Szalai Kálmán : kis mértékben csökkent az antiszemita előítéletesség a magyar társadalomban

A monitoring ad mindig egy helyzetképet, hogy lehessen látni, mivel is állunk szemben

Szalai Kálmán, a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) titkára a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt az alapítvány munkájáról, a magyar társadalom előítéletességéről, de szóba kerültek még a magyarországi szélsőjobboldali pártok is.

Szalai Kálmán a munkájuk kapcsán elmondta, a TEV évente két jelentést ad ki, az egyik az éves antiszemita monitoringjuk, a másik pedig egy kutatási jelentés, amelyet a Mediánnal közösen adnak ki, ez pedig a magyar társadalom antiszemita előítéletességéről ad egy igen széles képet.

Ez utóbbi kapcsán azt mondta el az alapítvány titkára, hetedik éve adják ki a jelentéseiket, adatsorok pedig már 13 éve rendelkezésre állnak. Nagy általánosságban elmondható, a kutatások azt mutatják, bár egy kis mértékben csökkent az antiszemita előítéletesség a magyar társadalomban, de akkor is a társadalom egyharmadáról lehet állítani, igaz rájuk egyfajta antiszemita beállítottság. Ez egyben azt is jelenti, ez az egyharmad hitelt ad különböző antiszemita sztereotípiáknak, így ők maguk is ekképp viszonyulnak a zsidó közösséghez.

Arra a kérdésre, hogy mi lehet a megoldás erre, mit tesz a TEV azért, hogy javuljanak a tendenciák, Szalai Kálmán elmondta, a monitoring ad mindig egy helyzetképet, hogy lehessen látni, mivel is állunk szemben. Annak számtalan aspektusa van, hogy miként is lehet egy társadalmon belül csökkenteni az antiszemita előítéletességet, ebben van szerepe a szabályozórendszernek, a közbeszéd állapotának, a gyűlöletbeszédnek gátat szabó törvényeknek, de az állami politikának a zsidó közösséghez való viszonyának is, ahogy a zsidó közösség kiállásának a jelenséggel szembeni fellépések során.

Arra a felvetésre, hogy a Maccabi Európa Játékok, amelyeket Budapesten rendeznek meg, segíthet-e az előítéletesség csökkentésében, a TEV titkára megjegyezte, a játékok a közelmúlt eseményei közül kiemelkedik, de ez nem példa nélküli. Hiszen nagyon fontos üzenetet hordoz a magyar kormány, Magyarország rendkívül jó kapcsolata Izrael Állammal, ahogy mellette működik a zéró tolerancia elve is a magyar politikai közbeszédben is. Ezek is segítik az előítéletesség csökkenését, ahogy a Maccabiáda is. Nem csak annak van fontos üzenete, hogy Magyarországon szívesen látnak hanem ez a verseny az ország hírét is elviszi a nagyvilágban, azt, hogy egy ilyen rendezvényt színpompásan és nyugodt körülmények között lehet megrendezni.

Arra a kérdésre, hogy például a rendőrség miként tudja alkalmazni a zéró tolerancia elvének gyakorlását, Szalai Kálmán kifejtette, a rendőrség szerencsére az elmúlt években rengeteget változott. A TEV megalakulásakor 2012 körül még sok elutasító határozat születet egy-egy feljelentésükre, amelyet gyűlöletcselekmény tárgyában tettek. Szerencsére ma már el lehet mondani, egyetlen ügy sem marad kivizsgálás nélkül, sőt olyan határozatok születnek, amelyek európai szinten is példaértékűnek mondható. Példaként hozta fel azt, amikor a Belvárosban ittas turisták bántalmaztak verbálisan zsidó embereket, ebben az esetben a rendőrség gyorsan és hatékonyan lépett fel. A TEV egyeztetéseket kezdeményezett a rendőrséggel, a megállapodás értelmében az egyenruhások nagyobb létszámmal vonulnak ki a város egyes részeibe.

Az antiszemitizmus egyik formája az Izrael-ellenesség, Szalai Kálmán ennek kapcsán arról beszélt, erre, pontosabban Magyarország és Izrael állam viszonyára kitértek a Medián felmérésben. Ez azt mutatta ki, hogy a magyarok egyre pozitívabban élik meg az izraeli politikai élet történéseit, ahogy Izraelt is. Egyre többen mondják azt, hogy a zsidó állam védelme, biztonsági intézkedései elfogadhatóak, ezt egyébként az egyébként antiszemitának minősített válaszadók is így gondolták. Összességében el lehet mondai Izrael állam megítélése a magyar társadalomban egyre inkább pozitív tendenciát mutat.

A hazai parlamenti pártok között vannak antiszemita politikusok, pártok, ennek kapcsán a TEV titkára megerősítette, álláspontjuk a Jobbik kapcsán évek óta változatlan. Hozzátette, ez a párt bűnben fogant, így nem lehet hitelt érdemlőnek nevezni az utóbbi évek néppártosodási célkitűzéseit. Sőt, továbbra is úgy véli az alapítvány, ez a párt hiteltelen addig, amíg azokat a bűnöket, amiket a zsidó közösségek ellen tett nyilatkozataikkal tettek, amíg ezeket nem hozzák mindenki számára egyértelművé, hogy ezeket a tetteiket sajnálják, és jóvá akarják tenni, addig nem vehető komolyan a Jobbik.

Az ellenzéki pártok és a Jobbik bárminemű összefogása kapcsán Szalai Kálmán megismételte a TEV nyilatkozatát, mely szerint meghasonulásra emlékezet az a folyamat, amikor egyes baloldali politikusok elfeledkeznek arról, hogy maguk mit mondtak korábban a Jobbikról, sőt az alapítvány megdöbbentőnek tartotta azt is, hogy akkor kezdtek el beszélni a szélsőjobbos párttal való összefogásról, amikor az még nem határolódott el manifeszt módon a korábbi, a zsidó közösséget bántó nyilatkozataitól. Hozzátette azt is, a Mi Hazánk Mozgalom politikai megnyilatkozásait is figyelik és azokat is nyilvánosságra hozzák, amennyiben a zsidó közösséget érintik.