Meghívó (2019. október 6., vasárnap, 14.00 Fiumei úti Sírkert)
 |
x |
Kedves Barátaim!
Rajk Lacit ugye nem kell bemutatnom sem mint művészt, sem mint egy történelmi család fiát. Hirtelen halála villámcsapásként ért bennünket. S bár tudjuk, hogy az utókor is számon fogja őt és műveit tartani, egymás iránti kötelességünk, hogy itt és most méltóan búcsúztassuk. Koporsója már a Fijumei úti temetőben nyugszik, de hűséges és méltó társa, Judit azt kéri tőlünk, hogy minél többen zarándokoljunk oda október 6-án 14 óra tájban néma tisztelettel és egy-két szál virággal. Mint a Bibó István Közéleti Társaság egyik alapítója, s Göncz Árpád közvetlen utóda a BIKT elnöki székében, de úgy is mint a republikánus eszme egyik késői magyar élesztője, én is arra kérlek Titeket, hogy legyetek ott minél számosabban és tiszteletadásotokkal éreztessétek, hogy él még egy másik, egy jobb Magyarország is. Köszönöm, hogy megteszitek!
Kende Péter
1949 – 2019
Szomorúan tudatom, hogy szerető és szeretett társam,
RAJK LÁSZLÓ
építész, látványtervező, egyetemi tanár,
a demokratikus ellenzék tagja, az SZDSZ egykori alapítója,
sokaknak segítő igaz ember
méltósággal viselt rövid, súlyos betegség következtében
2019. szeptember 11-én
befejezte az életét.
Kérésére temetése szűk családi körben lesz, a nyilvánosság mellőzésével.
A számára oly fontos történelmi napon,
2019. október 6-án, vasárnap
sírjához csendes emlékezésre, néma felállásra
hívom mindazokat, akik szerették.
Ezen a napon temetőnyitástól zárásig
egy szál virággal, kaviccsal vagy apró emlékkel
várom azokat, akiknek fontos, ahogyan élt, amit alkotott,
és amiért küzdött:
a szabadság, az emberi jogok, a szolidaritás,
a kultúra sokszínűsége,
az önkényuralommal szembeni ellenállás,
a harmadik Magyar Köztársaság, és szeretett városa, Budapest.
Én délután 2 órakor fogom elhelyezni a magam emlékét.
Fiumei úti Sírkert
A temető reggel 7-től délután 5 óráig látogatható.
(1086 Budapest, Fiumei út 16-18.)
Rajk László sírja a Batthyány-mauzóleum közelében,
a 10. parcellában, egy platánfa alatt található.
felesége
Rajk Judit
Rajk László művészete is a szabadságot szimbolizálja
Szerző: Cultura-MTI / 2019. szeptember 15.
Rajk László számos emléket hagyott maga után: köztük sokoldalú művészi munkássága, számos film- és színházi produkcióban való tevőleges részvétele, látványtervezői tevékenysége, a szabadság eszméjét képviselő politikusi fellépése. Hirdetés Rajk László Kossuth-díjas építész, díszlet- és látványtervező, a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának volt elnökségi tagja, a demokratikus ellenzék egykori tagja, volt SZDSZ-es politikus 70 évesen szerdán, 2019. szeptember 11-én hunyt el – közölte a család az MTI-vel. Tóth Barnabás filmrendező az MTI-nek elmondta: “Minden szempontból, szakmailag és emberileg is kalapot emelek előtte, örülök, hogy ismerhettem, és dolgozhattam vele.” Az Építészfórum honlapján megjelent tájékoztatás szerint Rajk László rövid lefolyású, súlyos betegséget követően hunyt el. Ifjabb Rajk László 1949. január 16-án született Budapesten. Apja 1946 és 1949 között belügy- majd külügyminiszter volt, akit koholt vádak alapján letartóztattak és kivégeztek. Anyját, Földi Juliannát bebörtönözték, az alig négy hónapos Rajk Lászlót Kovács István néven egy budapesti gyermekotthonban helyezték el, csak 1953 után kerülhetett vissza családjához. Az 1956-os forradalom bukása után anyjával és a Nagy Imre-csoporttal Romániába deportálták, ahol két évet töltött. ? 1972-ben szerzett diplomát a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán, közben részt vett a Najmányi László vezette “Kovács István” performanszcsoportban és a Halász Péter által vezetett Kassák Stúdió produkcióiban. 1972-1977 között a Nontecton csoport tagjaként egy teoretikusan megalapozott építészeti rendszer kidolgozásában vett részt, elkötelezte magát az avantgárd mellett. Ezt követően három évig a Lakóterv, majd 1975-1986 között az IPARTERV építészeként dolgozott. 1975-1976-ban a montréali McGill egyetem hallgatója, 1978-1981 között mesteriskolás volt. A nyolcvanas évektől neve feketelistára került, nem kaphatott hivatalos megbízásokat, építészeti elképzeléseit kiállításokon, tervpályázatokon mutatta be. 1989-től a MAFILM látványtervezője volt, 1992-től tanított a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, 1995-től a Köztigon építészeti iroda vezetője, 2002-ben a Brit Királyi Építészakadémia tagja lett. 1973-tól több mint harminc színpadi produkció és mintegy negyven magyar és nemzetközi film és kiállítás látványtervezője volt. Az ő tervei alapján épült egyebek között a Lehel Csarnok, részt vett a Corvin mozi, a bécsi Collegium Hungaricum és a Moulin Rouge rekonstrukciójában. Filmépítész volt a Megáll az idő, a Tiszta Amerika, az Idő van, a Szédülés, a Zenedoboz, A londoni férfi forgatásán. 1989-ben Bachman Gáborral közösen tervezte 1956 mártírjainak dísztemetésén az építészeti installációt. 2006-ban Veszprémben állították fel 1956-os emlékművét, de a kivitelezést arra hivatkozva, hogy a művész eltért az eredeti tervektől, leállították, majd lebontották. ? Ő tervezte az Auschwitz-Birkenauban megépült magyar állandó kiállítást (2003), illetve a Nagy Imre Emlékház rekonstrukcióját és állandó kiállítását (2008). A demokratikus ellenzéknek 1975-ben lett tagja, 1981-ben az AB független lap- és könyvkiadó társalapítója volt, lakásán működött kilakoltatásáig a szamizdatokat terjesztő “Rajk butik”. Illegálisan készített és terjesztett kiadványt, plakátot, kitűzőt, ő tervezte a demokratikus ellenzék “de” logóját. 1985-ben meghiúsították, hogy induljon az országgyűlési választásokon. 1988-ban alapító tagja a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, majd a Szabad Demokraták Szövetségének, utóbbinak tisztségviselője is volt, nevéhez fűződik a párt első emblémájának tervezése. 1990-től volt az SZDSZ országgyűlési képviselője. 1996-ban lemondott képviselői mandátumáról. 2002-2006 között a Fővárosi Közgyűlés tagja volt, 2004-től a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának tagja. 1993-ban Nagy Imre-emlékplakettet kapott, 1999-ben a Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendjének lovagja lett. 2005-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetést, amelyet Bayer Zsolt újságíró kitüntetése miatt 2016-ban visszaadott. 2007-ben a Pro Urbe Budapest díjjal tüntették ki. 2009-ben a filmkritikusok díját vehette át A londoni férfi című film látványtervéért. Az Oscar-díjjal kitüntetett Saul fia című film díszlet- és látványtervezője. Egyik utolsó munkájaként Tóth Barnabás szeptember 26-án a mozikba kerülő Akik maradtak című filmjének díszlettervezője volt. Az idén Magyarország ezzel a filmmel nevezett a nemzetközi filmek mezőnyében az Oscar-díjra. ? 2009-ben Kossuth-díjjal tüntették ki sokoldalú művészi – különösen építészeti – munkássága, számos film- és színházi produkcióban való tevőleges részvétele, látványtervezői tevékenysége elismeréseként. 2009-ben megkapta a Húszéves a Köztársaság Díjat. 2016-ban Magyar Zsidó Kultúráért díjban részesült, mint a Saul fia című film stábjának tagja. 2019-ben a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) film- és tévékritikus és a Magyar Filmművészek Szövetsége filmkritikus szakosztályának a legjobb látványterv díját kapta a Napszállta című filmért. 2016-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja, székfoglalóként 2019-ben kiállítást rendezett a FUGA Budapesti Építészeti Központban. “Mindig nagy tisztelettel fordultam felé – mondta Tóth Barnabás -, nemcsak azért, mert a tanárom volt, és ismertem életének tragikus és súlyos történelmi hátterét, hanem mert nagyszerű, színes, sziporkázó, egyenes, közvetlen ember volt Nagyon jó volt vele beszélgetni, bárhova mentünk vele a városba, megállították.” “A filmünknek nemcsak a látványtervezője volt. F. Várkonyi Zsuszsa Férfiidők lányregénye című regényében, amelyből az Akik maradtak született, Rajk László édesapja még szerepel az 1949-es per miatt. Nemcsak a film látványvilágát alkotta meg, mégpedig bravúrosan, hanem a történelmi háttérhez is rengeteg ötletet kaptunk, sok minden, amit a szereplők csinálnak, vagy mondanak, tőle származott” – mesélte a rendező. ? Címkék: gyászhír, ifj. Rajk László, portré
A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.
