Dávid Ferenc közgazdász, a VOSZ volt főtitkára a Heti Tv Pirkadat című műsorában

Mindenki felelős

Dávid Ferenc közgazdász, a VOSZ volt főtitkára a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt az ország gazdaságáról, a boltok vasárnapi nyitva/zárva tartásáról, a közfoglalkoztatottak helyzetéről.

 

Újból napirendre került a boltok vasárnapi nyitva tartásának az ügye, felröppent, hogy esetleg már korábban zárnának az eddigieknél. Ezzel kapcsolatban Dávid Ferenc azt mondta, a Magyar Nemzet írt először erről, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetére hivatkozva. Ez a szervezet egyébként az ágazatban kis szervezetnek minősül. Ezt a témát a kormány és a versenyszféra állandó fórumán napirendre is tűzték, a közgazdász szerint teljesen jogosan. Az elképzelés egy önszabályozó korlátozást javasol, azaz azt szeretnék, hogy a kiskereskedelem szereplői vállalják, hogy rövidített ideig tartanak csak nyitva vasárnap. Igen ám, de Dávid Ferenc szerint ezt a tulajdonosok határozzák meg. Vannak országok, mint például Ausztria, ahol évtizedekkel ezelőtt az állam a munkaadókkal,a kamarákkal, a szakszervezetekkel teljes konszenzusban eldöntötte, vasárnap zárva maradnak az üzletek. Ezt a mostani szakszervezeti elképzelést azért is tartja furcsának, mert most van a nyaralási főszezon kezdete, az üdülőhelyeken nem az kéne az eszükbe jusson, hogy miként lehet rövidíteni a boltok nyitva tartását. Véleménye szerint ez a terv inkább megmosolyogtató, a kormány szerencsére nyilatkozott, nem kíván jogi szabályozást bevezetni. Hozzátette, úgy érzi ennek a felvetésnek az lehet az alapja, hogy az érintett szakszervezet nem tudott belenyugodni abba, hogy a vasárnapi zárva tartás ügye egy időre lekerült a napirendről.

A július elsején bevezetett kormányzati intézkedések egyike a szociális hozzájárulási adó csökkentése. Arra a kérdésre, hogy ennek milyen hatásai lesznek a hazai vállalkozásokra, a közgazdász kifejtette, minden olyan intézkedés serkentőleg hat, ami az élőmunka terheit csökkenti a vállalkozók oldalán, az fontos lenne, hogy ez a folyamat folytatódjék is. Ugyanakkor véleménye szerint ezt az intézkedést már január elsején kellett volna bevezetni és ezt a folyamatot lehetne gyorsítani, hiszen az állam adóbevételei amúgy is nőnek, az emelkedett bérek és mások után is.

Dávid Ferenc arra a hírre, hogy a kormány a közmunkások számára az év végén egy havi plusz jövedelmet adna, megjegyezte, egyáltalán nem ért egyet azzal, hogy ha a költségvetésben tartalék keletkezik, azt egyből kiosztják. Ám ha mégis megteszik, akkor meg véleménye szerint nem lenne szabad őszig, az önkormányzati választásokig várni erre, hiszen a közfoglalkoztatottak jogviszonya szorosan összefügg az adott település vezetőjével, azaz olyan olvasata van ennek, mintha ez egy választási kortespénz lenne. Ha adni akarnak, akkor jobb lenne augusztusban, a beiskolázások kezdetén.

A nyaralási főszezonban fontos, hogy a vendéglátásban legyenek dolgozók, Dávid Ferenc elmondta, a bérmegállapodási folyamatban már harmadik éve emelkednek 10 százalékkal a bérek, a minimálbér is felével emelkedett. Persze a megemelkedett béreknek az árakban is meg kell jelennie. Ám mindezek mellett azt is látni kell, hogy például a Balatonon olyan nagy a munkaerő-hiány, hogy alapszinten sem tudják biztosítani a szolgáltatásokat. Egyes statisztikák szerint több mint háromszázezer olyan fiatal van, aki sem nem dolgozik, sem nem tanul. A közgazdász szerint ezt nevezik strukturális munkaerő-hiánynak, ők azok, akik kiestek az álláskeresési támogatásból, nem vesznek részt a közfoglalkoztatásban, ők azok, akik a szakember szerint tulajdonképpen verbális utasítások végrehajtására is alkalmatlanok. Olyan alacsony az iskolázottsági szintjük, hogy egyszerűen nem lehet őket foglalkoztatni. Hozzátette, nem szabad elfeledni, hogy hiába vannak Kelet-Magyarországon nagy beruházások, nem ezeket a fiatalokat keresik, ahogy az ott élő közfoglalkoztatottakat sem. Erről a helyzetről az állam, az önkormányzatok, a társadalom egésze tehet, azaz mindenki felelős. Az államnak kellene jobban beavatkoznia a közgazdász szerint.