Ez az ereklye képviseli a szent király személyét, értékrendjét
Mohos Gábor, a Budapest-Esztergom megyei egyházmegye segédpüspöke a heti Tv Pirkadat című műsorában augusztus 20-ról beszélt, amelyik a katolikus egyház számára Szent István király ünnepe, de szóba került még az eucharisztia jelentősége is.
A segédpüspök elmondta, a katolikus egyház számára augusztus 20-a mindenekelőtt Szent István király ünnepe, az uralkodót nem csak a keresztények tisztelik szentként, hanem ő az egész magyarság számára is egy nagyon fontos személy volt, hiszen ő volt az, aki letette a magyar állam alapjait, az akkori kor szintjén nagyon modern keretek között. István király államférfiúi képessége és a szent élete, erkölcsi tisztasága példamutató volt. A katolikus egyház mindig is megemlékezett erről a napról, ugyanakkor az is igaz, hogy az augusztus 20-i Szent Jobb körmenet egy ideig nem működhetett, de akkor is ez számukra Szent István király ünnepe volt.
Mohos Gábor beszámolt arról is, hogy a katolikus egyház mindeközben készül a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra, amelyet jövőre Budapesten rendeznek meg, ennek okán már egyre nagyobb energiákat fordítanak erre a bő egyhetes ünnepségsorozatra. Ezen az eseményen arra is nyílik lehetőség, hogy a magyar katolikus egyház megmutassa önmagát a világ minden pontjáról érkezett zarándokok számára, azt, hogy itt egy komoly történelmi és kulturális múlt van. Mindezek mellett az is fontos, hogy maga az eucharisztia a katolikusok hitének a középpontja, Isten szeretetének, jóságának a kézzelfogható jele. Mindez egyfajta megújulást is jelent, abban a tekintetben, hogy a hitük gyökereihez újra és újra visszataláljanak. Hozzátette, ez minden generáció feladata, hogy a hitük alapjait újra felfedezzék, miért tartoznak oda, ahol vannak, melyek azok az alapértékek, amelyek vezérlik őket.
Az augusztus 20-i programról azt mondta el a segédpüspök, hogy Esztergomban fél 11-kor van az ünnepi szentmise, ezt Mohos Gábor vezeti, de utána ő is jön Budapestre, ahol már a délutáni szentmisén és a körmeneten, valamint előtte is lesz dolga, feladata.
Arra a kérdésre, hogy mi is az Esztergom-Budapesti egyházmegye székhelye, Mohos Gábor elmondta, a történelmi székhely Esztergom, de voltak olyan történelmi időszakok, amikor nem ott volt az érsek, ilyen volt a török idők, amikor az esztergomi érsek, mint Pázmány Péter is nagyszombaton élt. A török idők után 150 évvel lett például kész a az esztergomi bazilika. A legutóbbi változás 1993-hoz kötődik, amikor II. János Pál pápa átalakította Magyarország egyházmegyéinek a határát, Esztergom egyházmegye területei elkerültek más egyházmegyékhez, így végül Budapest központtal maradt a központ, hiszen a papok, a hívek 90 százaléka a fővárosban él. Persze ez azt is jelenti, hogy a fontos ünnepeken a bíboros, jelen esetben Erdő Péter Esztergomban is tart szentmisét.
Mohos Gábor elmagyarázta, az augusztus 20-i szentmise alapelemeiben nem különbözik más ünnepétől, a liturgia megegyezik, Persze minden szentmisének vannak sajátosságai, most is olyan tartalmú énekek vannak, amelyek Szent István személyére, az általa képviselt értékrendre irányítják a figyelmet. Azonban maga a körmenet az, amelyik igazán mássá teszi augusztus 20-át. A körmenet nem ismeretlen, hiszen vannak alkalmak, amikor oltári szentségeket visznek körbe, de ezen a napon egy ereklyét hordoznak körbe. Ez az ereklye képviseli a szent király személyét, értékrendjét, de mellette a katolikusok azt is mondják, az ember lelke örök, a meghalt személlyel nem szűnik meg a kapcsolat, így az Isten előtt kedvesek közbenjárását is kérik, így augusztus 20-án Szent Istvánét.
Az államalapítón túl van még számos szentje, boldogja is a magyar katolikus egyháznak. Mohos Gábor külön kitért például az egykori magyar hercegprímás Mindszenty Józsefre is. Mint megjegyezte, a magyar katolikus egyház hivatalosan megkereste a vatikáni kongregációt, akik elismerték Mindszenty életében gyakorolt hősiességet. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy már csak egyetlen lépcső van az egykori hercegprímás boldoggá avatásáig, ám azt, hogy ez hogyan és mikor fog megvalósulni, azt még nem lehet tudni. Lehet az, hogy az illetékes vatikáni orvosbizottság bizonyítottnak vél egy az imádsága által bekövetkezett csodálatos gyógyulást. De az is előfordulhat, hogy Ferenc pápa – ahogy ez már megtörtént más esetekben – kijelenti, hogy noha Mindszenty József nem volt vértanú abban az értelemben, hogy a börtönben halt meg vagy kivégezték, de az egész élete, amelyet elszenvedett, lehet egy vértanúság. Ha ezt a pápa kimondja, akkor ez is lehet egy út a boldoggá avatáshoz.
Brenner Jánost, egykori papot már tavaly boldoggá avatták, róla azt mondta a segédpüspök, egy olyan vértanúról van szó, aki ténylegesen csak a hivatását végezte. Ő a tisztasága miatt minden embert meg tudott szólítani, nem folyt bele a közéletbe, egy túl jó ember volt, akinek ezért is kellett meghalnia, ezért ölték meg. A magyar katolikus egyház az ő esetében is elindította a szentté avatási folyamatot, de ennek sem lehet még tudni az eredményéről.
Mohos Gábor a katolikus egyház oktatási, szociális tevékenysége kapcsán azt jegyezte meg, egy általános kihívás a mai magyar társadalomban, hogy sikerüljön olyan embereket találni, akik elkötelezik magukat valamilyen szolgálatra. Sokan keresik a helyüket, amit nem biztos, hogy meg is találnak. ma papnak, tanítónak, tanárnak, szociális munkásnak lenni az egy komoly elköteleződéssel jár, ezeket úzni nem csak egy szakma, egy hivatás, annál jóval több. Szerencsére mindig vannak ilyen emberek, de persze annak örülnének, ha még többen lennének.
Az állam szerepéről azt mondta el a segédpüspök, a katolikus egyháznak van egy komoly építészeti, kulturális öröksége, ami messze túlmutat az egyházon, ezeknek az épületeknek a karbantartásához, felújításához az állam hozzájárul.
