Kell és van is párbeszéd, de van olyan eset is, amikor ez nem működik

Kell és van is párbeszéd, de van olyan eset is, amikor ez nem működik

Heisler András, a Magyarországi zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt a megemlékezésekről, a szervezet együttműködési szándékairól, de szóba került még a Maccabi Játékok és a vidéki közösségek feladatai is.

 

Republikánus és demokrata kongresszusi képviselőkből álló delegáció érkezett Magyarországra, a vendégek többek között látogatást tettek a MAZSIHISZ-nél is. Az amerikai képviselők a magyarországi demokrácia állapotát voltak hivatottak megvizsgálni, fogadták őket a magyar kormány képviselői, de ellátogattak az ellenzéki pártokhoz, találkoztak civil szervezetekkel és a legnagyobb hazai zsidó szervezet is vendégül látta őket. Az elnök megjegyezte, amerikai vendégeiknek mint egy zsidó vezető válaszolt, azaz csak és kizárólag a hazai zsidóság érdekeit képviselte a megbeszélések során. Beszámolt a vendégeiknek arról, hogy miként is érzik ma magukat a magyarországi zsidók, milyen tapasztalataik vannak az antiszemitizmussal kapcsolatban, megjegyezte, ami elhangzott, azokat már korábban többször, több helyen is elmondta.

Heisler András beszámolt arról, hogy 1945-1946 óta tart a Mazsihisz mártír megemlékezéseket azokban a vidéki településeken, ahonnan elhurcolták a zsidókat, mint elmondta, a múlt hétvégén ő Cegléden járt, ahol már nincsen hitközség, alig maradt pár zsidó a városban, a régi zsinagóga ma sportpalotaként üzemel. A megemlékezésen az elnök a város polgármesterével arról beszélgetett, hogy miként lehet a zsinagóga környékét, az egykori rabbiházat rendbe tenni. Hozzátette, a ceglédi mártírok falán nagymamái is meg vannak említve számos rokona mellett.

Ma már elmondható, hogy virágzik a zsidó élet Magyarországon számos zsidó vallási felekezettel és civil szervezettel együtt. A Mazsihisz ebben a helyzetben megtalálta a helyét. Ennek kapcsán az elnök elmondta, a Mazsihisz nehéz helyzetet örökölt, hiszen a szervezet és jogelődjei évtizedeken keresztül voltak monopolhelyzetben Magyarországon, szerencsére ez a rendszerváltozás következtében megszűnt, számos zsidó szervezet jött létre. Miután megszűnt a monopolhelyzet, így amennyiben a Mazsihisz el szeretné érni a hazai zsidó közösség tagjait, együtt kell működjön más zsidó szervezetekkel, a civilekkel egyaránt – emelte ki Heisler András.

Ennek elérése érdekében a szolgáltatások, az intézmények működésének a színvonalát emelni kell, mindezek mellett a civil szervezetekkel együtt kell olyan projekteken dolgozni, amelyek segítségével magukhoz tudnak olyan zsidókat vonzani, akik még nem találtak rá a Mazsihiszre.

A többi zsidó felekezettel kapcsolatban az elnök kiemelte, ő maga az együttműködés és a párbeszéd híve, és az is igaz, a sok zsidó szervezet tud egymás mellett létezni, azonban a párbeszéd egy esetben nem működik. Olyan esetről beszélt a Mazsihisz első embere, amikor szerinte egy zsidó szervezet megpróbál egy másiknak az erőforrásait megszeretni, abba belenyúlni. Ezt nem lenne szabad megtenni, mindenkinek élni kell hagyni a másikat. Amennyiben valaki ezt nem tartja be, azzal egész egyszerűen nem lehet együttműködni.

Arra a felvetésre, hogy ez a vélemény abból adódik-e, hogy a meglévő források újraosztását nehezményezi a Mazsihisz, az elnök kijelentette, a források kérdését túlmisztifikálják, a magyarországi zsidóságnak éppen nem az a legfőbb problémája, hogy nem állnak rendelkezésre elegendő források. Hiányoznak források, amikre szükség lenne, Heisler András abban reménykedik, hogy az uratlan források rendezése során ezeknek egy részét meg lehet nyerni.

A rövidesen elinduló budapesti Maccabi Európa Játékok alkalmat teremthetnek arra, hoga a magyarországi zsidóság egészében mutassa meg a sokszínűségét, Heisler András szerint látni kell, ez nem egy egyszerű sportesemény, hanem mellette egy kulturális és egy tradicionális esemény is.

Visszatérve a vidéki megemlékezésekre, kérdésre válaszolva Heisler András kiemelte, a Mazsihisz már az ingatlangazdálkodásával is igyekszik odafigyelni, hogy a vidéki zsidóság meglévő értékei ne vesszenek el. Az is nagyon fontos, hogy a vidéki közösségek már csak azért is, mert egyre kevesebb fiatal van, elhelyezzenek jeleket a településükön, emlékeztetve a zsidók és nem zsidók együttélésére, a közös értékekre. Ezeknek a jeleknek az elhelyezése kiemelten fontos, ahogy az is, ha netalán megszűnne egy közösség, akkor legyen valaki, aki ezeket a jeleket gondozza. Ugyanakkor az is igaz és örömteli is, hogy egyelőre a Mazsihisz vidéki taghitközségeinek a száma nő, ma már 31-es vannak.

Heisler András beszélt a nemrégiben Budapesten tartott egésznapos rendezvényről, ahol megemlékeztek Izrael állama megalapításának 71. évfordulójáról. A hagyományos rendezvényen idén is sokan voltak, nagy beszélgetésekkel, jó ételekkel, zenékkel, programokkal együtt.