Orbán Viktor: A demokráciaexportra alapozott külpolitika nem működik

Orbán Viktor: A demokráciaexportra alapozott külpolitika nem működik

 

 

A demokráciaexportra alapozott külpolitika nem működik; a demográfia erejét nem szabad lebecsülni, mert a kilátástalanság migrációhoz vezet; a szabadkereskedelem fizikai összeköttetések nélkül csak üres beszéd; Közép-Európa pedig akkor szabad és virágzó, ha Kelet és Nyugat együttműködik egymással – ezt a négy tanulságot fogalmazta meg Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Pekingben az Egy övezet, egy út kezdeményezés (BRI) zárt körben zajló vezetői fórumán sajtófőnöke, Havasi Bertalan tájékoztatása szerint.

Orbán Viktor szerint az elmúlt évtized értékes politikai leckéire alapozhatjuk válaszainkat az átalakuló világrend kihívásaira.

Beszédében kifejtette: a demokráciaexportra épülő külpolitika egyszerűen nem működik, valójában problémákat okoz, destabilizációhoz vezet, és végül az ellenkezőjét eredményezi annak, mint amit várnak tőle.

Mindannyiunknak meg kell értenie – fogalmazott -, hogy a kölcsönös tisztelet alapján kell állni, tiszteletben kell tartani a népek kulturális, vallási és politikai hagyományait. Azt is el kell fogadni, hogy a miénktől eltérő politikai rendszerek néha sikeresebbek gazdasági szempontból és a szegénység elleni küzdelemben, és néha versenyképesebbek is

– jegyezte meg.

A kormányfő szavai szerint az Egy övezet, egy út egy olyan kezdeményezés, amely a kölcsönös tisztelet és a kulturális hagyományok elfogadásának elvét követi.

Hozzátette, az elmúlt néhány évben ez vált a világ legnagyobb gazdaságfejlesztési projektjévé, és megfelelő választ ad a változó világrend által támasztott kihívásokra.

A miniszterelnök szerint az elmúlt évtized második tanulsága az, hogy a demográfia erejét nem szabad alábecsülni. Ha az emberek nem látják a fejlődés perspektíváját, akkor új otthont kezdenek keresni maguknak. Ezért a világ fejlettebb országainak oda kell vinniük a segítséget, ahol szükség van rá, ahelyett, hogy a problémákat saját országaikba hoznák

– fejtette ki. Hangsúlyozta, hogy az Egy övezet, egy út kezdeményezés megadja a fejlődés lehetőségét a fejletlen országoknak, ezért jó választ ad a migráció okaira.

A harmadik lecke, amit megtanultunk – folytatta -, hogy a szabadkereskedelem fizikai összeköttetések nélkül csak üres beszéd. A kontinensek fizikai összekapcsolása hatalmas mennyiségű pénzt, nagy erőfeszítést, ragyogó mérnöki munkát, merész képzeletet és határozott politikai akaratot igényel. Az Egy övezet, egy út rendelkezik mindezzel

– mutatott rá.

A negyedik tanulság közös közép-európai tapasztalat: a múltban, amikor a Kelet és a Nyugat szembekerült egymással, Közép-Európa mindig szenvedett, a gazdasága nem tudott fejlődni, nem volt hozzáférése a modern technológiához, és volt, amikor még a szabadságát is elvesztette – fejtette ki. „De amikor a Kelet és a Nyugat együttműködött, gazdasági virágzás volt és szabadon éltünk”

– mondta Orbán Viktor, örömét fejezve ki, hogy az Egy övezet, egy út arra törekszik, hogy együttműködési pontokat hozzon létre a Kelet és a Nyugat között konfrontáció helyett.

Havasi Bertalan tájékoztatása szerint a kormányfő végül arról beszélt, hogy Magyarországnak az Egy övezet, egy út kezdeményezéshez kapcsolódó legnagyobb beruházása a Budapest-Belgrád közötti vasútvonal fejlesztése, egyúttal jelezte, hogy jelenleg is ígéretes tárgyalásokat folytatnak Romániával és Kínával a Budapest és Bukarest közötti nagysebességű vasútvonal megvalósításáról.

Kezdetét vette az Egy övezet, egy út kezdeményezésről szóló második csúcstalálkozó

Az összeköttetések javításának és a minden fél bevonásával történő együttműködésnek a fontosságát hangsúlyozta Hszi Csin-ping kínai elnök, amikor helyi idő szerint szombat délelőtt megnyitotta az Egy övezet, egy út kezdeményezésről (BRI) szóló második csúcstalálkozót Pekingben.

Hszi emlékeztetett arra, hogy 2017-ben az első csúcstalálkozón résztvevő vezetők közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben az új selyemút terv célkitűzéseit rögzítették. Az azóta eltelt két évben számos eredményt értek el, elsősorban a vezérelvek kidolgozása, az infrastruktúra-fejlesztés, a pénzügy és az emberek közötti kapcsolatok területén.

Hozzátette: az infrastruktúra javítása jelenleg is folyik, hiszen a világ több részén zajlanak közúti, vasúti és egyéb összeköttetések fejlesztésére irányuló projektek a BRI égisze alatt.

A kínai elnök hangsúlyozta: a BRI a magas színvonalú, zöld, emberközpontú és fenntartható fejlődést célozza, amely minden résztvevő számára előnyös.

A multilaterális együttműködések javítása érdekében Kína azon kíván dolgozni partnereivel, hogy erősítse az egymás közötti összeköttetéseket, elősegítse az okos gyártási folyamatok szélesebb körű alkalmazását és az áruk akadálymentes áramlását – tette hozzá.

A csúcstalálkozón résztvevő 37 állam- és kormányfő – köztük Orbán Viktor miniszterelnök – a kínai elnök szavai szerint a 2013-ban meghirdetett nagyszabású globális gazdasági-infrastrukturális kezdeményezés további alakulásáról, elsősorban az infrastrukturális, illetve a hardverek és szoftverek közti összeköttetések javításáról, valamint a fejlődés új, mindenki számára nyitott, zöld és fenntartható útjairól folytat tanácskozást.