A BreuerPress és a HetiTV hírei 

A BreuerPress és a HetiTV hírei 

A Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely és Hollik István kormányszóvivő a Kormányinfón aktuális ügyekről beszélt. A tájékoztatón a Heti Tv is feltette kérdéseit.

 

A Heti Tv hivatkozott a hírekre, amelyek szerint Magyarország újra megnyitja szíriai nagykövetségét. Ennek kapcsán arra volt kíváncsi, hogy a kormány szerint ennyire nyugodtnak ítéli meg a polgárháborús helyzetet, vagy inkább ez a döntés az újjáépítési időszakkal indokolható.

Gulyás Gergely válaszában elmondta, még nem született döntés a nagykövetség megnyitásáról, esetleg átmenetileg küldhet az ország oda diplomatákat, de a kormány mindenképpen támogatja a szíriai újjáépítést.

A Heti Tv szerette volna megtudni a kormány véleményét a törökországi helyzetet illetően, ahol Erdogan elnök bejelentette, miután az Európai unió nem tartja be az országával kötött megállapodást, így akár szabadon engedheti a náluk lévő menekülteket, először egymillió szírt, majd utána még hárommillió embert.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter megjegyezte, mindig is támogatta a kormány a Törökországgal kötött megállapodást, azt helyesnek tartva. Ugyanakkor azt is mindig kiemelte a kormányzat, ez a megállapodás pont nem azt támasztja alá, hogy Európa képes lenne saját erejéből megvédeni magát. Magyarország véleménye szerint jó a törökökkel való megállapodás, amelyik Szíria esetében az első biztonságos ország, Törökországnak viszont segíteni kell, hiszen t5öbb millió embert kénytelenek ellátni. Ennek fényében, miután közel négymillió embert látnak el, segíteni kell Ankarának, be kell tartani a velük kötött megállapodást. Mindezektől függetlenül – emelte ki a politikus, a magyar kormány határozott véleménye az, hogy az Európai Uniónak garantálnia kell, ha bárkik megindulnak a közösség határai felé, akkor az EU-hoz nem tartozó országok segítsége nélkül is képes legyen a külső határait megvédeni.

A Heti Tv beszélt a Hungary Helps Programról, amelyik a Közel-Keleten már bizonyított, legutóbb éppen a nem keresztény jazidi népcsoport támogatásáról döntöttek. Azt szerette volna megtudni a Heti Tv, hogy mennyire szeretnének további segítséget adni az újabb migrációs válságövezetekbe, elsősorban Afrikába.

Gulyás Gergely válaszában kiemelte, Magyarország a saját erejéhez képes segíteni, a Hungary Helps Program azért is sikeres, mert a kormány mindig elmondta, egyrészt a bevándorlás ellen van, másrészt viszont azt is mondja, kell segíteni, de ott, ahol a probléma keletkezik, azaz nem vitatja Európa, így Magyarország felelősségét, morális kötelességét ezekben az ügyekben. A miniszter véleménye szerint, ha mindenki így cselekedne, akkor a migráció megállítható lenne már nem csak a határoknál, hanem jóval korábban. A magyar kormány álláspontjának a hitelességét támasztja alá a Hungary Helps Program is, ami azt is jelenti, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan a jövőben is segítséget nyújt az ország, legyen szó Afrikáról vagy éppen a háború sújtotta térségekről, az újjáépítésben, az iskolák felújításában, az ottani közösségek támogatásában.

A Heti Tv kíváncsi volt arra, hogy az új Európai Bizottság tagjait megszavazza-e a Fidesz-KDNP képviselőcsoportja, hiszen például a spanyol biztos-jelölt a külügyi posztra elődjéhez hasonlóan tett már érdekes nyilatkozatokat.

Gulyás Gergely elmondta, többek között ezek miatt is ragaszkodik a magyar kormány ahhoz, hogy a külpolitika maradjon meg tagállami hatáskörben. Azt is megjegyezte a miniszter, hogy az Európai Parlament tagjai az EB egészéről szavaznak, nem pedig külön-külön minden egyes biztosról. Magyarország mindenképpen azt szeretné, ha minél hamarabb hivatalába lépne az új bizottság, ennek értelmében nagyon valószínűnek tartja, hogy a Fidesz-KDNP képviselői megszavazzák Európa új „kormányát”, már azért is, mert ha ez nem sikerül, akkor a mostani, Juncker bizottság marad hivatalában, ami mind Európa, mind pedig Magyarország érdekeivel ellentétes lenne. Azt is kiemelte a politikus, hogy Elismerés Magyarországnak az uniós biztos-jelölti terület.

Kínában és Izraelben is tartanak magyar kulturális évadot, de a Heti Tv szerint ennek ellentételezéseként nem igazán lehet itthon tudni a kínai és az izraeli kultúráról. Ennek okairól is kérdezte a minisztert, aki megjegyezte, egyrészt elismerés a hazai kulturális diplomáciának, hogy a magyar kultúra sok helyen látható, megtalálható, ugyanakkor tudni kell, más országok hasonló eseményeit itthon megszervezni, hirdetni, az nem a magyar kormány dolga, feladata. Ha ezen országokban mutatkozik törekvés a magyarországi bemutatkozásra, azoknak a kormány mindig teret fog adni.

 

A magyar kormány továbbra is támogatja a zsidó hittankönyvek megjelenését, ezért az általános iskola negyedik osztályosai számára készülő kiadványhoz hatmillió forinttal járul hozzá – közölte a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára Kecskeméten. Soltész Miklós a kecskeméti Tudomány és Művészetek Házában, az egykori nagyzsinagógában elmondta: a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) törekvése a dél-alföldi térségben a hitélet mellett a közösség megmaradását is szolgálja. Kiemelte: a hittankönyvnek sokkal nagyobb körben van jelentősége, mint amennyi emberhez eljut, az üzenete ugyanis az, hogy a zsidóság mind vallásában, hitéletében, mind pedig kultúrájában meg kell, hogy maradjon. Az államtitkár azt is elmondta, hogy a kecskeméti ózsinagóga megújítása hosszabb folyamat. Az első lépés, az épület megmentése már megtörtént, a további rekonstrukcióhoz pedig a magyar állam 15 millió forinttal járul hozzá.

 

Külföld:

A brit belügyminisztérium friss adatai szerint meghaladta az 1,5 milliót azoknak a külföldi EU-állampolgároknak a száma, akik letelepedett státusért folyamodtak a brit hatóságokhoz. A magyarok közül eddig csaknem 40 ezren kértek tartós letelepedési engedélyt. A brit kormány döntése alapján azok a külföldi EU-polgárok, akik törvényesen és életvitelszerűen Nagy-Britanniában laknak, a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után is maradhatnak az országban, és érvényben maradnak jelenlegi jogosultságaik is, de letelepedett jogi státusért – vagyis meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért – kell folyamodniuk a brit belügyminisztériumhoz. Az augusztus 31-i állapotot mutató lista élén a lengyelek állnak több mint 240 ezer folyamodvánnyal. A magyarok közül 39 700-an kértek tartós letelepedési engedélyt.

 

Romlik a hadászati stabilitás állapota, fennáll a veszélye egy nukleáris háború véletlen kirobbanásának – figyelmeztetett Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes. „Fennáll a kockázata egy nukleáris háború kitörésének. Az elmúlt évben különösen észrevehetően mutatkozott meg a negatív dinamika” – fogalmazott a magas rangú diplomata. Rjabkov szerint a háború veszélyének kitörése abban az esetben is fennáll, „ha a feleknek nem áll szándékukban nukleáris háborút kezdeményezni”. A helyzet alakulásáért a helyettes tárcavezető a Nyugatot okolta. „Kollégáink lépései Nyugaton mindinkább emocionálissá, időnként nagyon agresszívvé válnak. Kerülik arra megérett kérdések érdemi megvitatását, blokkolják a párbeszéd csatornáit, és tovább ingatják a fegyverzetkorlátozás szerkezetét” – mondta.

 

Az Ocean Viking nevű civil hajón Olaszország felé tartó 82 migránsnak az EU-tagállamok közti szétosztását jelentette be az olasz kormány csütörtökön, ehhez a feltételhez kötve a hajó olaszországi kikötésének engedélyezését. A kormány szerint a migránsok „szétosztási mechanizmusát” Róma az Európai Bizottsággal közösen koordinálja, és a megszokottnál már több tagállam jelentkezett az Ocean Vikingen tartózkodók csoportjainak befogadására.  A közleményt a migrációról tartott kormányülés után adták ki, amelyen többek között Giuseppe Conte miniszterelnök, Luigi Di Maio külügyminiszter, Luciana Lamorgese belügyminiszter és Lorenzo Guerini védelmi miniszter vett részt. Ez az első alkalom, hogy az olasz kormány azelőtt kezdi meg a partjaira érkező migránsok szétosztását, hogy az őket szállító hajó az olaszországi vizekre és partokra érkezett volna.

 

Benjamin Netanjahu miniszterelnök és védelmi miniszter azt mondta, hogy Izrael valószínűleg a közeljövőben háborúba kényszerül Gázával. A déli fronton az elmúlt hetekben a szokásosnál is nagyobb a feszültség. „Valószínűleg nem lesz más választás, mint egy hadművelet, háború indítása a gázai terrorista csoportokkal,” mondta a miniszterelnök a Kan közszolgálati műsorszolgáltatóval készített rádióinterjúban, öt nappal a nemzeti választások előtt. „Valószínűleg nem lesz más választás, mint a Hamász rezsim megbuktatása. A Hamász nem gyakorolja szuverenitását az övezetben, és nem akadályozza meg a támadásokat.” „Egy olyan szituációban vagyunk, melyben egy terrorista csoport rakétákat lő ki, és nem tartja féken az elszabadult frakciókat, még akkor sem, ha akarja,” mondta a miniszterelnök a Hamász terrorszervezetről, mely 2007-ben erőszakkal vette át az uralmat a Gázai övezet felett és nyíltan a zsidó állam elpusztítására szólít. A Hamász és Izrael eddig 3 háborút vívott egymással. Netanjahu azonban tisztázta, hogy egy ilyen veszélyes háborút komplex katonai intézkedések fognak megelőzni, hangsúlyozva, hogy a katonai konfrontáció az „utolsó megoldás. Nem veszélyeztetem katonáinkat és polgárainkat. ”

 

Gazdaság:

 

A magyar emberek munkája világszinten versenyképes, tudásuknak és képzettségüknek köszönhetően a belföldön előállított termékek és szolgáltatások mindenütt keresettek – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter.  Szijjártó Péter közölte, hogy januártól júniusig 43 Magyarországra érkező nagyberuházásról született megállapodás, több mint 731 milliárd forintos összértékük a tavalyi azonos időszakhoz képest 11 százalékos növekedést mutat. Tavaly 1350 milliárd forint értékben 98 beruházás jött az országba, 2009-ben pedig ennek csupán a negyede – tette hozzá

 

Időjárás:

 

Délelőtt többnyire derült vagy gyengén felhős égre tekinthetünk fel, csapadék nem lesz. Délután folytatódik a gyengén felhős, száraz, napos idő. A szél napközben élénk északnyugati lesz. Hajnalban 10, 15 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 23, 28 fok között alakul.