A polgári jogegyenlőség volt 1848 egyik intenciója
Gerő András történész, egyetemi tanár beszélt 1848-49-ről, a forradalom mai üzenetéről, a zsidóság szerepéről a Heti Tv Pirkadat című műsorában.
A történész kiemelte, azért is jelentős az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, mert ez a történelmi esemény az, amelyik a zsidó és nem zsidó származású embereknek egyaránt büszkeségre ad okot, hiszen ez volt a magyar történelemben a polgári államalapítás korszaka. Mindenkinek, így egy olyan zsidó embernek is, aki egy vallási zárványban él, életfontosságú, hogy egy polgári államban tud élni, egy olyan polgári államban, amelyik biztosítja a polgári jogegyenlőséget, ez volt többek között 1848 egyik intenciója – tette hozzá Gerő András.
A forradalom eleinte ambivalensen állt a zsidókhoz és ez fordítva is igaz volt, de ez végül átfordult egy azonosulássá. Tudni kell azt is, a forradalmi folyamatok során eleinte voltak antiszemita pogromok, ezek ellen egyébként nagyon keményen lépett fel Petőfi, Vörösmarty és még sokan mások. Végül a zsidók beálltak a Nemzetőrségbe, harcoltak a magyar szabadságért, ennek is lett a következménye, hogy a Szemere kormány 1849 nyarán jogegyenlőséget hirdetett, bár ez akkor nem lépett életbe, erre csak 1867-ben került sor.
A forradalom bukása után az egész magyar nemzetet megbüntette a Habsburg birodalom, így a zsidóságot is, rájuk jelentős hadisarcot kiróva. Bár az is igaz, hogy ezt a sarcot később visszakapta a zsidó közösség, hiszen többek között ebből is épült fel a Rabbiképző, amelyik 1917-től Ferenc József nevét viselte. A hazai zsidóság nagyon hálás volt Ferenc Józsefek, mert uralkodása alatt, különösen a kiegyezés után békében élhette, de ezen kívül a visszaadott sarcból hozott létre az uralkodó egy zsidó tanulmányi alapot is, ami szegény zsidó gyermekek tanulását tette lehetővé.
A történész beszélt arról is, hogy 1848-49 egy egyenjogúsítási áttörést hajtott végre. Létrejött egy polgári jogegyenlőség, egy nemzeti emancipáció, egy állami emancipációt, de ezek mellett teremtett egy olyan miliőt, amit mindig számon lehet kérni. A forradalom és szabadságharc egy politikai tőke, amit lehet is használni, persze mindenki a maga szempontjai szerint használja. Pont az bizonyítja ennek a korszaknak az életerejét – tette hozzá, hogy ma nincs meg az az egység, hiszen mindenkinek van mit számon kérnie az éppen létező hatalomtól. 1848-49 történetének mindig van egy ellenzéki értelmezése, a két világháború közti időszakban volt egy antináci értelmezése, de mellette volt persze egy kormánypárti is. Rákosiék végig ki akarták sajátítani 1848-49-et, de az 1956-os forradalomnak is volt 1848-as szimbolikája.
