„Magyar Péter rosszabb lesz Orbánnál” – Romániában már az új magyar kormánytól tartanak
A Pirkadat vendége Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet Románia-szakértője volt, akivel Breuer Péter a romániai kormányválságról, az RMDSZ mozgásteréről, a román társadalom politikai apátiájáról és az új magyar kormány bukaresti visszhangjáról beszélgetett. Szóba került az is, hogyan találkozik a román fősodratú és soviniszta média magyarellenessége, milyen hullámokat vetett az antiszemita megnyilvánulásokat szigorító törvény, és mit mutatnak a román gazdaság társadalmi törésvonalai.
„Senkinek nem volt B terve”
Pászkán Zsolt szerint Romániában tovább húzódik a kormányzati válság. Az elnök hétfőre hívta össze az első formális egyeztetéseket, de a szakértő úgy látja, a pártok továbbra sem készültek fel arra, hogy a politikai játszma ilyen helyzetbe sodorja őket.
„Senkinek nem volt B terve arra a helyzetre, hogyha ez az óvodás játék, hogy ki pislog hamarabb, nem válik be” – fogalmazott.
A bizonytalanságot fokozza, hogy egyelőre nem látszik világosan, merre mozdulhat el a román politika. Pászkán szerint az elemzők jelentős része úgy véli, az államfő technokrata kormányt próbálhat kikényszeríteni a pártokból. Ennek van logikája, de szerinte olyan sérülékenységei is vannak, amelyek tovább növelhetik az instabilitást.
Az RMDSZ sokat nyerhet, de nagyot is veszíthet
Breuer Péter kérdésére, hogy a magyar érdekképviselet hol áll ebben a helyzetben, Pászkán kiemelte: a romániai magyar politikai szereplők közül a hatalmi játszmákban gyakorlatilag az RMDSZ számít. A szakértő szerint a szövetség számára a válság kétirányú kimenetet tartogathat.
A kedvezőtlen forgatókönyv az lenne, ha a szociáldemokraták összefognának az AUR-ral, vagyis a Románok Egyesüléséért Szövetséggel. Ez Pászkán szerint nemcsak az AUR-ból, hanem a szociáldemokratákból is „a rosszabbat” hozná ki.
A másik lehetőség viszont akár kedvező is lehet az RMDSZ-nek. A parlamenti matematika alapján egy új kormányban fajsúlyosabb pozíciókhoz juthatna. Pászkán példaként említette, hogy korábban hasonló helyzetben az RMDSZ adhatta a pénzügyminisztert Tánczos Barna személyében, Cseke Attila pedig megtarthatná a fejlesztési minisztériumot, amely különösen fontos a közösségek számára.
A román választó nem a pártokat figyeli
A román közvélemény politikai érdeklődéséről Pászkán úgy beszélt: a bukaresti lakótelepeken vagy a fővároson kívül az emberek többségét már nem igazán érdekli, melyik miniszter melyik pártból érkezik.
„Nem. És nem is érdekli már őket” – mondta arra a kérdésre, hogy az emberek tudják-e, kik és milyen pártok esnek ki éppen a hatalomból.
Szerinte ez a távolságtartás magyarázza azt is, hogy a román elnökválasztásokon a választók sokszor nem politikai vezetőt, hanem apafigurát keresnek. A rendszer sajátossága, hogy a közvetlenül választott elnök nagyon erős legitimitást kap, miközben hatáskörei ehhez képest korlátozottak. Ez irreális társadalmi várakozásokat kelt, az elnökjelöltekben pedig túlzó hatalmi képzeteket ébreszthet.
„Úgy látszik, valamilyen módon mindig válságokat generál”
Pászkán nem derűlátó azzal kapcsolatban, hogy a román belpolitika tartósan stabilizálódhat. Felidézte, hogy a rendszerváltás óta eltelt 36 évben több mint negyven miniszterelnöke volt Romániának, de szerinte ez nem pusztán a posztkommunista korszak sajátossága.
„Románia létrejötte és a második világháború vége közötti 96 évben százvalahány kormánya volt” – mondta. Ebből szerinte az látszik, hogy a román politikai felépítmény visszatérően termeli ki a kríziseket.
Magyar Péter és az „új Monarchia” rémképe
A beszélgetés egyik legérdekesebb része az volt, hogyan figyeli a román sajtó az új magyar kormányt. Pászkán elmondta, hogy maga is végez ilyen sajtófigyelést, és szerinte a kormányváltás körüli bizonytalanság idején az Orbán-ellenesség még sok helyen Magyar Péter támogatásával párosult.
Amint azonban eldőlt a kormányváltás, a fősodratú és a soviniszta román médiában is megjelent az a fordulat, hogy Magyar Péter „rosszabb lesz Orbánnál”. Pászkán szerint az egyik visszatérő téma az volt, hogy a magyar miniszterelnök Ausztriával szorosabb kapcsolatokat szeretne. Ebből egyes román sajtóértelmezések odáig jutottak, hogy Magyar Péter az Osztrák–Magyar Monarchiát akarja visszaállítani.
„Ez inkább azt mutatja, hogy az Orbán-ellenesség csak ürügy volt a magyarellenesség elrejtésére” – értékelte Pászkán.
Antiszemitizmus és román kultúrharc
Breuer Péter arról is kérdezte Pászkánt, hogy a román soviniszta lapok miként viszonyulnak a zsidó államhoz. A szakértő szerint ezek látóköre ebben az ügyben kevésbé széles, de a romániai antiszemitizmus új lendületet kapott egy törvény kapcsán.
A romániai zsidóság parlamenti képviselője olyan törvénytervezetet vitt végig, amely szigorította az antiszemita és szélsőséges megnyilvánulások büntetését. A jogszabály azoknak az íróknak és politikai szereplőknek a kultuszát is érintette, akik a háború idején antiszemita tevékenységet vagy irodalmat folytattak.
Pászkán szerint ez a soviniszta román médiában azt a vádat indította el, hogy „a román irodalom gerincét akarják megroppantani a zsidók”, és mindezt a román kulturális önazonosság elleni támadásként mutatták be. Innen jutnak el egyes körök a közel-keleti háború kapcsán is Izrael-ellenes álláspontra.
Van pénz a párnacihában, de a fogyasztás esik
A beszélgetés végén a román társadalom gazdasági helyzetéről is szó esett. Pászkán szerint a friss állampapír-kibocsátásokból az látszik, hogy a háztartások egy részénél van megtakarítás. Ugyanakkor szerinte az optimista beszámolók gyakran elhallgatják, milyen kamatok mellett sikerült rekordmennyiségű állampapírt eladni.
A másik oldalon nagy az eladósodási hajlandóság: a román társadalom egy jelentős része hitelre építette viszonylagos jólétét. A fogyasztási adatok közben rosszak, több hónapja visszaesést mutatnak.
Pászkán szerint ebből a társadalom további polarizálódása látszik: „Egyesek állampapírt vesznek, egyesek pedig nem tudnak vásárolni.”
Brüsszel szerepéről úgy fogalmazott: amíg egy ország politikailag igazodik az elvárásokhoz, addig sok mindent elnéznek neki. Szerinte ennek következményeit korábban Görögországban is látni lehetett, Romániában pedig most figyelhető meg hasonló folyamat.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
