Zsidók a forradalomban
Totha Péter Joel vezető tábori rabbi az 1848-49-es forradfalom zsidó kötődéseiről beszélt a Heti Tv Pirkadat című műsorában.
A rabbi megemlékezve az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról megjegyezte, ekkor még a magyarországi zsidóság még nem rendelkezett egyenlő polgári jogokkal, mindezek ellenére mégis annyira magyarnak és a nemzethez tartozónak érezték magukat, hogy sorra léptek be a Nemzetőrségbe, vállaltak különböző feladatokat a nemzet szabadságáért.
Külön kiemelte Totha Péter Joel Löw Lipótot, aki egy híres prágai rabbicsalád leszármazottja volt, ő az, aki először vitte be a magyar nyelvet a zsinagóga falai közé, hiszen magyarul prédikált. Tábori rabbiként is szolgált, majd a forradalom bukása után börtönbe is került. A szabadulása után került Szegedre, ahova eredetileg nem nagy kedvvel ment, de később az ottani tevékenységéből nagyon sokat profitált a város, a helyi és a magyarországi zsidó közösség egyaránt.
Hozzátette a tábori rabbi, az ünnep hetén több megemlékezésen is jelen volt, megjegyezte azt is, minden alkalommal arról beszélt, hogy mennyi a hasonlóság a polgári magyar állam megalapítása és a zsidó nép történelme, a Tóra mondatai között, hiszen ez utóbbi is az államalapításról, a helyes út megtalálásáról szól, no meg az emberek hozzáállásáról.
A Tórában is szerepelnek például kémek, de a szabadságharcban is, mint Josef Rosovitch, aki Jellasic seregei után kémkedett,
