Napi Tóra, saharit Jitró hetiszakasz 2. kommentár, 5786. Svát 15. – Tu Bisvát
|
 |
|||
| Vasárnap este beköszönt Tu BiSvát (ט״ו בשבט). Több mint tíz évvel ezelőtt még áldott emlékű Deutsch Róbert (זצ”ל) főrabbi tanította a közösség tagjait a Bethlen téri zsinagóga dísztermében az ünnepről. A főrabbi a tőle megszokott stílusban, gyerekkorára visszautalva mutatta be a fák újévét az ünnepi asztalnál helyet foglalóknak. Ezen a Tu BiSvát Széderen együtt ünnepelt a közösséggel, sőt drósét is mondott Szerdócz J. Ervin, későbbi újpesti főrabbi, Tóth Joel Péter, későbbi tábori főrabbbi, Deutsch Péter, későbbi Bethlen téri rabbi, valamint áldott emlékű Tóth Emil (זצ”ל) főkántor is, aki Kerekes Béla főkántorral közösen dalra is fakadt a gyümölcsre való áldás mondása közepette. (A Heti TV-felvétele |
||||
Jitró hetiszakasz 2. kommentár, 5786. Svát 15. – Tu Bisvát
Általában úgy fordítjuk, hogy a Tóraadás előtt a zsidó nép tagjai „megálltak a hegy lábánál” (19:17), de a בְּתַחְתִּ֥ית הָהָֽר azt is jelentheti, hogy a „hegy alatt”. Erre épül a Talmud (Sabat 88a) tanítása, miszerint Isten felemelte Izrael gyermekei fölé a Szináj-hegyet, és nehezen félreérthető módon fogalmazott: אִם אַתֶּם מְקַבְּלִים הַתּוֹרָה מוּטָב, וְאִם לָאו — שָׁם תְּהֵא קְבוּרַתְכֶם, vagyis „ha elfogadjátok a Tórát – jó, ha nem, itt lesz a sírotok”. A talmudi szöveg folytatásában Rav Aha bar Jakov megjegyzi: „ebből következik egy érdemi kifogás a Tóra teljesítésének kötelezettsége kapcsán”, mert nem szabad akaratukból vették át őseink! Rava mindenkit megnyugtat: „ha így is van, a későbbiekben ismét, ezúttal önkéntesen elfogadták a Tórát Áhásvéros (és Eszter királynő) idején.” Érdekes gondolat, de Izrael népének ajkáról az is elhangzott, hogy „minden, amit az Örökkévaló mond, megtesszük és meghallgatjuk” (24:7), vagyis a tórai vers azt állítja, hogy már a Szináj-hegynél is önként és igen lelkesen fogadták el a Tórát! Ez szép, de Isten mégiscsak kötelezte őket annak elfogadására! Folyt. köv.
Szép napot mindenkinek!
8.00: Saharit
