Kedves Barátaink!
Gyermekkoromban (és persze most is…) szerettem (és szeretem) a fejtörőket.
Kérdések és válaszok.
Banálisak és bonyolultak.
A kérdések végigkísérik a hivatásomat (szakmámat), hiszen a Tórában szinte mindegyik micvára fel lehet tenni a legegyszerűbb kérdést: „miért?”
Miért kell szombat?
Miért kell kóser?
Miért kell áldozni?
Miért kell maceszt enni széder este?
Miért engedi Isten a betegséget?
Ezernyi miért….
Teljesen autentikusak ezek a kérdések…
Sőt, a Talmud majd 5000 oldala is erről szól. Miért? És miért?
Kérdésekkel kezdődött a zsidó nép története is…. Akár Ábrahám Istenkeresése a világban, akár Mózes Istenkeresése a tűzben.
Ebben a szakaszban is 74 micva, azaz legalább 74 „miért?” kérdés található…
Nézzünk meg egyet! És azt, hogy hol a mi helyünk?
„Ha új házat építesz, csinálj korlátot tetődre, hogy nehogy vér tapadjon a házadhoz, ha valaki leesik onnan.” – mondja a Tóra (MV. 22/8)
Talán a legmegvalósíthatatlanabb micva a világon, hiszen az emberek 99%-a nem megy fel tetőt építeni a házára, hogy utána még nagy lelkesen egy kerítést építhessen köré.
Miért nem erkélykerítést kell építeni?
Vagy ablakkerítést? – Hiszen onnan is ki lehet esni….
Egy régi találós kérdéssel válaszolnék:
„Ha három madár ül egy kerítésen, és kettő elhatározza, hogy elrepül, hány madár marad a kerítésen?”
hm?
hm?
hm?
hm?
A válasz: három.
?
?
?
A tanulság csupán annyi, hogy attól, hogy valamit elhatározol, még nem teszed meg.
————————
Ez a „kerítés kérdés” lényege!
Az elhatározás csodás élménye…. Az a lélek sikere! Mérlegelések és döntések. „Miért”-ek és „azért”-ek.
De ez még halovány.
A tett adja meg a lélek köré a testet!
Kezedbe tudod fogni!
Meg tudod nézni!
Tudod csodálni!
És akkor rájössz, hogy a holnapod sokkal jobb lehet, mint a mai napod, hiszen azt már tapasztaltabban építheted, formálhatod és lakhatod be.
Eldöntöd és megteszed.
És hogy jön ide az általad a házad köré épített kerítés micvája?
Mert az te vagy.
A ház.
Az építész.
A kerítés.
Sőt, a zuhanás is.
Az ember sok-sok kerítést épít maga köré, nehogy leesen és meghaljon.
Sokszor többet, mint kellene. Fóbiák fóbiák hátán.
Ám a Tóra egyről beszél.
Miért? 🙂 🙂
Ha jól (értsd, emberként) csinálod, akkor ez a kerítés nem szögek, drótok és áram, hanem csodás élmények és megismerések.
Ezzel mérd az életet, ne mással! Ne pénzzel, vagy respekttel.
Minden tapasztalás és megismerés egy újabb útjelző tábla.
A Talmud könyörög neked, hogy ne menj a romok közé… Ami nem csak egy összeomlott ház lehet, hanem akár magad mögött hagyott élmény.
Minden „miért?” és minden megtalált válasz – egy gyertyaláng a sötétben, ami előre visz.
És ez az a kerítés, amit építünk! Ez az emberségünkről szól!
Nevezhetnénk akár erkölcsi normáknak is, vagy etikai alapvetéseknek.
Ha figyelsz – minden nappal bővülsz!
Te formálod a kerítést és a kerítés formál téged.
Ám anélkül tényleg leesnénk.
Újév és jom kipur erről a csendről szól. Amikor a saját miértjeidből építesz házat és önmagadat. Ablakokkal, ajtókkal és kerítésekkel.
Csöndben.
Ne féljünk ettől a csöndtől, mert ez nem a magány csöndje, hanem az Istennel beszélgetés csöndje.
Sábát Sálom! |