„Nem az a kérdés, hogy kik vesznek részt a Sorsok Háza kialakításában, ez csak addig fontos, amíg nem lehet látni, hogy miről is kíván a kiállítás beszélni.”

„Nem az a kérdés, hogy kik vesznek részt a Sorsok Háza kialakításában, ez csak addig fontos, amíg nem lehet látni, hogy miről is kíván a kiállítás beszélni.”

Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija a Heti Tv Heti Jégbüfé című műsorában beszélt a Sorsok Házáról, a most kialakítás alatt lévő koncepcióról, de szóba került Schmidt Mária személye is. A vezető rabbit Rangos Katalin és Breuer Péter kérdezte.

Köves Slomó a Sorsok Házáról elmondta, már nyolcadik hónapja dolgoznak egy új kiállítási koncepción, ennek elkészítésébe sok nemzetközi szakértőt bevontak, ők olyanok, akik nem csak elismert történészek, hanem már csináltak is múzeumot, közreműködtek Holokauszt múzeumok kialakításában is. A szervezők fontosnak tartják kimondani, a muzeológia is egy szakma, nem csak az a fontos, amit meg akarnak mutatni, hanem az a leghatékonyabb módszer is, amivel a mondandójukat közölni akarják. Ha ez megvan, akkor lehet válaszolni azokra a kérdésekre, mit akarnak elmondani, hogyan, ennek mi a célja, ehhez milyen módszereket javasolnak. Az új koncepció kialakítása a vezető rabbi szerint ezekkel kezdődött. Adva van egy épület, ami sok szempontból csak arra alkalmas, hogy itt egy Holokauszt múzeum jöjjön létre, el kell így dönteni, mit lehet ezzel az épülettel kezdeni, mik azok, amelyek mentén itt 2021-ben létrejön egy múzeum. Kérdés az is, mit akarnak ezzel elérni, ki lesz a múzeum célközönsége, amelyet milyen üzenetekkel lehet elérni. Ez a munka kezdődött meg – mondta el köves Slomó, ennek a folyamatnak a kezdetén volt egyeztetés Schmidt Máriával is, ám ezek egy idő után elmaradtak, így a jelenlegi koncepció kialakításában a főigazgató asszony nem vesz részt aktívan – emelte ki a vezető rabbi. A későbbi szerepét illetően elhangzott, nem az a kérdés, hogy kik vesznek részt a Sorsok Háza kialakításában, ez csak addig fontos, amíg nem lehet látni, hogy miről is kíván a kiállítás beszélni. A múzeum megalkotása az nem egy párválasztási, hanem egy tartalmi kérdés – tette hozzá. Voltak, akik különböző személyekkel kapcsolatban bizalmi problémákat fogalmaztak meg, ami lehet érthető, de mihelyst van egy új koncepció, amit mindenki elérhet, onnantól kezdve már magáról a koncepcióról, annak a fontos kérdéseiről kell beszélni, nem pedig a személyekről.

Pont ezért lenne fontos, hogy a Sorsok Háza kialakítását is minél többen éreznék saját magának, azaz az összes zsidó közösség, de ahogy a magyar társadalom egésze is így érezné.

Visszatérve a Sorsok Háza új koncepciójának a kidolgozására, a Köves Slomó elmondta, a munkában közreműködik a Jad Vasem Múzeum egykori kutatási igazgatója, aki több kiállítást is szervezett, de rajta kívül sok más neves szakértő is dolgozik. Egy ilyen koncepció kialakítása másfél-két évet vesz igénybe, ennek első lépése egy víziós dokumentum, amiben azt az alapnarratívát fektetik le, amik a már említett kérdésekre igyekeznek válaszolni. Amennyiben ebben van egy konszenzus, akkor lehet lépni egyet előre. Ez pedig egy forgatókönyv vázlat, amihez már társul egy belsőépítészeti terv is. Az alapirányok már megvannak, ezek egyike, hogy itt egy Holokauszt múzeum lesz, ahol a gyermekáldozatok kapnak hangsúlyos szerepet. Mindez egy tágabb történelmi kontextussal egészül ki, ami megmutatja, nem 1938-39-ben kezdődött a zsidóüldözés, hanem korábban. De kitér a koncepció a II. világháború utáni időszakra is. Többféle fókusz lehetséges egy ilyen kiállításnál, a koncepció kitalálói az embert igyekeznek a középpontba állítani. Azt is elmondta a vezető rabbi, hogy magyar történészeket is bevonnak az előkészítésbe, hozzátéve, köztük olyanok is vannak, akik egyelőre szeretnék megőrizni az anonimitásukat.

A tervek szerint legkorábban egy év múlva jut el a tervezés abba a szakaszba, hogy a belsőépítészeti munka meginduljon, innen jön a kivitelezés, így 2021 elejére lehet kész a Sorsok Háza.

A nyitással kapcsolatos kormányzati véleményekről azt mondta Köves Slomó, az nagyon helyes, hogy a magyar kormány azt mondja, ennek a múzeumnak akkor van értelme, ha minél szélesebb körű egyetértés van körülötte. Ugyanakkor azt nem hiszi, hogy létre lehet hozni egy múzeumot teljes egyetértésben. Szeretnék a Mazsihiszt, annak szakértőit bevonni, erre kísérletet tesznek, voltak már ebben az ügyben megbeszéléseik, elsősorban a Mazsihisz vallási vezetésével.

Hozzátette, a régi koncepció anyagaiból, ahogy másokból is minden, amit felhasználhatónak tartanak, azt be is építik. A régi koncepció mentén több interjú is készült túlélőkkel, az elkészült filmanyagnak fontos szerepe van a mostani koncepcióban is. Az új anyagban is terveznek interjúkat, ezeket egy-egy adott téma köré építenék.

Arra a kérdésre, mely szerint a Mazsihisz azért is kifogásolja az EMIH tulajdonlását a Sorsok Házában, hogy a Holokauszt az nem egy zsidó, hanem egy nemzeti ügy, Köves Slomó visszakérdezett, azon múlik valami, ami állami ügy, hogy az állami vagy zsidó tulajdonban van egy ingatlan?   Véleménye szerint sokkal inkább azon múlik, hogy mit akarnak elmondani, hogyan és kinek. Hozzátette, lehetséges, hogy éppen az a Mazsihisz problémája, hogy az ingatlant, a hozzá járó támogatást nem ő, hanem éppen az EMIH kapta meg. A vezető rabbi kifejtette, ők nem egy ingatlanbefektetői szemmel nézik ezt a projektet, hanem úgy, hogy amennyiben ez az intézmény a zsidó közösségé, és teljesen mindegy hogy melyiké, akkor ez azt jelenti, a teljes zsidó közösségnek ráhatása van arra, mit mondjon el ez a múzeum. Itt dönti el a zsidó közösség, hogy egy belterjes üggyé alacsonyítja le ezt a múzeumot, ahova csak 5-10 ezer ember megy el évente, vagy pedig kinyitja a kapukat, megőrizve a hitelességet, így megérint olyanokat is, akiknek semmilyen kötődésük sincsen a Holokauszthoz, netán ha van, az fordított kötődés. Látni kell, a magyar társadalom többsége közömbös, ötöde pedig kifejezetten elutasító a Holokauszttal, a zsidósággal szemben. Ezeket az embereket vagy legalább egy részüket kell valamilyen módon megérinteni. Ezen múlik, hogy ez a múzeum egy zsidó vagy egy nemzeti ügy lesz-e.

A kiállítás koncepciója jelenleg három elemet kezel kiemelten, először az úgynevezett zsidó aranykort, az első világháború előtti időszakot, a másodjára egy munkaszolgálatos tábort mutatnak be, valószínűleg a kőszegit, hiszen ide hozták a józsefvárosi pályaudvarról sok zsidót, a harmadik pedig az auschwitzi gyerekbarakkokat mutatja meg.