„Ne legyen főnököm a feleségemen kívül” – Gyarmati István szerint kemény munkával hazahozhatók az uniós pénzek
A Pirkadat vendége Dr. Gyarmati István nagykövet, biztonságpolitikai szakértő volt, akit Breuer Péter az új kormány mozgásteréről, az uniós forrásokról, a külügyi és honvédelmi apparátus várható átalakulásáról, az amerikai–magyar kapcsolatokról, Izrael helyzetéről és a brit politikai válságról kérdezett. A beszélgetésben Gyarmati nem kormányzati szerepre készült, hanem tanácsadói, elemzői pozícióból nézte végig, milyen feladatok előtt áll az új kabinet.
A pénzek hazahozhatók, de a nyár nem pihenésről szól majd
Breuer Péter első kérdése arra irányult, kereste-e már az új kormány Gyarmati Istvánt, hogy visszatérjen az államigazgatásba. A válasz határozott volt: a nagykövet 75 évesen nem szeretne kormánytag lenni, inkább a saját ritmusát tartaná meg. „Nekem az kell, hogy otthon legyek, ebédeljek, aludjak utána egy fél órát, és ne legyen főnököm a feleségemen kívül” – fogalmazott.
Az uniós pénzek ügyében viszont derűlátóbbnak mutatkozott. Szerinte a forrásokat sikerülhet hazahozni, mert az Európai Bizottság által megfogalmazott feltételek nagy része már szerepel a Tisza-kormány programjában. Két kényesebb pontot említett: a migrációs paktumot és még egy vitás kérdést, de ezeket sem tartotta kezelhetetlennek.
A jogalkotás tempójáról azt mondta, gyorsan is lehet törvényeket alkotni, de a helyreállítási alap augusztus 31-i határideje különösen szoros. A kérdés szerinte az, milyen projekteket lehet addig előkészíteni és végigvinni. „Kemény munkával meg lehet oldani” – mondta, hozzátéve, hogy a kormánytagoknak valószínűleg nem a nyári szünet lesz az első gondolatuk.
Külügy és honvédelem: jöhetnek a cserék
A külügyminisztérium és a honvédelmi tárca kapcsán Gyarmati István komoly személycserékre számít. Úgy látja, az elmúlt időszakban nemcsak a klasszikusan politikai posztokon, hanem más szinteken is sok kinevezés politikai vagy személyi kapcsolatok alapján történt.
Szerinte ezt szakmai alapon rendezni kell, de nem gondolja, hogy hiány lenne alkalmas emberekből. „Az ország tele van erre alkalmas emberekkel, meg kell találni őket” – mondta.
A „nagyöregek” szerepét nem a napi kormányzati végrehajtásban látja. Saját magáról úgy beszélt, mint aki szeretne még hosszú ideig szakmai tapasztalatot adni a mindenkori döntéshozóknak. Szerinte egy igazi szakértő nem attól szakértő, hogy mindenben egyetért a kormánnyal vagy az ellenzékkel.
Amerika: az érdekek maradnak
A beszélgetésben előkerült az atlanti orientáció is. Gyarmati István, akit Breuer Péter atlantistaként jellemzett, úgy látja: a magyar–amerikai kapcsolatok továbbra is jók maradhatnak. Felidézte, hogy nemrég járt az Egyesült Államokban, és azt tapasztalta, az amerikai fél is érdekelt a kapcsolat fenntartásában.
Szerinte nem kell meglepődni azon, ha Budapest és Washington között jó az együttműködés, mert biztonsági és gazdasági területen sok a közös érdek. Egy demokratikus kormányváltás nem írja át automatikusan a nemzeti érdekrendszert, és az alapvető értékek sem változnak meg egyik napról a másikra.
A beszélgetésben az Élet Menete is szóba került: Gyarmati fontos üzenetnek tartotta, hogy az új kormány tagjai, köztük a miniszterelnök is jelen voltak a rendezvényen.
Izrael és Európa: belülről talán nagyobb lehet a hatás
Izrael ügyében Gyarmati István az Európai Unió politikáját ellentmondásosnak nevezte. Szerinte sok uniós szereplő egyszerre támogatja Izrael létét és biztonságát, miközben rendszeresen bírálja az izraeli kormányt. A kritikák között vannak jogosak és szerinte vitathatóak is.
A legsúlyosabb problémának azt tartja, amikor az izraeli hadsereg tevékenységét és a Hamász terrorszervezet működését azonos platformra helyezik. Ugyanez igaz szerinte akkor is, amikor az izraeli miniszterelnököt és a Hamász vezetőit hasonló mércével kezelik.
A korábbi magyar vétópolitikáról úgy vélte, annak korlátozott volt a gyakorlati hatása, mert az uniós tagállamok sok döntést de facto így is végrehajtottak. Gyarmati abban bízik, hogy az új magyar kormány belülről hatékonyabban tudja befolyásolni a közös európai álláspontot.
Londonban vezetőt cserélhetnek
A brit belpolitikai válságról Gyarmati azt mondta: a Munkáspárt történelmi győzelmet aratott, de rövid idő alatt leamortizálta politikai tőkéjét. A helyhatósági választások szerinte erős figyelmeztetést adtak, de nem feltétlenül jelentenek azonnali előrehozott választást.
Inkább vezetőváltást és politikai korrekciót tart valószínűnek. Megemlítette, hogy az egyik lehetséges új munkáspárti vezető nyíltan beszélt arról: az Egyesült Királyságnak vissza kellene lépnie az Európai Unióba.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
