„Tele van álhírrel, tele van mesterséges intelligenciával előállított videókkal” – Hortay Olivér szerint a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság az egész világot érinti
A Pirkadat június 4-i adásában Breuer Péter vendége Dr. Hortay Olivér, a Századvég egyik igazgatója volt. A beszélgetésben az amerikai–izraeli feszültségről, a Hormuzi-szoros lezárásáról, az olaj- és üzemanyagkészletekről, az Európai Unióval fennálló vitákról, valamint az orosz és amerikai szénhidrogénexport helyzetéről esett szó. Hortay szerint a piac egyelőre alulárazza a közel-keleti konfliktus hosszabb távú kockázatait.
Trump és Netanjahu: szappanopera a nyilvánosság előtt
Hortay Olivér szerint az elmúlt napok egyik látványos eseménye az volt, hogy kiszivárgott egy feszült telefonbeszélgetés az amerikai és az izraeli vezető között. A konfliktus hátterében az áll, hogy a katonai cselekmények, amelyekről korábban úgy tűnt, hogy enyhülnek, ismét felerősödtek: Irán támadásokat indított, az amerikaiak pedig válaszlépéseket tettek.
A szakértő szerint hetek óta zajlik a kommunikációs adok-kapok. Donald Trump időről időre azt állítja, hogy közel van a megállapodás, miközben a valóságban továbbra is súlyos vitapontok állnak fenn.
Két vörös vonal: atomprogram és Hormuz
Hortay szerint két kérdés akadályozza leginkább a megállapodást. Az egyik az iráni atomprogram: az Egyesült Államok nemcsak azt akarja elérni, hogy Iránnak ne legyen atomfegyvere, hanem azt is, hogy a jövőben se válhasson atomhatalommá.
A másik a Hormuzi-szoros feletti kontroll. Irán olyan elrendezést szeretne, amelyben Ománnal együtt, de elsősorban saját maga ellenőrizné a szorost, és díjat szedhetne az áthaladásért. Hortay szerint ez veszélyes precedenst teremtene a globális gazdaság számára.
Trump optimista nyilatkozatait a szakértő részben azzal magyarázza, hogy az amerikai elnök hűteni próbálja az olajpiaci kedélyeket.
A szoros megnyitása már csak fokozatos lehet
A Brent típusú nyersolaj hordónkénti ára a beszélgetés idején 96–97 dollár körül mozgott. Hortay emlékeztetett: a háború előtt 70 dollár környékéről indult az ár, és az elmúlt másfél-két hónapban volt olyan időszak, amikor 110 dollár fölé emelkedett.
A 100 dollár alatti ár szerinte főként annak köszönhető, hogy a piac még mindig azt árazza: a konfliktus belátható időn belül rendezhető, és a Hormuzi-szoros újra megnyitható. Csakhogy a korábbi „megnyitás” helyett ma már fokozatos megnyitásról beszélnek. Aknamentesítésre, biztosítási feltételek helyreállítására és technikai előkészületekre lenne szükség, ami akár hetekig vagy hónapokig is eltarthat.
Álhírek és kapaszkodók
A szakértő többször óvatosságra intett, mert a konfliktusról szóló információk jelentős része bizonytalan. A közösségi médiában egyszerre vannak jelen szakértői elemzések, politikusi nyilatkozatok, álhírek és mesterséges intelligenciával előállított tartalmak.
„Tele van álhírrel, tele van mesterséges intelligenciával előállított videókkal” – mondta Hortay.
Szerinte ilyen helyzetben az újságírók és elemzők is kapaszkodókat keresnek: olyan forrásokat, amelyek ritkábban tévednek, és amelyekre valamivel nagyobb biztonsággal lehet támaszkodni. Ugyanakkor még az egymásnak ellentmondó politikusi nyilatkozatok is információértékkel bírnak.
Magyar készletek: 70 nap körüli tartalék
Breuer Péter kérdésére Hortay elmondta: a legutóbbi ismert adat szerint május közepén Magyarországon körülbelül 70 napra elegendő stratégiai olaj- és üzemanyagkészlet állt rendelkezésre. A háború és a Barátság kőolajvezeték elapadása előtt a szokásos szint 90 nap volt.
Március végére ez 34 napra csökkent, azóta viszont elindult a visszatöltés. A tartalékok a nyersolajat és az olajtermékeket is magukban foglalják, de a kerozinkészletekhez eddig nem kellett hozzányúlni.
A védett üzemanyagár kapcsán Hortay jelezte: ezt csak magyar rendszámmal lehet igénybe venni, vagyis külföldi autósok nem tankolhatnak ezen a támogatott áron.
Újabb uniós ütközőpont?
Az Európai Unió korábban felszólította Magyarországot, hogy vezesse ki a védett üzemanyagár intézkedését. Hortay szerint ez még az előző kormánynak szólt, de elképzelhető, hogy a következő napokban az új kormánnyal szemben is megjelenik hasonló elvárás.
A szakértő úgy látja, az uniós források felszabadításának van egy látható és egy kevésbé látható része. A hivatalos feltételek mellett politikai elvárások is létezhetnek, és egyelőre bizonytalan, hogy ezek az új kormánnyal szemben milyen formában jelennek meg.
Az Európai Bizottság friss országspecifikus ajánlásaiban Hortay szerint ugyanazok a kritikák jelentek meg, mint korábban: például az, hogy Magyarország GDP-arányosan sokat költ nyugdíjra. A szakértő szerint az uniós források és a nyugdíjmegállapítás jogilag nem kapcsolható össze, mégis egyre több ilyen „puha kritérium” jelenik meg.
A Közel-Kelet gazdasági ütést kapott
Hortay szerint a piac alábecsüli annak esélyét, hogy a közel-keleti geopolitikai kockázatok tartósan magasak maradnak akkor is, ha rövid időn belül születik megállapodás. A térség turizmusa máris nagyot zuhant: egy szakértői beszélgetés alapján a korábban prémium desztinációnak számító helyeken a szállodák kihasználtsága akár 10 százalékra esett vissza.
Az olaj- és energiaexportból élő államok is jelentős bevételkiesést szenvednek el. Irak például normál esetben bevételeinek 70–80 százalékát szénhidrogén-értékesítésből szerzi, de exportkapacitásait hónapok óta nem tudja megfelelően használni.
Amerika és Oroszország nyerhet a helyzeten
A beszélgetés végén az amerikai és orosz szénhidrogénexport is szóba került. Hortay szerint az Egyesült Államok 2014–2015 óta nettó exportőrnek tekinthető, és Trump megválasztása óta különösen erős törekvés látható a belső kapacitások felpörgetésére.
Az Európai Unió kerozinigényének korábban jelentős része a Közel-Keletről érkezett, most viszont az amerikai kerozinexport is növekedni kezdett.
Oroszország szintén jól jár a helyzettel. Hortay szerint a friss adatok alapján Oroszország májusi szénhidrogén-exportbevétele 32,5 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Az orosz exportot a közel-keleti konfliktus fizikailag nem érinti, miközben a hiánytól való félelem javítja Moszkva tárgyalási pozícióit.
Ukrajna és az amerikai szerepvállalás
Ukrajna továbbra is próbálja rávenni az Egyesült Államokat a nagyobb támogatásra, különösen fegyverszállításokra. Hortay szerint Trump megválasztása után az amerikai hozzáállás megváltozott: amit valaki kifizet, azt Washington hajlandó elküldeni Ukrajnába, de saját forrásból jóval kevesebb erőforrást áldoz.
A beszélgetés végén Breuer Péter a média átalakulásáról is kérdezte vendégét. Hortay nem médiaszakértőként, de megjegyezte: a Covid felgyorsította azt a folyamatot, amelyben a közösségi média egyre nagyobb súlyt kap a tájékozódásban és a politikában is.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
