A BreuerPress és a HetiTV hírei 

A BreuerPress és a HetiTV hírei 

Pápán, a városgondnokság munkatársai segítségével megépítették az egykori gettókerítés jelképes mását a Kossuth és a Rákóczi utca sarkán. A megemlékezés a Megtörtént címet viselő holokauszt-emlékév programtervének része. 75 évvel ezelőtt erről a helyről nyílt a pápai gettó egyik bejárata. A gettót 1944. május 24-én kezdték építeni, az ezzel járó költségeket a zsidó közösségnek kellett állnia. A munkálatokra két napos határidőt szabtak meg, ám a gettó végül öt nap alatt készült el. Két méter magas fapalánkkal vették körül az érintett városrészt, a gettó határán álló házaknál pedig a kapualjakat, a bejárati ajtókat és az ablakokat is be kellett deszkázni. A gettót 1944. május 31-én zárták le, előtte körülbelül 150 keresztény családot költöztettek ki a területről, nekik a gettóba költözők lakásait utalták ki. A gettóba a hat éven aluli, zsidónak született gyermekeknek, továbbá a hat éven felüli, sárga csillag viselésére kötelezett személyeknek kellett bevonulniuk. A gettó kiürítését 1944. június 30-án hajnali 5 órára rendelték el. A lakókat az üzemen kívül helyezett műtrágyagyár csarnokába terelték. A zsidók bevagonírozását 1944. július 5-én hajnalban kezdték meg. Az áldozatok július 9-én értek Auschwitzba. A háromezer deportált 80 százaléka a krematóriumba került.

 

A megkérdezettek 39 százaléka Karácsony Gergelyt támogatja az főpolgármester-előválasztáson, 35 százalék pedig Kálmán Olgát favorizálja, írja a hvg.hu a Závecz Research közvélemény-kutatása alapján. Kerpel-Fronius Gábor, a Momentum jelöltjét 10 százalék nevezte meg, 17 százalék pedig még nem tudja, vagy nem akart válaszolni.

A felmérésben arról is megkérdezték az embereket, hogy elmennek-e az előválasztás második fordulójára:

29 százalék biztosan nem vesz részt,  36 százalék valószínűleg nem vesz részt, 18 százalék valószínűleg részt vesz, 7 százalék biztosan részt vesz,  11 százalék nem tudja vagy nem válaszolt .

A Hableány sétahajó májusi tragédiájának újabb áldozata került elő, ezúttal Csepelnél, írja megbízható forrásra hivatkozva a 168 Óra. Az értesüléssel kapcsolatos kérdéseinkre a Budapesti Rendőr-főkapitányság közölte: szombat este 22 óra 8 perckor érkezett bejelentés a rendőrség ügyeletére, hogy a Duna budapesti szakaszán, a Csepeli átjárónál egy holttestet találtak a vízben.  A BRFK egyelőre nem erősítette meg, hogy a holttestnek köze lenne a hajószerencsétlenséghez. „A holttest azonosítása jelenleg is folyamatban van, így bővebb tájékoztatást nem tudunk adni” – írták az Index megkeresésére. Közben egy dél-koreai lap, a South Korea Herald szintén arról ír, hogy a Hableány-tragédia újabb halálos áldozatát találhatták meg a hajószerencsétlenség helyszínétől mintegy 30 kilométerre.  A Hableány turistahajó május 29-én, szerda este, nem sokkal 21 óra után süllyedt el a Margit híd alatt, amikor a Dunán ráfutott és a vízbe fordította a nála jóval nagyobb Viking Sigyn szállodahajó, amit egy ukrán kapitány, a 64 éves Jurij C. vezetett. Az 1949-ben épült Hableány mindössze 7-8 másodperc alatt, 35 emberrel a fedélzetén süllyedt el: 33 dél-koreai turista és a 2 fős magyar személyzet tartózkodott a hajón. Az áldozatok közül heten élték túl a balesetet.

 

Újabb húsz településen kezdődhetnek bölcsődei fejlesztések mintegy kétmilliárd forint költségvetési támogatásból a bölcsődei fejlesztési program keretében – mondta Varga Mihály. A pénzügyminiszter kiemelte: a tavaly indult program eddig összesen 3,2 milliárd forintot biztosított bölcsődék létrehozására és fejlesztésére, amelynek révén több mint 600 új férőhely jön létre. A családvédelmi akciótervhez kapcsolódóan minden korábbinál jelentősebb bölcsődefejlesztés valósul meg, amely fontos lépés a családbarát Magyarország megteremtéséhez – hangsúlyozta Varga Mihály. Mint mondta, ennek elérésében – a rendelkezésre álló uniós források mellett – kiemelt szerep jut a hazai költségvetésnek is. A tavaly beérkezett pályázatok eredményeként 14 önkormányzatnál 1,3 milliárd forintos támogatással kezdődhetett el 263 új bölcsődei férőhely kialakítása. A mostani döntéssel újabb húsz településen indulhat bölcsődefejlesztés, így további 346 gyermek számára biztosítható elhelyezés – ismertette a pénzügyminiszter.

 

Külföld:

 

Továbbra is bízik az Európai Bizottság (EB) elnöki tisztségének megszerzésében Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) jelöltje erről a Welt am Sonntag című vasárnapi német lapnak beszélt. A politikus az európai uniós (EU-s) tisztújítás ügyében június 30-ra összehívott rendkívüli EU-csúcsig hátralévő napokban az Európai Parlament (EP) többségi támogatásának elnyeréséért küzd, hogy nyomást gyakoroljon a tagországi állam-, illetve kormányfőket összefogó Európai Tanácsra.  Most a képviselőkön a sor, el kell dönteniük, hogy mi fontosabb számukra, a pártpolitikai és nemzeti érdekek, vagy pedig intézményük, az EP befolyásának erősítése, mondta Manfred Weber. Ő továbbra is kiáll a csúcsjelölti rendszer mellett, amely szerint a képviselőknek annak a pártcsaládnak az EP-kampányban indított csúcsjelöltjét kell megválasztaniuk EB-elnöknek, amely a legtöbb szavazatot gyűjtötte az EP-választáson. Ennek az elvnek az érvényesítése hozzájárulna „az EU sürgetően szükséges demokratizálásához” – fogalmazott a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa. Kiemelte, hogy növekedett a részvételi arány a májusban tartott EP-választáson, és ebben a helyzetben veszélyes lenne, ha sérülne az EB-elnöki tisztség betöltésének a csúcsjelöltekre alapozó modellje.

 

Az ellenzéki jelölt, a szekuláris (kemalista) szociáldemokrata Köztársaság Párt (CHP) által indított Ekrem Imamoglu 54 százalékkal győzött a vasárnap tartott megismételt polgármester-választáson Isztambulban, amit sokan egy Recep Tayyip Erdoğan elnökről szóló népszavazásként is felfogtak. Az Erdoğan vezette kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) jelöltje, Binali Yildirim volt kormányfő 99,37 százalékos feldolgozottságnál 45,09 százalékon végzett. Az AFP szerint Yildirim már elismerte vereségét, gratulált, és sok sikert kívánt az ellenzéki jelöltnek. Most sokkal nagyobb arányban kapott ki, mint márciusban a helyhatósági választásokon.   Imamoglu a győzelmi beszédében azt mondta, hogy a megismételt isztambuli polgármester-választás hozzájárult Törökország demokratizálódási folyamatához, és az egész világ előtt védték meg Törökország becsületét.    Erdoğan a Twitteren reagált az eredményre, és gratulált az ellenzéki jelöltnek. Szerinte ismét megnyilvánult a nép akarata, „kívánom, hogy az eredmény Isztambul javára váljon”. Az MTI szerint azt mondta, hogy Törökország a demokráciát, a jogállamiságot, a békét, a jólétet, a stabilitást és az egységet szem előtt tartva folytatja útját. Hozzátette: Ankara mindenekelőtt a G20-csoport június végi oszakai csúcsértekezletére, majd a többi bel- és külpolitikai kérdésre összpontosít.

 

Az Egyesült Államok fegyveres erőinek szakszolgálatai kibernetikai támadást indítottak a héten Irán ellen, megtorlandó az amerikai drón lelövését. A Washington Post szerint az egyik támadás az iráni rakétairányító rendszerek számítógépei ellen, a Yahoo szerint egy másik az iráni hírszerzésnek azon szekciója ellen irányult, amely a Hormuzi-szorosban a hajóforgalmat ellenőrzi. A támadásokat már hosszabb ideje tervezték, először azért akartak visszavágni, mert állítólag iráni szabotőrök pár hete megrongáltak két olajszállító tartályhajót az Ománi-öbölben. Washington Iránt tette felelősség a szabotázsért, Teherán viszont határozottan cáfolta ezt. A kibernetikai támadásra a sajtó értesülései szerint Donald Trump elnök adott utasítást titokban. Az amerikai védelmi minisztérium nem volt hajlandó kommentálni az értesülést, amely magát megnevezni nem kívánó katonai forrásokból származik.

 

Miután Washington bemutatta a régóta várt béketerve gazdasági szekcióját, Mahmúd Abbász palesztin elnök ismételten elutasította a kezdeményezést, mondván, először politikai megoldást kell találni.A Trump-kormány szombaton közzétett 50 milliárd dolláros közel-keleti gazdasági terve egy globális befektetési alap létrehozására szólít a palesztin és szomszédos arab államok gazdasági felemelésére, valamint egy 5 milliárd dolláros közlekedési folyosó építésére Ciszjordánia (Júdea és Szamária) és a Gázai övezet összekapcsolásához. A Trump-kormány reméli, hogy más országok, főként gazdag öböl-államok és magánbefektetők, fogják állni a számla nagyrészét. „Megmondtuk, hogy nem veszünk részt a bahreini workshoppon,” mondta Abbász Rámalláhban a Fatah frakció központi bizottsága előtt. „Nem lenne szabad a gazdasági helyzetet vitára bocsátani a politikai kérdés előtt. Amíg nincs politikai (megoldás), nem foglalkozunk semmilyen gazdasági kérdéssel.” A béketervet készítő csapat vezetője, Donald Trump elnök veje, Jared Kushner a Reuters-nek azt nyilatkozta, tisztában van azzal, hogy a gazdasági tervet a politikai kérdések megoldása nélkül nem lehet előre vinni. A kormány a politikai résszel „később fog foglalkozni”, utalt a béke terv második szakaszára, melyre várhatóan legkorábban novemberben kerül sor. A gazdasági fellendülést célzó terv csak akkor valósul meg, ha politikai megoldás születik a régió hosszú ideje fennálló problémáira.

 

Gazdaság:

 

A Magyar Bankszövetség pénzmosás elleni munkacsoportjának elnöke jó döntésnek tartaná a banki adategyeztetés határidejének meghosszabbítását. Bácsfalvi András azt mondta, az augusztus 31-ig meghosszabbított időszak lehetőséget biztosítana, hogy még többen egyeztetni tudják adataikat. A bankok a kommunikáció tekintetében mindent megtettek, ezért nem lehet azt mondani, hogy az emberek nem hallottak az adategyeztetésről, inkább csak nem foglalkoztak vele – vélekedett. Vannak olyan bankok, akik jobban állnak e tekintetben: az MKB-nál például körülbelül egy százalék körül van, akiknek még adategyeztetésre lehet szüksége – közölte, hangsúlyozva, az adatokat viszont szektorszinten kell vizsgálni. Kiemelte, az adategyeztetés az ügyfelek érdeke, hogy a bankok nagyobb biztonságot tudjanak nyújtani nekik. Varga Mihály pénzügyminiszter a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényhez pénteken benyújtott módosító javaslattal kezdeményezte, hogy a parlament két hónappal hosszabbítsa meg a banki adategyeztetés határidejét augusztus 31-ig, mert az ügyfelek egy részénél nem zárul le az átvilágítás a június 26-i határidőig.

 

Időjárás:

 

Hazánkban hétfőn délelőtt erősen felhős vagy közepesen felhős lesz az ég, a déli tájakon lehet záporeső. Délután a változó mennyiségű felhőzet mellett szórványosan alakulhatnak ki záporok, zivatarok. A szél napközben eros északkeleti lesz. Hajnalban 16, 21 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 26, 31 fok között alakul. Késő este 19, 24 fok lesz. Hétfőn nem érkezik front. A melegedés hatására migrénes panaszok léphetnek fel, emellett gyakori tünet lesz a fáradékonyság és az alvászavar. A vérnyomásproblémák és légúti panaszok továbbra is fennállhatnak. A közlekedést zivatarok nehezítik. A légszennyezettség alacsony, alig változik. A porkoncentráció alacsony, alig változik. A légnyomás alig változik.