A BreuerPress és a HetiTV hírei 

A BreuerPress és a HetiTV hírei 

 

A Fidesz kezdeményezi, hogy a most felálló, új Európai Parlament (EP) vonja vissza a migránsvízum tervét – közölte Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő. A politikus indoklásul azt mondta: a Fidesz-KDNP megválasztott EP-képviselői arra kaptak felhatalmazást a magyaroktól, hogy mindent tegyenek meg Brüsszelben a bevándorlás megállításáért, az európai nemzetek jogainak védelméért és a keresztény kultúra megóvásáért. Szavai szerint a migránsvízummal gyakorlatilag meg akarják nyitni Európa kapuit potenciálisan több millió bevándorló előtt. Az EU területén kívül – főkonzulátusokon, nagykövetségeken – gyorsított és könnyített eljárásban adnának beutazási vízumot a bevándorlóknak, ráadásul ennek során mellőznék a biztonsági ellenőrzést, és a menedékkérelmi eljárást sem folytatnák le a vízum megadása előtt – fejtette ki. A tapasztalatok azt bizonyítják – folytatta Hidvéghi Balázs -, hogy ha egy bevándorló már bejutott az EU-ba, akkor szinte lehetetlen visszaküldeni az otthonába, még akkor sem, ha kiderül róla, hogy nem jogosult menedékkérelemre.

 

A minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésével járó többletkiadásokat továbbra is átvállalja a kormány az önkormányzati, egyházi és civil fenntartású szociális intézményektől, s a hozzájárulás a jövő évtől beépül a normatív támogatásba – jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára. Fülöp Attila a Schweitzer Albert Református Szeretetotthonban azt mondta, az elmúlt években nagymértékben nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum, ami érintette a szociális és gyermekvédelmi területet is, az állam pedig gondoskodik arról, hogy a munkáltatók ki tudják fizetni a megemelt összeget. Eddig egyedi döntések formájában történt az átvállalás, a jövő évtől azonban a hozzájárulás beépül a normatív támogatásba, ezáltal csökken az intézmények adminisztrációs terhe, működésük pedig kiszámíthatóbb és stabilabb lesz – közölte az államtitkár.

 

Az LMP felszólítja a kormányt, hogy a 2020-as költségvetésben biztosítson keretet a klímavédelemre – mondta az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese.  Schmuck Erzsébet kijelentette: a klímaváltozás hatásait Magyarországon idén mindenki megtapasztalhatta a több hónapos aszály, a kártevők elszaporodása, az özönvízszerű esőzések és a jelentős terméskiesés, valamint a zöldségek, gyümölcsök drágulása által.  A politikus emlékeztetett pártja sokszor hangoztatott javaslatára arról, hogy az uniós források jelentős részét arra kellene fordítani, hogy a magyar mezőgazdaság felkészülhessen a klímaváltozás következményeire. Sérelmezte ugyanakkor, hogy ez nem történt meg, miközben 2020 után várhatóan jelentősen csökkennek majd az agrártámogatások.

 

Ismertségénél fogva valószínűleg Kálmán Olga, a DK jelöltje a csütörtökön elkezdődött főpolgármesteri előválasztás legnagyobb esélyese – mondta Galló Béla politológus.  Hozzátette: ha a DK győz az előválasztáson, Gyurcsány Ferenc megerősödik, pártja pedig vezető pozícióba kerül az ellenzéki térfélen. Mint mondta, „az ellenzéki logika” szerint bárki nyeri az előválasztást, a többi párt beáll mögé, Gyurcsány Ferenc lépéseit azonban nehéz kiszámítani. A DK-elnök azt mondta, ha jelöltje veszít, Karácsony Gergelyt, az MSZP-Párbeszéd főpolgármester-jelöltjét támogatja, de nemrég még azt ígérte, hogy nem indít senkit ellene – emlékeztetett. Galló Béla jelezte: a választási kampányidőszak ígéretcunamit indított el az ellenzéki oldalon, aminek az az üzenete, hogy a fővároson keresztül a kormány egészét kell támadni. Ez legitim ellenzéki törekvés, de az emberek valószínűleg nem ez alapján választanak főpolgármestert – fűzte hozzá a politológus.

 

Minden eddiginél nagyobb területen, 471 településen és nyolc budapesti kerületben, összesen 130 ezer hektáron irtják a szúnyogokat a héten – tájékoztatott a szúnyoggyérítési program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője. Mukics Dániel emlékeztetett: április 30-a óta 570 településen, összesen 251 ezer hektáron irtották a vérszívókat. A szúnyograjzás miatt a következő hetekben több településen és nagyobb területen lesz szúnyoggyérítés, mint eddig. Hozzátette: országszerte rovarszakértők vizsgálják, hogy hol van a legtöbb a vérszívó, s a gyérítést azokra a településekre koncentrálják. A tájékoztatás szerint a következő napokban újra irtanak a Szigetközben, Békés megyében, a fővárosban, a Csepel-szigeten, Komárom, Baja és Mohács térségében, valamint a Dunakanyarnál.

 

Külföld:

 

A magyar kormány azt az álláspontot kívánja érvényesíteni az Európai Tanács által tárgyalt új keretstratégiában, hogy a migrációt nem menedzselni kell, hanem megállítani – mondta Londonban Kovács Zoltán. A Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára, aki a két-három havonta esedékes, a brit közélet és a sajtó képviselőinek tájékoztatását szolgáló látogatásra érkezett a brit fővárosba, elmondta: Magyarország szilárdan képviselt álláspontjának része emellett a tagállami szuverenitás tiszteletben tartása és a kettős mérce alkalmazásának megszüntetése is. Mindez együtt feltételezi kulturális, elvi értelemben az Európai Uniót megalapozó keresztény kultúrkör elvi, filozófiai és gyakorlati alapjainak védelmét és tiszteletben tartását – tette hozzá. Kovács Zoltán szerint ehhez járul még a tagállamok gazdaságpolitikai mozgásterének tiszteletben tartása is, vagyis annak elismerése és elfogadása, hogy minden EU-tagország joga saját gazdaságpolitikai elegyének kialakítása. A nagy-britanniai miniszterelnök-választási folyamattal kapcsolatban az államtitkár kijelentette: bármilyen döntés születik, azt Magyarország tiszteletben tartja.

 

Három éven át tartó folyamatos csökkenés után tavaly már megfelelt az Európai Unióban benyújtott menedékkérelmek száma a migrációs válság kezdete előtti szintnek – írta éves jelentésében az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO). Az ügynökség arról számolt be, hogy 2018-ban 666 480-an kértek nemzetközi védelmet az EU huszonnyolc tagállamában, illetve Izlandon, Norvégiában és Svájcban, ami 10 százalékos csökkenés a 44 százalékos visszaesést produkáló megelőző évhez képest, és már megfelel a 2015-ös példátlan menekültáradat előtti szintnek. Kiemelték: bár a beadványok száma meglehetősen stabilan alakult, voltak lényeges eltérések egyes országok között. A kérelmezők legnagyobb csoportját továbbra is a szíriaiak alkották, részarányuk azonban nagyjából 13 százalékra esett vissza. Őket az afgánok és az irakiak 7-7 százalékkal követték, majd a pakisztániak, az irániak, a nigériaiak, a törökök és a venezuelaiak. 2015-ben és 2016-ban még minden negyedik menedékkérő szíriai volt. Jelentősen nőtt a venezuelai, a kolumbiai és más latin-amerikai, például hondurasi, nicaraguai és perui menedékkérők száma.

 

A Szíriában és Irakban elfogott vagy meggyilkolt dzsihadisták bűnösnek nem bizonyult családtagjainak visszafogadására szólított fel Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa. Az Emberi Jogok Tanácsának genfi ülését megnyitva felszólaló Bachelet egyúttal azt kérte az illetékes országoktól, hogy adjanak állampolgárságot azoknak a gyerekeknek, akik konfliktuszónában születtek állampolgáraiktól. A főbiztos azzal érvelt, hogy kegyetlenség lenne hontalanságba taszítani ezeket a gyermekeket.

 

Az Egyesült Államoknak új ösztönzőket kell felkínálnia Iránnak, ha azt akarja elérni, hogy Irán az atomprogramjáról kötött megállapodáson túlmenő, további engedményeket tegyen – jelentette ki Heszameddin Asena iráni elnöki tanácsadó. Asena ugyan ismételten megerősítette, hogy Irán mindaddig nem hajlandó semmilyen párbeszédre, amíg Washington ismét fel nem oldja az iszlám köztársasággal szemben visszaállított büntetőintézkedéseket, hétfői nyilatkozata az első arra utaló jel iráni részről, hogy Teherán hajlandó lehet további engedményekre. „A feltétel nélküli tárgyalások ajánlata mindaddig elfogadhatatlan, míg a szankciók és a fenyegetések folytatódnak. Ha többet akarnak, mint ami a JCPOA-ban (a nukleáris megállapodásban) szerepel, akkor nekik is többet kell adniuk, és nemzetközi garanciákra van szükség” – írta Asena a Twitteren.

 

Gazdaság:

 

Újabb tíz magyar vállalat csatlakozik a kiemelt exportőr partnerségi programhoz (kepp), amelyben már kilenc vállalat vesz részt – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A miniszter kiemelte, hogy a programban résztvevő 19 vállalat tavaly összesen 213 milliárd forint exportteljesítményt ért el, ami 8 százalékkal haladta meg az előző évit. Ez azt jelenti, hogy az átlagosan 5 százalék körüli exportnövekedési ütemet felülteljesítették a legnagyobb exportáló vállalatok – tette hozzá a miniszter. A programban a megállapodások aláírásával részt vesz immár az Agrofeed Kft., a Control-X Medical Kft., FF Fémfeldogozó Zrt., Gémtech Kft., Jász-Plasztik Kft., Kerox Kft., Pick Szeged Zrt., Sanatmetal Kft., Vajda Papír Kft. és a Wellis Zrt. is.

 

Időjárás:

 

Hazánkban kedden délelőtt a napsütést legfeljebb fátyolfelhők szűrik, gyorsan melegszik a levegő. Csapadék nem várható. Délután általában gyengén felhős lesz az ég, igazi nyári időre készülhetünk. Csapadék nem lesz. A szél napközben mérsékelt északi lesz. Hajnalban 16, 21 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 26, 31 fok között alakul. Késő este 22, 27 fok lesz. Kedden nem érkezik időjárási front, de a melegre fokozottan érzékenyeknél fejfájás, migrén és koncentrálási zavarok is felléphetnek. A melegedő idő a vérnyomásproblémákkal élőket is megterhelheti. Csökken a munkavégző-képesség, az utakon közlekedők is tompábbak lehetnek. A szabadtéri programoknak kedveznek a körülmények, de délután már ajánlott védekezni a tűző nap ellen! A légszennyezettség alacsony, alig változik. A porkoncentráció alacsony, alig változik. A légnyomás gyengén emelkedik