Egy 2018-ban készült magyar film, az “EGY NAP” bemutatójának örülhetett a New York-i filmszerető közönség. Az “Egy Nap” egy elsőfilmes rendező, Szilágyi Zsófia alkotása. A filmet a rendező jelenlétében mutatták be New Yorkban, a Museum of Moving Image vetítőtermében. Tudósítónk jelenti.
Nemzetközi elismerés
Az EGY NAP című film magyar plakátja
Az “Egy Nap” az anyaságról, annak nehézségeiről szól, női szemüvegen keresztül, női érzékenységgel bemutatva egy család néhány konfliktus helyzetét. A film bár a mai magyar valóságban játszódik, de úgy tűnik, hogy a nemzetközi filmes szakma meglátta benne azt, hogy ugyan a történet egy budapesti család életét mutatja be, de valójában ez a történet a világ számos pontján hasonlóan történhetne meg, hasonló érzelmeket hívhat elő a nézőkből. Ezt bizonyítja az, hogy bár a film tavaly készült, de már több díjat is begyűjtött több filmfesztiválon.
Az eddigi legfontosabb díjat a FIPRESCI díjat, a CANNES Kritikusok Hetén kapta 2018-ban. Szamosi Zsófia a női főszereplő megkapta a legjobb női főszereplőnek járó Magyar Filmdíjat, valamint a Kassai, a Szarajevói, a Kairói Nemzetközi Filmfesztiválon is a legjobb színésznőnek választották. A film elhozta a Luxemburg Cinéast 2018 Nagydíját. A Cleveland Nemzetközi Filmfesztiválon 2019-ben megkapta a legjobb közép-kelet-európai film díját.
Szilágyi Zsófia rendezőnek ítélték oda a MAGYAR FILMDÍJ versenyében a legjobb forgatókönyv és a legjobb első film díját is. A film jelenleg is több nemzetközi fesztiválon van versenyben.
Az “Egy Nap” nem specifikusan magyar történet
A New York-i közönség megérezte a film általános érvényű mondanivalóját. A gondok lehetnek azonosak a különböző társadalmi helyzetekben élők számára, még akkor is, ha a körülmények eltérőek lehetnek. Ez a filmbemutatót követő, a rendezővel történt beszélgetésen, a feltett kérdésekből derült ki.
Az amerikai közönség elsősorban arra volt kíváncsi, hogy honnan jött a forgatókönyv ötlete, hogy Szilágyi Zsófia egy háromgyermekes anya, egy “mindennapját” mutassa be egy nagyjátékfilmben. A filmben valamivel több mint 24 óra cselekményében meglátható az anya, a feleség és a család minden fontos gondja, konfliktusa, abszolút realisztikus eszközökkel.
Szilágyi Zsófia elmondta, hogy egy, barátnőjétől kapott e-mail adta a film alapötletét. Az e-mailben barátnője leírta egy napjának programjait. Ez az e-mail lett a forgatókönyv kiinduló pontja.
A film azoknak az anyáknak, feleségeknek a történetét meséli el, aki helyt kívánnak állni egyaránt a családban és a munkahelyükön is. A főhős Anna, egy nyelvtanárnő, aki a monoton mindennapokban a család terheit cipeli. A család élete, körülményei átlagosnak mondhatók, hiszen bár lakásuk nincsen rossz helyen, azonban annak minősége nem nevezhető az átlagosnál jobbnak. A három gyerek ellátása alapvetően Anna dolga, a férjről nem lehetne a hűség szobrát kifaragni, anyagi gondjaik vannak, segítségére van ugyan a férj édesanyja, s más szülőtársakkal is megosztanak feladatokat, segítik egymást, de összességében Annát agyonnyomják a felgyülemlett problémák. Ily módon nem csoda, hogy kilátástalannak látja a családja és különösen saját helyzetét. A film alaphelyzete nem ismeretlen az amerikai társadalomban sem, ami azonban a film befejezését illeti, az nem a szokványos hollywoodi séma szerinti happy end.
A film megtekintése után tudósítóként beszélgettem nézőkkel. Kíváncsi voltam arra, hogyan élték meg a filmbeli anya helyzetét, a film történetét.
Nem okozott meglepetést, hogy az itteni nézők megértették a filmet, hiszen a filmbeli problémák, a családon belüli hűség, a gyerekek ellátása nagyon hasonló lehet a különböző társadalmakban is.
Ami a film befejezését illeti, arra az egyik amerikai, a magyartól eltérő gondolkodású néző eltérően – az amerikaiakra jellemző gondolkodásnak megfelelően – reagált. Azt válaszolta: “Anna, a film főhőse a film végén a szó szoros értelmében elbújik, de meg kell érteni, hogy lehet kompromisszumokat kötni, lehet a konfliktusokat elkerülni, de ezt nem lehet sokáig büntetlenül csinálni, arra rámehet az ember, a család. Végső soron nem lehet elbújni a problémák elől, szembe kell nézni a gondokkal, meg kell találni a lehetséges legjobb megoldást, még akkor is, ha az nem pozitív mindenki számára.”
A film nézője számára meglepetésszerű, hogy az amatőr szereplők mennyire profi módon játsszák szerepüket. A film rendezője részletesen mesélt a szereplőválogatás nehézségeiről, arról, hogy nem instruálta a szereplőket agresszíven, hanem hagyta, hogy összeszokjanak és így a nézők számára igazi családként jelenjenek meg.
A New York-i bemutatóra és az azt követő beszélgetésre a Museum of Moving Image vetítőtermében került sor a Balassi Intézet – a Magyar Kulturális Központ – szervezésében. A Museum of Moving Image a film, a televízió és a digitális média bemutatóhelye New Yorkban. Számos oktatási programja is van, azonban a New York-i filmszerető közönség számára talán a legfontosabb, hogy évente több mint 400 klasszikus és kortárs filmet vetítenek le, mutatnak be. Ha egy film itt kerül bemutatásra, az a film rangját, kvalitásait mutatja.
WBPI – New York
