A BreuerPress és a HetiTV hírei 2026.02.02.
„Magyarország álláspontja világos, mi nem szeretnénk ukrán jólétet a magyar emberek pénzéből” – jelentette ki a miniszterelnök politikai igazgatója.
A Demokratikus Koalíció (DK) benyújtja a határon túliak szavazati jogának megszüntetéséről és „az arányos választási rendszer helyreállításáról” szóló törvényjavaslatát – jelentette be a párt elnöke.
Izrael megnyitotta a Gázai övezet és Egyiptom közötti Rafah határátkelőt, amely izraeli katonai jelenlét nélkül, de szigorú technológiai kontroll és az Európai Unió felügyelete mellett működik majd.
A pakisztáni biztonsági erők 145 fegyveres lázadót öltek meg 40 óra leforgása alatt a szélsőséges szeparatisták összehangolt támadásai után.
Belföldi hírek:
„Magyarország álláspontja világos, mi nem szeretnénk ukrán jólétet a magyar emberek pénzéből” – jelentette ki a miniszterelnök politikai igazgatója. Orbán Balázs kiemelte, a kormány szeretné egyértelművé tenni, hogy „Magyarország nem fizeti az ukrán rezsi költségét és erről szól a Nemzeti Petíció is”. A petícióban arra kérik a magyarokat, hogy mondják el: nem fizetik a háborút és Ukrajna működését, nem hajlandók magasabb rezsiárakat fizetni – fűzte hozzá. Ismertette, az elmúlt héten két brüsszeli-kijevi közös terv is napvilágot látott, az egyik szerint a két fél közösen dolgozik Ukrajna mihamarabbi, 2027-es európai uniós csatlakozásán. Hozzátette, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „követeli a 2027-es uniós csatlakozást”, miközben a bővítési biztos úgy nyilatkozott, hogy ez az egyik legnagyobb vágya. Az Ukrajna uniós tagságával kapcsolatos „politikai csata” meghatározó lesz a következő időszakban Brüsszel és Magyarország között. Kiemelte, a magyar emberek a Voks2025 szavazáson „elsöprő többséggel utasították el az ukrán gyorsított csatlakozást” és ezt az álláspontot a kormány képviselni is fogja.
A Demokratikus Koalíció (DK) benyújtja a határon túliak szavazati jogának megszüntetéséről és „az arányos választási rendszer helyreállításáról” szóló törvényjavaslatát – jelentette be a párt elnöke a közösségi-oldalán tartott online sajtótájékoztatóján. Dobrev Klára hozzátette: ezt a javaslatot az eddigiektől eltérően nemcsak a kormányváltás után, hanem még a jelenlegi parlamenti ciklusban is be fogják nyújtani. Mint mondta, mára már mintegy félmillió határon túli regisztrált az április választásokra és ez szerinte nem véletlen. Úgy fogalmazott: a Fidesz teljesen tisztában van vele, hogy a határon túli szavazatok nélkül könnyen elveszítheti az országgyűlési választást. Elmondása szerint a baloldaliakkal együtt úgy vélik, hogy ami ma Magyarországon választási rendszer címen működik, „az minden, csak nem demokrácia”.
Mintegy 170 párt indulhat az április 12-ei országgyűlési képviselő-választáson az Országos Bírósági Hivatal (OBH) közlése szerint. Négy évvel ezelőtt 267 bejegyzett párt indulhatott. Az OBH közölte: az országgyűlési választások kitűzésének napján, január 13-án 168 jogerősen bejegyzett párt szerepelt a civil szervezetek nyilvántartásában. Tavaly 15 pártot, míg idén egyet sem jegyeztek be jogerősen. 2022 óta 43 pártot jegyeztek be a bíróságokon, és 83-at töröltek az OBH nyilvántartása szerint. Több esetben az egykori párt a bíróságnál kezdeményezte, hogy a továbbiakban egyesületi formában folytathassa tevékenységét, így formálisan nem törölték őket, de már nem szerepelnek a pártok nyilvántartásában. Emellett az ügyészség is kezdeményezhette az egykori párt egyesületté nyilvánítását, amennyiben a párt egymást követő két általános országgyűlési képviselői választáson nem állított jelöltet. A 2022-es országgyűlési választást megelőző négy évben még 172-t jegyeztek be a bírságokon, a 2014-2018 közötti időszakban 116-ot, 2010-2014 között pedig 51-et alapítottak.
Újabb magyar halálos áldozata van az ukrajnai kényszersorozásnak – közölte Szijjártó Péter. A külügyminiszter hangsúlyozta: itt lenne az ideje, hogy a nemzetközi közösség végre fellépjen ezzel a nyílt embervadászattal szemben. Szijjártó Péter azt mondta: hiába zajlik már négy éve háború Ukrajnában, Brüsszel az amerikai békeerőfeszítések ellenére tovább szítja a feszültséget és meg akarja hosszabbítani a háborút.
Külföldi hírek:
Izrael megnyitotta a Gázai övezet és Egyiptom közötti Rafah határátkelőt, amely izraeli katonai jelenlét nélkül, de szigorú technológiai kontroll és az Európai Unió felügyelete mellett működik majd. Ez a lépés a Trump-kormány béketervének második szakaszát jelzi, miközben a Hamász politikai győzelemként értékeli a blokád részleges feloldását. A nyitás stratégiai áttörés, amely próbára teszi a tűzszüneti megállapodás tartósságát. Izrael a közvetlen fizikai jelenlétet távvezérelt technológiára cserélte, ami lehetővé teszi a biztonsági kontroll fenntartását a politikai feszültség csökkentése mellett. Az átkelőt helyi gázaiak működtetik az Európai Unió delegációjának felügyeletével. Izrael távolról, egy technológiai „forgóajtó” és biometrikus arcfelismerés segítségével ellenőrzi a forgalmat. Az Izraeli Védelmi Erők előzetesen jóváhagyott listája alapján hagyhatják el az övezetet a civilek. Az izraeli biztonsági szervek távolról blokkolhatják a nem kívánt személyek (pl. Hamász-vezetők) távozását. A belépőket buszokkal szállítják egy izraeli ellenőrző ponthoz, ahol teljes körű fizikai átvizsgáláson és arcfelismerésen esnek át a fegyvercsempészet megakadályozása érdekében.
Ejal Zamir, az izraeli hadsereg vezérkari főnöke szerint az Egyesült Államok várhatóan két hét-két hónap időtávon belül mérhet csapást Iránra. Miközben a feszültség fokozódik, Izraelben tartanak attól, hogy Donald Trump elnök egy olyan új atomalkut köt Teheránnal, amely figyelmen kívül hagyja a ballisztikus rakétafenyegetést. A stratégiai bizonytalanság korszakába léptünk, ahol az Egyesült Államok tudatosan korlátozza az Izraellel megosztott információkat a döntéshozatali folyamatairól. A következő hetek kritikusak: az iráni forradalmi évforduló és a januári tüntetések áldozataira való megemlékezések ideológiai gyújtóanyagot szolgáltatnak a konfliktushoz, miközben az iráni vezetés megosztott a diplomáciai válaszlépéseket illetően. A hétvégén Zamir az Egyesült Államokba utazott, ahol számos megbeszélést folytatott amerikai tisztviselőkkel a folyamatos feszültségek közepette Iránnal. Zamir vezérkari főnök a katonai rádió reggeli jelentése szerint úgy ítéli meg, hogy a napokban még nem várható amerikai akció, de a „két héttől két hónapig” terjedő ablak nyitva áll. Biztonsági források szerint az Egyesült Államok nem oszt meg minden részletet Izraellel, és bizonyos döntési folyamatokból kizárják az izraeli felet.
A pakisztáni biztonsági erők 145 fegyveres lázadót öltek meg 40 óra leforgása alatt a szélsőséges szeparatisták összehangolt támadásai után a délnyugat-pakisztáni Beludzsisztán tartományban – közölték a helyi hatóságok. A biztonsáégi erők a hétvégi rajtaütések, illetve még folyamatban levő műveletek során végeztek a fegyveresekkel – mondta el Szarfaraz Bugti, a beludzsisztáni kormányzat vezetője újságírók előtt Kvettában. Hozzátette: az összetűzésekben a biztonsági erők 17 tagja és 31 civil is életét vesztette. A pakisztáni hadsereg arról adott hírt, hogy legkevesebb 92 szélsőséges vesztette életét Beludzsisztánban a biztonsági erők és beludzs szakadár fegyveresek között kitört összecsapásokban azt követően, hogy a szeparatisták szerte a tartományban 12 helyszínen indítottak összehangolt támadást a biztonsági erők ellen. A lázadók a többi között egy magas biztonsági fokozatú börtönt, rendőrőrsöket, valamint félkatonai szervezetek létesítményeit rohamozták meg.
A belga kormány további hat hónappal meghosszabbítja a tavaly júliusban bevezetett belépési ellenőrzéseket az illegális migráció visszaszorítására és a biztonság erősítésére hivatkozva. A Belga belga hírügynökség tájékoztatása szerint az intézkedések nem minősülnek hivatalos határellenőrzésnek, ugyanakkor rendőrségi vizsgálatok zajlanak főbb közutakon, autópályapihenőknél, nemzetközi buszjáratokon, egyes vonatokon, valamint bizonyos, a schengeni övezeten belüli – magas migrációs nyomásnak kitett országokból, például Olaszországból és Görögországból érkező – járatokon. Az első hat hónap során a hatóságok több mint 25 ezer embert állítottak meg, közülük mintegy 170-nél találtak érvénytelen vagy hiányzó úti, illetve tartózkodási dokumentumokat. A belga adatok szerint 108 felnőttet átadtak a bevándorlási hivatalnak, 23 személyt zárt központba helyeztek, 12-t pedig visszaküldtek származási országába.
Az amerikai elnök szigorú és határozott fellépést kért a szövetségi irányítás alatt álló rendvédelmi erőktől a szövetségi tulajdont megrongáló tüntetőkkel szemben, és a katonaság ismételt mozgósítását sem zárta ki. Donald Trump a közösségi oldalán megjelent bejegyzésében közölte, hogy elvárását Kristi Noem belbiztonsági miniszter tudomására hozta. Arra hívta fel a figyelmet: a bevándorlási hatóságot és a határőrséget arra utasította, hogy legyenek „nagyon határozottak” a szövetségi kormány tulajdonának védelmében. „Nem lesz köpködés a tisztjeink arcába, nem fogják ütni és kirúgni autóink lámpáit, és nem fognak köveket, téglákat dobni járműveinkre és hazafi harcosainkra” – fogalmazott az elnök. Szavai szerint az Oregon állambeli Eugene-ban tüntetők betörtek egy szövetségi épületbe, komoly károkat okoztak, és zaklatták az ott dolgozó alkalmazottakat, a helyi rendvédelmi erők pedig semmit sem tettek a rendbontás megfékezése érdekében.
Extrém hideg tél van a balti országokban. Litvániában évek óta nem volt olyan hideg, mint most, mínusz 30 fok alatti hőmérsékletre készülnek. Az embereket arra kérték, hogy maradjanak otthon, és gondoskodjanak elegendő élelmiszerről, ivóvízről és tüzelőanyagról. Több iskola is távoktatásra áll át. Eközben Észtországban a tengeri jég bénítja meg a szigetek közti közlekedést, több helyen leálltak a kompjáratok. A helyiek így légpárnás járműveket és terepjáró quadokat használnak, hogy eljussanak egyik helyről a másikra.
Időjárás:
Ma mindenütt főképp felhős, helyenként napos időre készülhetünk. Este országszerte felszakadozik a felhőzet. A hőmérséklet jellemzően 0 – 4 fok körül alakul.
