A BreuerPress és a HetiTV hírei 2019.11.12 Kedd
Orbán Viktor miniszterelnök a Karmelita kolostorban fogadta Charles Michelt, az Európai Tanács (EiT) megválasztott elnökét. A megbeszélésen a december 1-jén hivatalba lépő új tanácsi elnökkel áttekintették Magyarország és az Európai Unió kapcsolatrendszerének összes fontos témáját a migrációtól kezdve a gazdaságpolitikán keresztül egészen a külpolitikáig. Orbán Viktor és Charles Michel kölcsönösen kifejezték együttműködési szándékukat annak érdekében, hogy a következő években sikerüljön megtalálni a jó válaszokat az Európa előtt álló kihívásokra – közölte a sajtófőnök.
Tavaly óta több mint másfélszeresére nőtt a nyugdíj mellett dolgozók létszáma, szeptemberben már több mint 115 ezren voltak – nyilatkozott a Magyar Nemzetnek Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára. Emlékeztetett arra, hogy az érintett időseknek az év eleje óta nem kell járulékot fizetniük, ami komoly anyagi előnyt jelenthet. Lehetővé kell tenni, hogy a nyugdíjasok, ha kedvük, erejük és idejük van hozzá, könnyen visszatérhessenek a munka világába, mégpedig a lehető legjobb feltételek mellett – fejtette ki az államtitkár, hozzátéve: ezért is változott a közelmúltban az adóügyi szabályozás. Az év eleje óta a munkaviszonyban dolgozó nyugdíjasoknak már csupán a 15 százalékos személyi jövedelemadót (szja) kell megfizetniük, a járulékkal nem kell foglalkozniuk. – A szabályozás 14 százalékos megtakarítást jelent az érintetteknek – mondta Tállai András.
Sztrájkolnak a szociális ágazat dolgozói szerdán, ha addig sikerül a kormánnyal megállapodni a még elégséges szolgáltatásokról – jelentette be a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Boros Péterné azt mondta: a szakszervezet kész elfogadni a kormány javaslatát a még elégséges szolgáltatásról, így a kormánytól függ, lehetővé teszi vagy megakadályozza a sztrájkot. Hozzátette, kedd reggel tárgyalnak a kormánnyal, és azt kérik, válaszoljon követeléseik teljesítésére igennel vagy nemmel, és például ha a bérfejlesztésre igen a válasz, akkor ahhoz mértéket és időpontot, valamint miniszterelnöki garanciát is adjanak. Ha a kormány ellehetetleníti a szerdai sztrájkot, akkor november 13-a a szociális szakma önbecsülésének napja lesz – fogalmazott. Kiemelte, mindent megtesznek azért, hogy a szociális ágazat dolgozói megkapják azt az anyagi és erkölcsi megbecsülést a kormánytól, amely megilleti őket.
Bősz Anett, a Magyar Liberális Párt országgyűlési képviselője a harmadik alkalommal elindított jogtudatosság hónapjának második hetében a meleg közösséget ért sorozatos jogsértésekre hívta fel a figyelmet. A Liberálisok politikusa szerint ugyanis hiába egyenlő a törvény előtt minden ember, a való életben az LMBTQI-közösség tagjai naponta válnak hátrányos megkülönböztetés áldozataivá a munkaerőpiacon, az oktatásban vagy szabadidős tevékenységek során. Bősz Anett kormányzati honlapokon is talált olyan statisztikai adatokat, amelyek alátámasztják a meleg közösséget ért folyamatos diszkriminációt. Bősz Anett ezért törvénymódosító javaslatot nyújt be a Parlamentnek, amely eltörölné az Alaptörvény melegházasság tiltására vonatkozó részét.
Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP képviselője a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt az EP jelenlegi helyzetéről, a Néppárt jövőjéről, de szóba került a magyar biztos feladata is.
A politikus szerint az Európai Parlamentben egy a korábbinál izgalmasabb, kiszámíthatatlanabb időszak kezdődött el, ahol bár még mindig a legnagyobb frakciója a Néppártnak van, ám a többsége csökkent. A többi frakciónál is meglátszik a kiszámíthatatlanság, ahogy az is, csökkent a frakciófegyelem a szavazásoknál. A képviselő hozzátette, a LIBE bizottság alelnöki tisztségére való jelölése még mindig folyamatban van. Hidvéghi Balázs úgy véli, ez a bizottság a gyűjtőhelye a legliberálisabb, leginkább bevándorláspárti baloldali képviselőknek, hozzátéve, megérti, ha ezek a politikusok nem örültek, nem örülnek az ő jelölésének, mert mindig is kritikával illette a tevékenységüket, mert hiszen a fideszes képviselő a bizottságnak tagja, csak nem választották eddig meg alelnöknek. Ebbe a bizottságba is az EPP delegálhat alelnököt, így lett jelölt Hidvéghi Balázs, aki azt is megjegyezte, minden pozíciót az EP választások eredményeként osztanak el. Ezt eddig tiszteletben tartotta a többi párt is, de most Lengyelország és Magyarország esetében a liberális és zöldpárti képviselők egyfajta ellentámadásba mentek át. A politikus megerősítette, ezért az alelnöki helyért, a jelöltségéért az EPP eddig is kiállt, ezért jelenleg is folynak egyezetések. El kell mondani a megbeszélések során, hogy a már megszokott szokásjog felrúgása nem vezet semmi jóra.
Külföld:
A Brexit Párt nem indít jelölteket a december 12-ére kiírt előrehozott parlamenti választáson azokban a választókerületekben, amelyeket a kormányzó brit Konzervatív Párt az előző, 2017-ben tartott előrehozott választáson elnyert – jelentette be Nigel Farage, a legradikálisabb brit EU-ellenes politikai párt vezetője. Farage a párt kampánynyitó nagygyűlésén közölte, hogy a konzervatívok által két éve megszerzett 317 választókörzetben a Brexit Pártnak nem lesz önálló jelöltje, indul viszont a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt által 2017-ben elnyert összes választókerületben. A Brexit Párt vezetője úgy fogalmazott, hogy „olyan nagyon” nem szereti a Konzervatív Pártot, de akar adni „egy fél esélyt” Boris Johnson miniszterelnöknek arra, hogy meg lehessen akadályozni az újabb népszavazás kiírását a brit EU-tagságról.
Klaus Iohannis államfő újraválasztását támogatja a jobbközép USR-PLUS szövetség a romániai elnökválasztás második fordulójában Viorica Dancila szociáldemokrata exkormányfővel szemben – jelentette be Dan Barna, az USR elnöke, a szövetség államfőjelöltje. Barna, akit sokan esélyesnek tartottak arra, hogy Iohannis kihívója legyen a második fordulóban, az érvényes voksok 15 százalékát megszerezve a harmadik helyen végzett a vasárnapi első fordulóban, több mint 7 százalékponttal lemaradva Dancila mögött. Barna közölte, hogy nem mond le a pártelnöki tisztségről. A sajtóértekezleten Dacian Ciolos, a PLUS elnöke, az USR-PLUS kormányfőjelöltje is jelen volt, aki megerősítette, hogy az USR-PLUS választási szövetség nem bomlik fel.
Zavargások voltak Bolíviában Evo Morales elnök lemondását követően, az EFE spanyol hírügynökség szerint gyújtogatások, fosztogatások és lakóépületek elleni támadások voltak több városban is. Morales vasárnap bejelentette, lemond tisztségéről, hogy enyhítsen az erőszakhullámon, amely az októberi, vitatott elnökválasztás óta sújtja a dél-amerikai országot, ugyanakkor kirohanást intézett az állítása szerint ellene folytatott „polgári puccs” ellen, illetve beszámolt arról, hogy támadás érte otthonát. A kormány székhelyén, La Pazban és a keleti Santa Cruz városában üdvrivalgással fogadták Morales lemondásának hírét. A politikus azzal váltott ki haragot, hogy a hivatali idő korlátozása ellenére negyedszerre is elindult az októberi elnökválasztáson, amelyet meg is nyert, ám csalás gyanúja merült fel a voksolással kapcsolatban.
Irán nagyobb mennyiségben képes alacsonyan dúsított uránt előállítani, miután újraindított egy föld alatti laboratóriumot – közölte az AP amerikai hírügynökséggel Ali Akbar Szálehi, az Iráni Atomenergia-ügynökség (AEOI) vezetője. Szálehi Teheránban elmondta, hogy országa jelenleg legalább 5,5 kilogramm alacsony dúsítású uránt állít elő naponta. „Úgy hiszem, hogy összesen 5,5 kilogramm az urándúsítás napi mennyisége Natanzban és Fordóban” – pontosította Szálehi az AP-nek. Az amerikai hírügynökség megjegyezte: Irán ezt megelőzően naponta mintegy 450 gramm alacsonyan dúsított uránt állított elő. Az AEOI vezetője szerint ez részben annak köszönhető, hogy újraindították az urándúsítást a fordói föld alatti nukleáris létesítményben. Irán a múlt héten jelentette be, hogy újrakezdi az urándúsítást a fordói atomlétesítményében, és megkezdte a centrifugák feltöltését uránium-hexafluoriddal.
Benjamin Netanjahu miniszterelnök váratlanul megjelent az izraeli-jordán békeszerződés 25. évfordulójára emlékező konferencián a Knesszetben, melyet Merav Michaeli (Munkapárt-Geser) szervezett. A miniszterelnök 50 perces beszéde csupán röviden foglalkozott a témával, inkább a palesztinokkal való kapcsolatra és a béke hiányára helyezte a hangsúlyt. Netanjahu rámutatott, hogy közvetlen kapcsolat van az izraeli-palesztin konfliktus megoldása valamint Izrael és az arab világ kapcsolatának rendezése között. „Két út vezethet a béke előmozdításához. Ha megoldjuk a palesztinokkal folytatott vitát, áttörést érhetünk el az arab világban.” Ugyanakkor, a miniszterelnök szerint a sorrend felcserélhető. „Ha sikerül normalizálni a kapcsolatokat az arab világgal, akkor a palesztinokkal való konfliktus is megoldódik. Azt hiszem, mindkettőt meg kell valósítanunk.” Netanjahu a jordán-izraeli kapcsolatokra térve azt mondta, hogy Izrael több módon is segít II. Abdullah jordán királynak. Az izraeli kormányt a közelmúltban sok kritika érte, amiért nem tudta elintézni Naharajim és Tzofár bérleti jogának meghosszabbítását, a két földterület vasárnap 25 év után ismét jordán irányítás alá került.
Gazdaság:
Az Európai Unió külügyminiszterei elfogadták a Törökország elleni lehetséges szankciók keretét válaszul a Törökország által a Földközi-tenger keleti térségében végzett és az EU által jogellenesnek tartott próbafúrásokra. A korlátozó intézkedések lehetővé tehetik majd azoknak az embereknek és szervezeteknek a szankcionálását, akik vagy amelyek felelősek a Ciprus közelében folyó, szénhidrogén-kitermelést célzó fúrási tevékenységekért, illetve részt vesznek bennük – közölte az uniós tanács. A szankciók a személyek esetében az unió területére való beutazás tilalmát és a vagyoni eszközök befagyasztását, szervezetek esetében pedig a vagyoni eszközök befagyasztását foglalhatják majd magukban. Emellett uniós személyeknek és szervezeteknek tilos lesz pénzeszközöket a jegyzékbe vett személyek és szervezetek rendelkezésére bocsátani – közölték.
Időjárás:
Kedden az ország döntő részén borongós idő lesz, csak a Tiszántúlon bukkanhat elő alkalmanként a nap. Szerte az egész Dunántúlon számítani kell esőre, többfelé jelentős esőre, és kissé élénk északkeleti szél fúj. Hideg lesz. Keleten nem valószínű számottevő mennyiségű csapadék, ott enyhébb időre van kilátás, és csak gyenge lesz az északkeleti szél. Éjjel a Duna-Tisza közén várható kiadósabb eső. Nyugaton várhatóan gyengül, illetve megszűnik a csapadék, a Tiszántúlon pedig még csak szórványos szemerkélések fordulnak elő.
A jellemző hőmérséklet kedd reggel északon 3, délen 9, kedd délután északnyugaton 5, délkeleten 16, fok körül alakul.
