Ma csak azt lehet tenni, megmutatjuk azt, hogy normálisak vagyunk
Darvas István főrabbi és Toronyi Zsuzsa, a Zsidó Múzeum vezetője a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszéltek az emlékezés kultúrájáról, az amerikai merénylet kapcsán a növekvő antiszemitizmusról és a felelősségről.
Mindkét vendég beszélt rabbi Menachem Mendel Taubról, a kállói rebbéről, aki 96 éves korában halt meg Izraelben. Darvas István elmondta, a rabbi volt az egyik utolsó képviselője a magyar gyökerekkel rendelkező haszid irányzatoknak, ő volt az, aki mindenhol elénekelte a Szól a kakas már kezdetű dalt, ami az egyik felmenője nevéhez köthető. Taub rabbi Holokauszt túlélő volt, olyan ember, akin Auschwitzban Mengele is kísérletezett, aminek a következtében később nem lehetett gyereke, szakálla sem nőtt. Ő volt az, aki más haszid rabbikhoz képest, nem csak beszélt a Holokausztról, de még nyilvános előadásokat is tartott.
Toronyi Zsuzsa beszélt arról a múzeumról, amit Taub rabbi alapított, ahol egy egészen eltérő muzeológiai koncepcióval, mint a Jad Vasemé mutatják be a Holokausztot. Véleménye szerint mindkét kiállítást meg kell nézni, amit a kállói rebbe alapított, az korábbi, mint a Jad Vasem, itt például lehet látni egy Tóra tekercsből kialakított viharkabátot. A tárlaton bemutatják azt a világszemléletet, amit a haszidok képviseltek, de azt az iszonyatos veszteséget is, amit elszenvedtek. Amint azt megemlítette, a Zsidó Múzeum vezetőjeként szerette volna felvenni a kapcsolatot a kálló rebbe által alapított intézménnyel, de még nem kapott választ a megkeresésére.
Idén Izraelben május 2-án emlékeznek meg a Holokauszt áldozatairól, ez a Jom HaSoa. Ez a megemlékezés teljesen más, mint a Magyarországon, Európában megszokottak, ahol több emléknap is van, hiszen Auschwitz felszabadulásáról, a Győzelem Napjáról, minden országban vannak külön emléknapok, Magyarországon április 16-asőt országokon belül is vannak lokális megemlékezések, mint a pesti gettó felszabadulása, január 18 Izraelben a megemlékezésnek a zsinagógai naptárba illesztve van egy emléknapja, amit követ azonnal Jom Haatzmaut, a Függetlenség Napja.
Arra a kérdésre, hogy miért követi szorosan egymást ez e két nap, Darvas István azt felelte, hogy nem csak a rabbik tudnak autentikus választ megfogalmazni, hanem az olyan intézmények is, mint a Zsidó Múzeum. Jom HaSoa kapcsán úgy vélte, minden egyes nap van alkalom Kadist mondani a Holokausztban meggyilkoltakért, de ez a nap Izrael Állam narratívájának egy jeles napja. Nem kell vele teljesen azonosulni, mert mint megjegyezte, ennek az emléknapnak Niszán havába való beillesztése komoly vallásjogi kételyeket ébresztett sokakban. Ez a nap Magyarországon is fontos, de inkább pedagógiai, mint sem az aktív emlékezet szempontjából. Izraelben van még egy emlékezés a Jom Hazikaron, amikor a modern Izrael megalakulása óta háborúban, terrorcselekményekben elhunytakra emlékeznek.
Pészah utolsó napján az Egyesült Államokban ismételten megtámadtak egy zsinagógát, ahol egy hívő vesztette életét. Szerencsére Magyarországon, akár a zsinagógákban, akár a Zsidó Múzeumban nyugodtan beléphetnek az emberek, a biztonság köszönhető a kapukban álló biztonsági munkatársaknak. Toronyi Zsuzsa szerint nem csak maga a támadás, a mészárlás az, ami elkeserítő, hanem a mögötte meglévő indulat, közhangulat is, a növekvő antiszemitizmus olyan országokban, ahol ez eddig nem igazán volt jellemző, mint az Egyesült Államokban vagy Kanadában. Azt nagyon sokkolónak tartotta a múzeum vezetője, hogy ilyen cselekmények ott következtek be, ahová pont a pogromok elől menekültek 70-100-150 évvel ezelőtt zsidók tízezrei.
Darvas István a mostani és más esetek kapcsán is beszélt a média felelősségéről. Véleménye szerint nem biztos, hogy az elkövetők nevét nyilvánosságra kellene hozni, hogy ne kövessék példaként egymást a merénylők. Arra a kérdésre, hogy mit lehet ezen tettek ellen tenni, azt felelte, ma ezt talán senki sem tudja a világon megmondani, talán azt kell tenni – és ezt a zsidó közösségnek is meg kell cselekedni -, hogy kinyilvánítani, de úgy is tenni, hogy semmilyen módon sem azonosulnak az ilyen és ehhez hasonló tettekkel. Ez nem biztos, hogy elég a sikerhez, de ma csak azt lehet tenni, megmutatjuk azt, hogy normálisak vagyunk – tette hozzá a főrabbi.
A nyári szünetben a Zsidó Múzeum továbbra is várja a diákokat, azokat, akik a fővárosban vesznek részt különböző nyári táborokban, de mellettük szerencsére egyre több olyan fiatal van, aki munkájával segíti a múzeumot.
A nyári szünet érinti az összes zsinagógát, így a Darvas rabbi által vezetett Bét Jehudát is, mint elmondta, nyaranta szellősebben vannak, hiszen sokan elutaznak, de így is hétköznaponta minden hétfőn és minden csütörtökön fél 8-tól kezdődnek az imák, pénteken este 7-től, szombat reggel meg 9-től.
A hamarosan megkezdődő budapesti Maccabi Európa Játékok kapcsán Darvas István azt emelte ki, az egyik pozitívuma az eseménynek, hogy a sportolók, a vezetők megtartják a Szombatot
