Vannak bizonyos határok, amiket nem szabad átlépni

Vannak bizonyos határok, amiket nem szabad átlépni

Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija a Heti Tv Heti Jégbüfé című műsorában beszélt az EMIH-ről, a magyarországi zsidó közéletről, de szóba került az indulása is a Chabad mozgalommal való találkozása. A vezető rabbi Rangos Katalin és Breuer Péter előtt beszélt.

Köves Slomó a hazai zsidó közéletről kifejtve véleményét, elmondta, szerinte az egy természetes velejárója az életnek, hogy a hazai zsidó közösség is sokszínű, a meglévő viták pontosan azt mutatják, ez egy élő közösség. Ugyanakkor arra érdemes figyelni, hogy vannak bizonyos határok, amiket nem szabad átlépni, a minimális bizalmi hálót meg kell tartani. Szükség van a párbeszédre, mint például arra, amikor egy nyilvános beszélgetésre hívták az EMIH vezető rabbiját és a Mazsihisz elnökét, ám ezt Heisler András lemondta, ami Köves Slomó szerint nagyon sajnálatos volt.

Ugyanakkor vannak olyan kérdések, amelyek mentén érdemes egyfajta közös munkát is kialakítani, ezek egyike az antiszemitizmus elleni fellépés, a másik pedig a Holokauszt emlékének fenntartása. Köves Slomó hozzátette, ezért is kérte fel még 2012-ben Heisler Andrást, hogy vegyen részt a Tett és Védelem Alapítvány kuratóriumában.

Pont ezért lenne fontos, hogy a Sorsok Háza kialakítását is minél többen éreznék saját magának, azaz az összes zsidó közösség, de ahogy a magyar társadalom egésze is így érezné.

Arról is beszélt a vezető rabbi, hogy amikor Obelrander rabbi 1989-ben Magyarországra jött, az volt a feltétel, hogy legyen Budapesten egy kóser rituális fürdő, ez a Kazinczy utcában volt, az ortodoxia kezelésében. A fürdő felújítását egyébként az EMIH finanszírozta még a kétezres évek elején. Asz EMIH is, mint minden zsidó felekezet rendelkezik Chevra Kadisával, a szervezet ugyanakkor legfontosabb feladatának a zsidó élet gyakorlását és az oktatást tekinti.

Az oktatást illetően a vezető rabbi elmondta, az EMIH oktatási intézményi többrétűek, többféle célközönséghez szólnak, van egy óvodájuk, egy általános iskolájuk, ez utóbbi egy héber-magyar nyelvű intézmény, ide a halachikusan zsidó gyerekeket várják, ahol a hangsúly a valláson van. Van egy gimnáziumuk, ez angol-magyar tannyelvű intézmény, itt világias oktatás zajlik, de itt is csak halachikusan zsidó diákok tanulhatnak.

A Chabad mozgalommal egyébként Köves Slomó 1990-ben találkozott, először Oberlander rabbi gyerekprogramjaira járt el, 1994-ben pedig már Amerikában kezdett el tanulni, akkor találkozott a lubavicsio mozgalom vezetőjével, Schneerson rabbival. Sokat tanult tőle, leginkább azt, hogy a zsidóság háromezer éves tudása kell adja a zsidó identitás alapját.

Az EMIH itthon több zsinagógát is üzemeltet, közöttük az egyik legfontosabb az óbudai, amelyik 2025-ben lesz kétszáz éves, itt teljesít szolgálatot Köves Slomó. Szintén történelmi helyen, a Várban van a közösség egyik imaháza, amit 350 év után sikerült újra megnyitni. Budapesten az Újlipótvárosban építik éppen a Zsilipet, ahol zsinagóga, étterem, játszóház, kiállítótér és sok minden más is lesz.  Mellette Újbudán és Szentendrén is lesz imaháza a közösségnek.

Az EMIH működtet egy szeretetszolgálatot, a Cedek-et, amely egy népkonyhát üzemeltet a Baross utcában, itt napi kétezer adag meleg ételt osztanak ki.

Arra a felvetésre, hogy az EMIH robbanásszerrű fejlődése is zavarhatja a többi zsidó felekezetet, Köves Slomó úgy vélekedett, erre két megoldás kínálkozik, vagy az EMIH vesz vissza a tempójából, a másik megoldás pedig az, hogy a többiek megpróbálják felvenni a versenyt.

Az EMIH tulajdonában van a Milton Friedman Egyetem, ahol idővel hitéleti kurzusokat is szeretnének indítani, ezeknek az akkreditációja egy hosszabb folyamat, de végig fognak menni rajta.