Napi Tóra
 |
x |
|
||||
|
||||
K”K,
Behukotáj hetiszakasz 5. kommentár, 5779. Ijár 25.
„Akkor bevallják bűnüket és őseik bűnét hűtlenségükben, amellyel hűtlenséget követtek el ellenem, és hogy ellenem jártak” (26:40). Szóval, mai kérdésünk az, hogy miként lehet Isten ellen járni, azon kívül, hogy bűnöket követünk el Ellene, embertársaink, vagy saját magunk ellen? Az egyik lehetséges válasz a szidrában található, így hangzik: „ha rendeleteimet megutálja lelketek” (26:15), ami a gyakorlatban annyit tesz, hogy nem követünk el kirívó bűnöket, még az is elképzelhető, hogy a micvákat is végrehajtjuk, de az életünket, egyben az istenszolgálatunkat egyformán áthatja a közöny. A tfilin-rakás, emberi kapcsolataink, vagy akár a gyereknevelés is áldozatává válhat az örömtelen és érdektelen gyakorlatnak. Akkor kezdünk el Isten ellen járni, ha megérezzük, hogy érzelmeink, tetteink mögül elfogy az öröm, de belenyugszunk ebbe és meg sem próbálunk küzdeni ellene. Pedig a kiútkeresés során tévedni, hibázni is ér, de a tétlenségre kár lenne elfogadható magyarázatot keresni, mert a végén megtaláljuk, és akkor minden marad a régiben, vagyis egyre rosszabb lesz.
Szép napot mindenkinek!
