A BreuerPress és a HetiTV gyors hírei
Már március 20-án tárgyalnak a Fidesz kizárásáról az Európai Néppártból, miután 9 tagállamból 12 párt kérte a párt kizárását vagy felfüggesztését – írja a HVG az AFP hírügynökségre hivatkozva.
Az AFP-nek Joseph Daul, a pártcsalád francia elnöke nyilatkozott, aki szerint a döntés a párt összes tagjától függ, és nem lehet az eredményt megjósolni. A kormány a legutóbbi plakáthadjárata, melyen Soros György fotója mellett a bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker látható, sok EP-tag konzervatív pártnak túl sok volt. Az eljárás megindítása azonban nem jelenti azt, hogy a Fideszt ténylegesen ki is zárják. Orbán vasárnap ugyan ígéretet tett, hogy március 15-e után Junckert lecserélik Frans Timmermansra, a bizottság első alelnökére, de úgy tűnik ez az engedmény nem nagyon oldotta fel a pártcsaládon belüli feszültségeket. Manfred Weber, az EPP európai parlamenti frakcióvezetője, és az Európai Bizottság elnöki posztjára pályázó jelöltje egy német lapnak adott interjújában nem zárta ki, hogy a Fideszt eltávolítják a pártcsaládból. Weber azt is mondta , hogy Orbán Viktornak abba kell hagynia a Brüsszel-ellenes kampányát, és bocsánatot kell kérnie tetteiért.
Szászfalvi László (KDNP) a kormány tájékoztatási kampányáról szólva elmondta: „a demokrácia brüsszeli bajnokai” meg vannak sértődve, ha őket bírálja valaki, hiszen úgy gondolják, hogy minden felelősség és a következmény nélkül bármit megtehetnek. Kiengedték az EU-ból Nagy-Britanniát, viszont migránsok milliót engedték be Európába – tette hozzá a politikus, aki szerint a brüsszeli bürokraták a „sértődött óvodás” szerepét játsszák”. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára elmondta: a kormány azért indított tájékoztató kampányt, mert Brüsszelben sokan le akarják tagadni a bevándorláspárti terveket. Megjegyezte: a tájékoztató kampányra adott reakció az volt, hogy még egyszer letagadták ezeket. Az államtitkár többek között a kötelező betelepítési kvótát és a migránskártyákat hozta példaként, és úgy értékelte: jól látható, hogy a bizottság fél az emberek véleményétől, azért próbálja meg letagadni ezeket a terveket.
A Demokratikus Koalíció elnöke ismertette a párt hét plusz egy pontból álló családpolitikai javaslatcsomagját, ami azt célozza, hogy növekedjen a gyermekvállalási kedv Magyarországon. Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta, hogy az elmúlt száz esztendő során összesen három olyan év volt, amikor kilencvenezernél kevesebb gyermek született Magyarországon. Mind a három év erre az évtizedre, a Fidesz kormányzására esett, ami bizonyítja, hogy a Fidesz családpolitikája kifejezetten kudarcos – hangoztatta. Azt mondta, háborúk idején kevesebb gyermek születik, ez az ország pedig kilencedik éve „lényegében hadiállapot alatt él”, mert a kormány háborúzik a fél világgal, Európával és a vele egyet nem értő magyarokkal is. Gyurcsány Ferenc kijelentette: véget kell vetni a politikai, közéleti hadiállapotnak, külföldön és itthon is.
A korrupció azért is rendkívül ártalmas, mert rombolja az államba vetett bizalmat – hangsúlyozta Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke. Az ÁSZ elnöke ezzel összefüggésben kitért a pártok ellenőrzésére. Elmondta, hogy egyes magyarországi pártok az ÁSZ által feltárt törvénysértések elismerése, a következmények vállalása helyett pártpolitikai indíttatású támadásokat intéznek a független Állami Számvevőszék ellen. Hozzátette: meggyőződése, hogy mindez súlyosan rombolja a demokratikus jogállamba vetett bizalmat.
Az LMP újra kezdeményezni fogja, hogy a köztisztviselői, illetve a rend- és a honvédelmi illetményalapot emeljék hatvanezer forintra. A párt frakcióvezető-helyettese, Csárdi Antal jelezte, hogy március 1-jén lépett életbe az a jogszabály, aminek alapján a központi közigazgatásban dolgozók éves alapszabadsága 25-ről húsz napra csökken. A munkaidejükbe ezentúl nem számít bele az ebédszünet, és a napi munkaidő ellentételezés nélkül kiterjeszthető napi 12 órára is – emelte ki. A képviselő azt mondta, hogy ez a jogszabály tökéletesen leírja azt a társadalomképet, amit a Fidesz-KDNP képvisel. A kormány úgy akarja megoldani a munkaerőhiányt, hogy kihasználja a munkavállalók kiszolgáltatottságát, ahelyett, hogy tisztességes béreket és fizetéseket adnának nekik – fogalmazott.
Az MSZP aktivistáin keresztül juttatja el a szakszervezetek sztrájkfelhívását a közszolgálati dolgozóknak – közölte az ellenzéki párt alelnöke. Komjáthi Imre, az ellenzéki párt alelnöke maga kezdte az akciót, egy Andrássy úti kormányablakba vitte be és adta át az ott dolgozóknak „a közszolgálati rabszolgatörvény” miatti, március 14-i sztrájkra felszólító szórólapot. A politikus ezt megelőzően az épület előtt tartott sajtótájékoztatón ismertette a szakszervezeti követeléseket. A szakszervezetek a többi között azonnali béremelést, az elvett öt nap szabadság visszaadását, kevesebb túlórát, azok kifizetését, a rugalmas munkaidő visszaállítását akarják elérni, továbbá azt, hogy az ebédszünet újra számítson bele a munkaidőbe, a munkaéveket és a tapasztalatot ismerjék el, állítsák vissza a szakszervezeti jogokat, tegyék lehetővé a korkedvezményes nyugdíjat – ismertette.
Külföld:
Elrendelte a szárazföldi telepítésű közepes- és rövid hatótávolságú nukleáris rakéták megsemmisítéséről szóló orosz-amerikai INF-szerződés Moszkva általi végrehajtásának felfüggesztését Vlagyimir Putyin orosz elnök. Putyin – két nappal a hasonló amerikai közlést követően – március 2-án jelentette be az INF-szerződésben való orosz részvétel felfüggesztését. Az orosz vezető egyúttal elrendelte a Kalibr manőverező repülőgépek szárazföldi változatának és a szárazföldi indítású, közepes hatótávolságú hiperszonikus rakétának a kifejlesztését is.
Hangulatkeltésnek nevezte a Külügyi és Külgazdasági Intézet Románia-szakértője, Pászkán Zsolt a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fórumának a román közjogi méltóságokhoz írt levelét, amelyben azt állítják, hogy a Székelyföld már részben a magyar állam irányítása alatt áll. A szakértő azt mondta: a levél azért született, hogy a román politikusoknak legyen mire hivatkozniuk. Elmondta: a levél írói a Székelyföldet is magába foglaló három megyében a román és a magyar állam kettős fennhatóságára panaszkodtak. A kettős fennhatóság kifejezés gyakran feltűnik a román véleményvezérek egy részének áltudományos, álszakértői szövegeiben – közölte Pászkán Zsolt. A románok polgári fóruma azt állítja, hogy 40 civil szervezetet képvisel, de a helyi közösség nem igazán tudja, kikről van szó – tette hozzá.
Volodimir Zelenszkij ukrán humorista, színész jelentős fölénnyel vezeti az ukrán elnökjelöltek népszerűségi listáját a Rejting közvélemény-kutató csoport legfrissebb felmérése szerint, miközben Petro Porosenko hivatalban lévő államfő és Julija Timosenko, a Haza (Batykivscsina) párt jelöltje szinte fej fej mellett áll a 2-3. helyen. A február 19-28. között 2500 felnőtt megkérdezésével végzett felmérés eredménye szerint azoknak, akik már eldöntötték, kire szavaznak a március 31-i elnökválasztáson 25,1 százaléka Zelenszkijt támogatja. Porosenkóra 16,6 százalékuk, Timosenkóra pedig 16,2 százalékuk készül szavazni. Jurij Bojko volt Janukovics-párti politikus támogatottsága a biztos szavazók körében 11,3, míg Anatolij Hricenko volt védelmi miniszteré 7,7 százalékos, Oleh Ljaskóra, a Radikális párt vezetőjére pedig 5,6 százalékuk készül voksolni.
Az egyháznak nincs félnivalója a történelemtől, így teljeskörűen megnyitja Vatikán II. világháborút illető archívumait – jelentette be hétfőn Ferenc pápa, írja a Reuters. A döntést különböző zsidó szervezetek és Izrael is üdvözölte.
A világháború alatt – 1939 és 1958 között – XII. Piusz pápa volt az egyházfő. Sokan azzal vádolják, hogy közel sem tett meg mindent a holokauszttal szemben, ami lehetőségében állt volna, például nem tiltakozott zsidók elhurcolása ellen, pedig tudhatott a haláltáborokról. A Vatikán ezzel szemben azt állítja, a pápa nyílt beavatkozása mind zsidók, mind a katolikusok helyzetén rontott volna. XII. Piusz szentté avatását is kezdeményezték.
Ferenc pápa bejelentése szerint az archívum Piusz pápaságáról 2020. március 2-tól lesz hozzáférhető.
Hazahívta konzultációra teheráni nagykövetét Hollandia, miután az iráni hatóságok kiutasítottak két holland diplomatát a két ország közötti feszült helyzet miatt. „A kormány úgy döntött, hogy hazahívja konzultációra a teheráni nagykövetet, miután az iráni külügyminisztérium nemkívánatos személynek nyilvánított és az ország elhagyására szólított fel két holland diplomatát” – jelentette be Stef Blok külügyminiszter. Tájékoztatása szerint a kiutasított diplomaták már hazatértek Hollandiába, Irán hágai nagykövetét pedig bekérették a külügyminisztériumba. Blok az ügyet elfogadhatatlannak nevezte, amely negatív hatással van a kétoldalú kapcsolatokra.
Az izraeli hadsereg harci helikopterei hétfőn kora délután támadást indítottak két Hamász katonai pozíció, köztük egy megfigyelőállomás ellen a Gázai övezet déli részén, reagálva az övezetből Izraelbe átreptetett robbanószerkezetet szállító léggömbökre, közölték az Izraeli Védelmi Erők Twitteren. A bomba két épület között robbant fel Eskol régióban, sérülés vagy anyagi kár nem történt. Gázai média riportok szerint az izraeli légicsapás következtében sérülés nem történt, a katonai pozíciókat pár perccel a támadás előtt kiürítették. Az izraeli hadsereg zsinórban harmadik napja hajt végre megtorlócsapásokat a Hamász ellen, a határ menti erőszakos tüntetések valamint a Gázai övezetből Izraelbe küldött tűz- és robbanásveszélyes léggömbök miatt. Az izraeli hadsereg megtorlócsapást mért vasárnap este egy Hamász katonai pozícióra a Gázai övezet északi részén, miután a határ menti tüntetéseken a lázadók robbanószerkezetekkel dobálták a biztonsági kerítést. Szombat este két Hamász katonai pozíciót célba vett a hadsereg a Gázai övezet déli részén, válaszul az izraeli területre küldött számos gyújtószerkezetet szállító léggömbre. Szerdán lufikra szerelt bomba robbant egy Eskol régióbeli ház mellett. Sérülés nem történt, de anyagi kár keletkezett.
Gazdaság:
Szlovákiában jövőre akár 600 euróra is növekedhet a minimálbér a jelenlegi 520 euróról. A minimálbér ezzel elérné az átlagkereset 60 százalékát, vagyis végre sikerülne teljesíteni a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet előírásait. Erik Tomás, a legerősebb kormánykoalíciós párt, a Smer parlamenti képviselője kijelentette: pártja 2020-ban 80 euróval megemelné a minimálbért, s bár Ján Richter munkaügyi miniszter szerint egyelőre korai lenne konkrét számokról beszélni, az emelést ő is szükségesnek tartja. A minimálbér ezzel elérné az átlagkereset 60 százalékát, vagyis végre sikerülne teljesíteni a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet előírásait – tette hozzá a Smer képviselője.
Időjárás:
Hazánkban kedden délelőtt északnyugat felől vékonyodik, szakadozik a felhőzet, de többfelé még marad az erősen felhős idő. Helyenként kisebb eső, zápor kialakulhat. Délután a hosszabb-rövidebb napos időszakok mellett gyakran erősen megnövekszik a gomolyfelhőzet, elszórtan futó záporok is kialakulhatnak. A szél napközben eros nyugati lesz. Hajnalban 3, 8 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 7, 13 fok között alakul. Késő este 5, 10 fok lesz. Kedden hidegfronti hatás érvényesül. Az arra érzékenyek körében sokaknál jelentkezhet fejfájás, fokozódik a görcshajlam, a markáns változás pedig az egészséges szervezetet is megviseli. A szívbetegek különösen veszélyeztettek, a változékony időben pedig rosszullét, légszomj is jelentkezhet. A keringési betegségekkel küzdők állapota is romolhat. A szabadban csökken a hőérzet, romlik a komfortérzet. A légszennyezettség alacsony, alig változik. A porkoncentráció alacsony, alig változik. A légnyomás emelkedik.
