleül a korábbi kabinet által felújított vagy kialakított épületekbe, akkor érdemes óvatosabban bánnia azok becsmérlésével.
Szerinte a belügyminisztérium várbeli épületénél jobban érződik a műemléki szempont, és a pénzügyminisztérium korábbi épületének felújítását is olyan beruházásnak látja, amelynek értékét nem kellene kizárólag politikai alapon megítélni.
Pintér Sándor és a felelősség kérdése
A beszélgetés végén Breuer Péter Pintér Sándor átvilágítási kérését hozta szóba. Szanyi szerint Pintér valószínűleg az eddigi leghatékonyabb belügyminiszter volt, bár az egészségügy és az oktatás szerinte nem tartozott természetes módon a belügyi tárcához.
A volt miniszterek megítéléséről határozottan beszélt: ha bárki bűnt követett el, annak legyen jogi következménye, de ha nincs megalapozott ügy, akkor nem szabad pusztán politikai magyarázkodást és látványos elszámoltatási jeleneteket gyártani.
„Ha ezek a miniszterek valami bűnt vagy bármit követtek el, tessék őket szépen börtönbe vinni” – mondta. Majd hozzátette: ha ez nem áll meg velük szemben, akkor nem a politikai színpadon kell bizonygatni, hogy bűnösök.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
