Ott van a pénz a kövek alatt – de ki emeli fel Brüsszelben?
A Pirkadatban Breuer Péter Kovács András újságíróval, a Mandiner munkatársával beszélgetett az új kormány első napjairól. A téma az uniós források hazahozatala, a parlamenti munka indulása, a választási ígéretek teljesíthetősége, a közlekedéspolitika első lépései, Paks 2 sorsa, valamint az új kormányzati kommunikáció volt. Kovács visszafogottan értékelt: szerinte még kevés a konkrétum, sok a várakozás, és a következő hetekben derül ki, mennyire tud működő rendszerré válni az ígéretek politikája.
Brüsszel, mérföldkövek, uniós pénzek
Breuer Péter azzal indította a beszélgetést, hogy telnek a napok, de egyelőre nem látszik, miként készül az új kormány Brüsszelben felszabadítani az uniós pénzeket. A műsorvezető képe szerint ott vannak a „nagy kövek”, alattuk a pénz, csak éppen nincs eszköz a felemelésükhöz.
Kovács András óvatosan fogalmazott, mert mint mondta, nem tagja a tárgyalódelegációnak, így részleteket nem tudhat. Az utolsó információk szerint Magyar Péter május vége felé utazhat Brüsszelbe, ahol politikai megállapodás születhet az uniós forrásokról. Az elmúlt napokban azonban kevés hír érkezett arról, hol tart a folyamat.
Az újságíró szerint a miniszteri meghallgatásokon az uniós pénzek hazahozatala sokszor kész tényként jelent meg: mintha már csak az lenne a kérdés, mire lehet majd elkölteni a forrásokat. A háttérben azonban törvényeket, rendeleteket, konkrét jogalkotási lépéseket kellene látni.
Törvényjavaslatokra várva
Kovács arról beszélt, hogy amikor előző nap ránézett a parlament.hu oldalra, még nem látott olyan új törvényjavaslatot, amelyet a mostani kormánypárt nyújtott volna be. Ez azért feltűnő, mert a kormány korábban aktív parlamenti munkát és erőteljes törvényhozási tempót ígért.
A számonkéréssel ugyanakkor egyelőre kivárna. Felidézte, hogy a Tiszának készült egy ígéretgyűjtő honlapja, amelyen 1291 konkrét vállalás szerepel. Kovács szerint a következő választásig nagyjából minden napra jutna egy teljesítendő ígéret, de az új kabinet még csak most kezdte meg működését.
A legtöbb figyelmet szerinte eddig a benzinár kapta. Elhangzott ugyanis olyan ígéret, hogy a kormány megalakulása után 480 forint lesz az üzemanyag ára. Kovács erre úgy reagált: egyelőre ezt sem lehet látni a gyakorlatban.
Vitézy Dávid első napjai és a vasúti baleset
A legaktívabb miniszterek között Kovács András Vitézy Dávid közlekedési és fejlesztési minisztert említette. Szerinte a miniszter a békési vonatbaleset után megfelelően reagált: a helyszínre ment, tájékozódott, és vizsgálatokat rendelt el.
A balesetnél szerencsére halálos tragédia nem történt, de volt súlyos sérült. Kovács szerint az eddigi információk alapján az látszik, hogy a vonat száz kilométeres sebességgel haladt egy olyan szakaszon, ahol csak negyvennel lehetett volna menni. „Az elég tragikus” – jegyezte meg Breuer Péter.
Az újságíró abban bízik, hogy a vizsgálat átlátható lesz, és kiderül, pontosan mi vezetett a balesethez. A közlekedési terület azonban pénzügyi kérdés is: a korábbi időszakban leállított fejlesztések újraindításához Vitézy is elsősorban az uniós forrásokban bízik.
Budapest–Belgrád és Paks 2: két nagy kérdőjel
Breuer Péter rákérdezett a Budapest–Belgrád vasút ügyére is. Kovács András szerint a beruházás nem tűnt el: a projekt lezárult, a tesztelés zajlik, a hatóságok vizsgálják, megfelel-e a vonal a szükséges feltételeknek. Ha igen, elindulhat a személy- és teherforgalom.
Paks 2 ügyében Kovács szerint még nem történt meg az új kormány és a Roszatom közötti egyeztetés, de a felek már jelezték a szándékot. Kapitány István gazdasági és energiaügyi miniszter várhatóan áttekinti a dokumentumokat, majd ezután kezdődhetnek a tárgyalások.
Breuer Péter emlékeztetett: a beruházás hosszú csúszásban van. Kovács erre úgy fogalmazott: tizenkét év késésről lehet beszélni, „és akkor jóindulatú vagyok”.
Doorstepek, várakozás, új sajtóstílus
A beszélgetés második felében a kormányzati kommunikáció is terítékre került. Breuer Péter szerint új stílus látszik: visszatérnek a hosszú várakozással járó doorstep-helyzetek, amikor az újságírók akár órákig állnak, hogy kérdezhessenek.
Kovács András szerint ilyen korábban is előfordult, például amikor Lázár János miniszteri sajtóeseményeire kellett várni. A mostani rendszer működése azonban még nem látható tisztán. Külön kérdés számára, hogyan fog működni a három kormányszóvivős felállás.
Nem a szóvivők személyét tartja problémának, hanem a szerkezetet: vajon lesz-e külön területük, gazdasági, családpolitikai vagy más témák szerint osztják-e fel a megszólalásokat, illetve egy-egy sajtótájékoztatón ki válaszol majd a konkrét kérdésekre.
„Lássuk a konkrét törvényeket”
Kovács András szerint az újságírói munka a következő időszakban akkor válik igazán érdemivé, ha megjelennek a konkrét törvények, kormányzati döntések és minisztériumi működési rendek. Egyelőre sok a szándék, sok az általános beszéd, de kevés a kézzelfogható dokumentum.
„Továbbra is rébuszokban beszélünk, hogy ez lesz, az lesz, amaz lesz. De hát ennek kéne egy törvényi háttér” – mondta.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
