A BreuerPress és a HetiTV gyors hírei 

A BreuerPress és a HetiTV gyors hírei 

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Hollik István kormányszóvivő a Kormányinfón beszélt a kormány legutóbbi ülésén elhangzottakról, a tájékoztatón a Heti Tv is feltette kérdéseit. A Heti Tv a sajtóban megjelent hírre kérdezett rá, amely szerint Magyarország több száz embert fogadott be Venezuelából. A miniszter válaszában kiemelte, a befogadottak magyar származásúak, magyar felmenőkkel rendelkeznek, így az állampolgársági törvény alapján jöhettek Magyarországra, Hozzátette, a magyar jogrend a vérségi elv alapján gondolkodik, ahogy erejéből telik, az állam segíteni próbál minden magyarnak, ebből áll az állampolgársági jog.

A hétfői Magyar Közlönyben jelent meg, hogy a kormány az antiszemitizmus definícióját kívánja értelmezni, a magyarországi zsidósággal kapcsolatos ismereteket kíván az iskolákban átadni a diákoknak. Arra a kérdésre, hogy ezt a feladatot ki hajtja végre a kormányon belül, Gulyás Gergely elmondta, a kormány az IHRA, a nemzetközi antiszemitizmus-elleni szövetség által meghatározott definíciót fogadja el, a kormányülésen pedig az EMMI minisztere, Kásler Miklós kapta meg a feladatot.

Orbán Viktor izraeli látogatásán jelentette be, hogy Magyarország külgazdasági képviseletet nyit Jeruzsálemben. A Heti Tv arra volt kíváncsi, hogy ez a külképviselet felváltja-e a már működő magyar kereskedőházat. A kancelláriaminiszter válaszában elmondta, a külgazdasági képviselet diplomáciai státusszal rendelkezik majd. Ugyancsak ezen a látogatáson került szóba, hogy Magyarország és Izrael idén ünnepli a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének 30. évfordulóját. Az ünnepségekkel kapcsolatos kérdésre Gulyás Gergely kiemelte, mindkét országban lesznek rendezvények, a magyar kormány leginkább az Izraelben megrendezésre kerülő magyar évadért felel.

A budapesti Maccabi Európa Játékok biztonsági intézkedéseire is rákérdezett a Heti Tv. A miniszter beszámolt arról, hogy Pintér Sándor belügyminiszter már tárgyalt az izraeli kollégájával, az biztos, hogy a verseny a lehető legmagasabb biztonsági intézkedések között kerül megrendezésre, ezzel is megmutatva, hogy Budapest jelenleg az egyik legbiztonságosabb város Európában.

Orbán Viktor és Benjamin Netanjahu tárgyalásán elhangzott az is, hogy a magyar kormány fontosnak tartja, hogy az Európai Unió ne támogasson NGO szervezeteket. Arra a kérdésre, hogy mit tervez a kormány, Gulyás Gergely fontosnak tartotta elmondani, jelenleg is folynak a tárgyalások az Európai Unió következő hét éves költségvetéséről. Magyarország szakítani akar az eddigi brüsszeli hagyománnyal, amelyik az EU központi költségvetéséből támogat NGO-kat, leginkább olyanokat, amelyek a bevándorlás mellett vannak, közben folyamatosan kritizálják mind Magyarországot, mind pedig Izraelt.

A Kormányinfón elhangzott még:

A szerdai kormányülés eltért az általános gyakorlattól, miután a kormány hosszan foglalkozott a leszakadó településekkel, a magyar cigányság helyzetével – mondta le a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Bevezetésre kerül a falusi CSOK, amelyik olyan településeket érint, amelyeknél 5 ezer alatt marad a lakosság száma, a demográfiai csökkenés nagyobb, mint az országos népességcsökkenés – hozzátette, 2031 település tartozik ebbe a körbe. Ezzel a programmal a kormány a falvak „népességmegtartó erejét” kívánja növelni. A CSOK szabályai szerint egy gyermek esetén 600 ezer, 2 gyermek 2,6 millió, 3 gyermek esetén 10 millió forintot lehet igénybe venni. Az érintett falvakban élők lakás vásárlására, korszerűsítésére és bővítésére is igénybe vehetik – függetlenül attól, hogy új lakás vagy sem (a korszerűsítésnél az összeg fele vehető igénybe). Gulyás Gergely szerint ez az összeg akár egy ház megvásárlását és felújítását is fedezheti. A kormány azt szeretné, ha legkésőbb szeptember elsejével hatályba lépne a konstrukció.

Felháborodásának adott hangot a venezuelai magyarok „lemigránsozása” miatt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. „Kikérjük magunknak, hogy a liberális sajtó lemigránsozza a venezuelai magyarokat. Ők nem migránsok” – mondta a politikus. Minden magyar, legyen a világ bármely pontján, ha bajba kerül, számíthat az anyaországra – közölte Semjén Zsolt, arra utalva, hogy sajtóhírek szerint a kormány több száz magyar felmenőkkel rendelkező venezuelai menekültet fogadott be.

A Demokratikus Koalíció arra szólította fel a Fideszt, hogy regisztrálja magát bevándorlást támogató szervezetként és fizesse be a bevándorlási különadót. A DK ügyvezető alelnöke az Index cikkére hivatkozott, amely szerint a magyar állam eddig mintegy háromszáz menekültet fogadott be a súlyos politikai és gazdasági káoszba süllyedt Venezuelából. Molnár Csaba azt mondta, hogy az évek óta menekültellenes „gyűlöletkampányt” folytató kormány titokban fogadta be a menekülteket. Az EP-képviselő hangsúlyozta, nem azzal van problémájuk, hogy a kabinet menekülteken segít, hanem azzal, hogy hosszú idő óta ennek ellenkezőjével kampányol. A kormány ezzel a lépéssel maga ismerte be, hogy csak riogatja az embereket, a szavakban bevándorlásellenes kabinet a bevándorlás egyik legjelentősebb támogatója lett – jelentette ki a politikus.

A Nyelviskolák Szakmai Egyesülete (NYESZE) üdvözli a nyelvtudás fejlesztésének előtérbe kerülését – mondta az egyesületek alelnöke a miniszterelnök évértékelő beszédben bejelentett, diákoknak szóló kétszer kéthetes külföldi nyelvtanulási lehetőség bevezetésére utalva. Légrádi Gábor hozzátette: a kormány 2020-tól tervezett nyelvtanfolyamának hatékonysága leginkább attól függ, hogy milyen idegen nyelvi tudással érkeznek a diákok az új környezetbe. Egy külföldi nyelvtanfolyam leginkább arra alkalmas, hogy a már megtanult, esetleg passzív nyelvtudást gyakorolják – jegyezte meg. Rámutatott: a hatékonyság érdekében a nyelvtanfolyamokat úgy kellene szervezni, hogy azok biztosítsák a folyamatosan idegen nyelven folyó kommunikációt.

Az idén, első fordulóban 951 millió forintos állami támogatást kapnak a magyarországi nemzetiségek beruházásai az országos nemzetiségi önkormányzatok kérelmére – jelentette be a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára. Soltész Miklós közölte: 21 településen 52 nemzetiségi beruházás jut egyedi kérelemre támogatáshoz, és ez többnyire köznevelési intézményeket érint. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy az előző évben még 850 millió forint állt rendelkezésre erre a célra.

A megbízható gazdasági környezet alapvetően fontos a lakosság és a politika számára, ezért az Állami Számvevőszék (ÁSZ) önkormányzatokat érintő ellenőrzéseinél fő szempont, hogy pénzügyi egyensúlyuk hosszú távon is fenntartható legyen – mondta az ÁSZ elnöke Kaposváron. Domokos László a számvevőszék, a Közbeszerzési Hatóság és a Megyei Jogú Városok Szövetsége Tudásmegosztás 23 megyei jogú várossal elnevezésű rendezvénysorozatának nyitóeseményén meggyőződését fejezte ki, hogy a számvevőszéknek van a legtöbb hiteles információja az önkormányzati, az egyetemi, a tudományos és innovációs szféráról. A jogszabályok alapján, azonos programok mentén végzett vizsgálataikkal pedig az a céljuk, hogy javuljon a közpénzügyi helyzet Magyarországon – tette hozzá. Megjegyezte: a hat helyszínes programsorozat keretében szeretnék megosztani a megyei jogú városok cégeit érintő számvevőszéki ellenőrzési tapasztalatokat, bővíteni a közbeszerzési ismereteket, támogatni a szabályszerű, eredményes működést.

A családvédelmi akcióterv hét intézkedéséből átlagosan hatot támogatnak a kisgyermekes anyák a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (Kincs) friss közvélemény-kutatása szerint – mondta az intézet elnöke. Fűrész Tünde hozzátette: az akcióterv bejelentése utáni hétvégén az intézet ötszáz, öt év alatti gyereket nevelő édesanyát kérdezett meg reprezentatív közvélemény-kutatása során. A felmérés szerint a kisgyermekes anyák 98,6 százaléka egyetért a családvédelmi akciótervvel. Legtöbben a bölcsődefejlesztésekkel, a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) bővítésével értenek egyet, de nagyon népszerű a nagycsaládosok autóvásárlási támogatása is – tudatta. Elmondta: a megkérdezettek közül a gyermekvállalási kölcsön, a bölcsődefejlesztés és a nagyszülői gyed az egygyermekesek körében a legnépszerűbb, míg az autóvásárlási támogatás és a négygyermekes anyák szja-mentessége értelemszerűen a nagycsaládosok körében népszerű.

Egyensúlyban van a főváros idei költségvetése, amelyet szerdán fogadott el a Fővárosi Közgyűlés – jelentette ki Tarlós István főpolgármester. Tarlós István elmondta, a költségvetési rendelet a bevételi és kiadási főösszeget 386 milliárd forintban határozza meg. A kiadási oldalon 244 milliárd forint a működési kiadás, az úgynevezett felhalmozási kiadás pedig, amely a fejlesztési forrásokat takarja, 137 milliárd forint. A hiányzó 6-7 milliárd forint tőketörlesztés, amelynek visszafizetését a 3-as metró szerelvényeinek felújítása miatt kell elkezdeni. Mint kifejtette, a főváros idei direkt bevétele 266 milliárd forint. Ebből úgy tűnik, mintha nagy hiány lenne a költségvetésben, ám ehhez hozzá kell adni az önkormányzat birtokában lévő értékpapírokat és a pénzmaradványt. Így 66 milliárd forint látszólagos hiány marad fenn – magyarázta. Ezt az összeget nem egy hirtelen jött hitelfelvétellel finanszírozzák, hanem egy évek óta rendelkezésre álló, az Európai Beruházási Bank hitelkeretéből bármikor lehívható forrásból, amelyet kizárólag fejlesztésre lehet fordítani. Egyebek mellett ebből finanszírozzák a Lánchíd és egyes utak felújítását, valamint fontos árvízvédelmi építkezéseket – fűzte hozzá Tarlós István.

Három év börtönre ítélte Mengyi Roland volt fideszes országgyűlési képviselőt költségvetési csalás kísérlete és befolyással üzérkedés miatt a Fővárosi Törvényszék kihirdetett elsőfokú ítéletében. Az ügynek hét vádlottja van, Mengyi Roland a hatodrendű, vádlott-társai közül egy kapott letöltendő szabadságvesztést, két és fél évet. A többieket felfüggesztett szabadságvesztésre, illetve pénzbüntetésre ítélték. A vád szerint Mengyi Roland 2015-ben fideszes országgyűlési képviselőként megígérte két tiszaújvárosi vállalkozónak, 10 millió forint kenőpénzért cserébe közbenjár annak érdekében, hogy jogellenesen, valós teljesítés nélkül elnyerjenek mintegy félmilliárd forintos, szociális szövetkezeteknek szóló uniós pályázatot. Mengyi Roland az eljárás során tagadta bűnösségét, álláspontja szerint csak tévedés, félreértés történhetett.

Magyarország nagyra becsüli azokat az afrikai országokat, amelyek soha nem tettek azért, hogy Európára bevándorlási nyomás háruljon, és így hozzájárulnak az európai biztonsághoz – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter Luís Filipe Tavaresszel, a Zöld-foki Köztársaság külügyekért és közösségekért felelős miniszterével, védelmi miniszterrel tárgyalt. A megbeszélést követően kijelentette: aki újabb migrációs hullámok inspirálására törekszik, a zsoldos terroristák európai visszatérését könnyíti meg, ami felelőtlen politika. Közölte: támogatni kell azokat az országokat, amelyek nem akarnak kibocsátó vagy tranzitországgá válni a migráció vonatkozásában, és komolyan veszik a határvédelmet.

A Demokratikus Koalíció nem járna jól egy közös ellenzéki EP-listával, ráadásul széles szakadék tátong a DK és bizonyos ellenzéki pártok ideológiája között, ezért indul a DK az európai parlamenti választáson saját jelöltjeivel – mondta Gyurcsány Ferenc pártelnök. A közös akciók ellenére nem lesz együttműködés a DK és a Jobbik között – jelentette ki. Mint mondta: a DK „konzekvensen, régóta egy nagyon erős Európáért, az európai egyesült államok történelmi ideájáért lép fel”, a Jobbiknak pedig volt egy hosszú szakasza, amikor Európa-ellenes üzeneteket hangoztatott. Ha tartalmi kérdésben nem is kell megegyezniük az ellenzéki pártoknak, arról „nem baj, ha beszélnek”, hogy mind a 11 ezer szavazókörben legyen egy ellenzéki delegált a választási bizottságban – mondta Gyurcsány Ferenc. A volt miniszterelnök kijelentette, bár a DK elnöksége még tárgyal arról, hogy végül kik kerüljenek képviselőjelöltjeik listájára, elöljáróban egy valamit, már most kijelenthet: nem ő vezeti majd ezt a listát. Hozzátette: legutóbb 30-40 főt indítottak a választáson, de egyelőre még nem tudják, hogy idén hány jelölt kerül a DK EP-listájára.

Rabbiszobát alakítanak ki a Debreceni Zsidó Hitközség székházában, hogy interaktív módon mutassák be a zsidó hagyományokat. A tervek szerint az ottani éttermet is felújítják. A beruházás pályázati forrásból, összesen 30 millió forintból valósul meg. Már dolgoznak a munkások a Debreceni Zsidó Hitközség székházában: a régi burkolatot szedik fel, de van, ahol már az új csempére várnak a falak. Egy interaktív rabbi szobát alakítanak ki. Fontos bemutatnunk, hogy a zsidó közösségekben hogyan éltek, hogyan dolgoztak, hogyan tanultak a rabbik, hiszen egy rabbinak az igazi munkája a tanulás volt, és az igazi csodarabbiról olvastuk és hallottuk, hogy éjszakákat nem aludva, a tanulással töltötték. Mi szeretnénk ezt bemutatni – mondta Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség elnöke. A teremben, ahol a rabbi dolgozik majd interaktív módon lehet megismerni a zsidó hagyományokat. Nem csak múzeum lesz, hanem az országban egyedülálló módon autentikus környezetben lehet majd kutatni a zsidóság történetét.

Az anyanyelv megtartása, a nemzetiségi kultúra értékeinek megőrzése mellett a határ menti térségek gazdaságának megerősítése is a nemzetiségek megmaradását szolgálják – hangoztatta Felsőszölnökön Kövér László, az Országgyűlés elnöke, aki kollégája Dejan Zidan a szlovén nemzetgyűlés elnökének társaságában látogatott el a Rába-vidék központjába. Kövér László elmondta: találkozójuk a szlovéniai Mura-vidéki Lendván kezdődött, ahol első sorban a múlt kérdéseinek feldolgozását, valamint jövőbeni kulturális együttműködés kérdéseit vitatták meg. Az eszmecsere második felében, a magyarországi szlovének által lakott Rába-vidéken pedig a helyi gazdaság fejlesztésével kapcsolatos elképzelések kerültek a nemzetiségi közösség vezetőivel folytatott megbeszélés fókuszába.

Külföld:

Izrael pénteken magánfinanszírozású űrhajót indít a Holdra. A Berésit nevű, embert nem szállító jármű a tervek szerint április 11-én száll majd le a Nyugalom tengerének nevezett kráterben. Ezzel Izrael lesz a negyedik állam a világon, amely járművet juttat el a Holdra.A 110 millió dolláros projektet elsősorban zsidó donorok adományaiból finanszírozzák. Az üzemanyag nélkül mindössze 160 kg-t  nyomó, négylábú űrhajó lesz az eddigi legkisebb és legolcsóbb jármű, amely a Holdon landol. Korábban a Szovjetuniónak, az Egyesült Államoknak és Kínának sikerült űrhajót juttatnia a Holdra. A kilövése pénteken kerül sor a floridai Cape Canaveralban. Az űrhajó két vállalat, a SpaceIL és az Israel Aerospace Industries közös projektje, melynek költségvetését szinte kizárólag ismert zsidó filantrópok adományaiból finanszírozzák. Köztük van például a dél-afrikai milliomos Morris Kahn, Miriam és Sheldon Adelson, valamint Lynn Schusterman.

Újabb antiszemita feliratok jelentek meg csütörtökre virradóra párizsi épületek falain, miután Emmanuel Macron francia államfő intézkedéseket jelentett be az zsidók elleni gyűlöletkeltés visszaszorítására és megbüntetésére. Cédric Grunenwald, a francia főváros XVI. kerületi önkormányzatáról jelezte az AFP francia hírügynökségnek, hogy a Párizs déli részén található, elegáns Plaisance negyed utcáiban tucatnyi antiszemita feliratot találtak. Az önkormányzat feljelentést tett. Az AFP közzétett egy fotót az Alésia utca egyik házának bejáratáról, amelyen „mocskos zsidó”, „kifelé” felirat, valamint egy horogkereszt látható. A szomszédos étterem vezetője a hírügynökségnek elmondta, hogy a szerda esti záráskor „ezek még nem voltak itt”. A rendőrség csütörtök reggel kihallgatta a ház lakóit. Hasonló feliratok jelentek meg egy nyilvános vécé falán és egy közeli autóbusz-megálló egyik padján, valamint egy másik épületen is egy orvos névtábláján. Az elmúlt hetekben a sárgamellényesek kormány- és elitellenes tiltakozásai idején több antiszemita rongálás és emlékhely-gyalázás történt Párizsban. Egyebek mellett a 2006-ban meggyilkolt Ilan Halimi zsidó fiatalember emlékére állított fának átvágtak a törzsét, két nappal a fiatal halálának 13. évfordulója alkalmából tartandó megemlékezés előtt, horogkeresztet rajzoltak egy párizsi zsidó étterem kirakatára és a holokauszttúlélő Simone Veil néhai francia minisztert, az Európai Parlament első női elnökét ábrázoló párizsi postaládákra, múlt szombaton pedig Alain Finkielkraut filozófust antiszemita sértések érték Párizsban tüntetők részéről.

Két tizenévest tartóztatott le a francia rendőrség Párizs egyik külvárosában, mert a gyanú szerint légpuskával rálőttek és megsebesítettek egy zsinagógába tartó embert. Ellenük gyűlölet bűncselekmény gyanújával indult eljárás, a sajtóbeszámolók szerint egy 15 és egy 16 éves gyerekről van szó, akik péntek este egy erkélyről figyelték a zsinagógába érkezőket. Sarcelles zsidó közösségének elnöke ugyanakkor azt nyilatkozta, hogy szerinte nem antiszemitizmusról van szó, a kölykök egyszerűen lövöldöztek, véletlenszerű célpontokra – olvasható a jta.org összefoglalójában. Eközben tízezrek tiltakoztak mintegy hetven francia városban az elmúlt hetekben elkövetett antiszemita támadások ellen. Párizsban mintegy 20 ezren gyűltek össze a République téren. Emmanuel Macron a Soá emlékhelyen koszorúzott a parlament két háza elnökének kíséretében.

Maratoni tárgyalások után egyesült Jaír Lapid Van Jövő (Jes Atíd) és Beni Ganz Izrael ereje (Haszon Liszrael) nevű centrista pártja, hogy együtt induljanak Benjámin Netanjahu kormányzó jobboldali Likud pártja ellen. A megállapodás szerint az új, egyelőre még név nélküli párt és győzelmük esetén a kormány élén egymást váltja majd Ganz és Lapíd. Ha nyernek, első két-két és fél évben Beni Ganz, a hátralevő időszakban pedig Jaír Lapid lesz a miniszterelnök. Az új párthoz csatlakozott Gabi Askenázi, az igen népszerű volt vezérkari főnök. A párt kistájának első öt helyén három volt vezérkari főnök is szerepel: Ganz, Móse Jaalon volt honvédelmi miniszter, valamint Askenázi, hogy választ adjanak Netanjahu biztonsági kérdéseket hangsúlyozó politikájára. Az új párt a biztonsági és társadalmi vezetők olyan új csoportját mutatja be, amely garantálja a nemzet biztonságát és újra egyesíti az izraeli társadalom egymástól elszakadt részeit – közölte az új párt a médiának küldött bejelentésében. A közvélemény-kutatások szerint a két párt egyesülve több voksot szerezhet a Likudnál. Izraelben a pártok vezetőinek meghallgatása után általában a legtöbb mandátumot elnyerő párt vezetőjének adja az új kormány megalakításának lehetőségét az államelnök.

A béke kilátása Izrael és a palesztinok között napjainkban egyre inkább elhalványul, miközben az erőszak és a radikalizmus nő, valamint a „háború kockázata továbbra is jelentős”, figyelmeztetett az ENSZ közel-keleti küldötte. Nikolay Mladenov azt is közölte az ENSZ Biztonsági Tanáccsal, hogy a kétállami-megoldásra irányuló tárgyalás lehetősége egyre messzebbre sodródik. „Először és elsősorban a vezetői és politikai akaratban van szükség változásra,” mondta. „Amíg ezen a téren nem történik változás, a palesztinok és az izraeliek folytatják az egyre veszélyesebb területek felé való sodródást.” Mladenov hangsúlyozta, a vezetőknek hinniük kell abban, hogy tárgyalások útján a béke lehetséges, valamint a vezetőknek és a nemzetközi közösségnek el kell köteleznie magát az izraeliek és a palesztinok közötti ENSZ-határozatokon és kétoldalú megállapodásokon alapuló békemegállapodás elérése mellett.

„Nem túl optimista” Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az Egyesült Királyság rendezett európai uniós kiválásának esélyeit illetően. Juncker egyfajta „Brexit-fáradtságról” számolt be, hozzátéve, hogy ezért alapvetően nem is tervezett beszélni a témáról. Kijelentette, hogy az Európai Bizottság mindent megtesz a „rendezett, civilizált” brit kilépés biztosítása, a legrosszabb forgatókönyv elkerülése érdekében, de ő maga jelenleg nem túl bizakodó ez ügyben. „A megállapodás nélküli távozás szörnyű gazdasági és társadalmi következményeket vonna maga után az Egyesült Királyságban és az Európai Unióban egyaránt” – mondta. „A brit parlament mindig valami ellen, nem pedig valami mellett szavaz” – fogalmazott.

Jóbarátjának nevezte Orbán Viktor kormányfőt Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az újabb magyarországi tájékoztató kampány ellenére, és hangsúlyozta, hogy elég volt a gyűlöletből Európában. „Teljességgel képtelen vagyok arra, hogy utáljak valakit. Nagyon meglepődtem, amikor láttam ezeket a gyűlölettel teli plakátokat Magyarországon, de nem adom fel, én nem vagyok olyan, pont az ellenkezője akarok lenni” – mondta Juncker. „Nincs előrelépés Európában, ha a nemzetek egymás ellen harcolnak, nincs haladás gyűlölet mellett. Itt már tartottunk, elég volt belőle” – fogalmazott.

Három baloldali aktivista ledöntötte a Szolidaritás egykori legendás papja, Henryk Jankowski szobrát az észak-lengyelországi Gdansk városában – számol be róla a lengyel média. Jankowski atyát a Gazeta Wyborcza lengyel balliberális napilap nemrégen pedofíliával vádolta. A rendőrség letartóztatta az elkövetőket, három 40 év körüli varsói lakost, akik egy balliberális civil szervezet aktivistáit. A szobordöntésről egy ismert lengyel újságíró felvételeket készített. A Twitter közösségi hálón közzétett fényképeken látható, hogy a szobrot kötelek segítségével borították le a földre fektetett gumiabroncsokra. A ledöntött szobor kezébe gyerekfehérneműt adtak, gyerekcipőt és ministránsruhát tettek rá. Az aktivisták internetes kiáltványt tettek közzé, amelyben azzal vádolták a katolikus egyházat, hogy nem reagált a lelkész által elkövetett „rossz tettekre”.

Együttműködési megállapodás kidolgozásának a szándéknyilatkozatát írták alá Sepsiszentgyörgyön a Székelyföldet is magába foglaló Kovászna, Hargita és Maros megyék önkormányzatainak elnökei az olaszországi Bolzano autonóm megye (Dél-Tirol) helyettes kormányzójával. A dokumentumban a többi között arra hivatkoztak, hogy Románia magyar többségű régiójában és Olaszország területi autonómiával rendelkező, német többségű régiójában hasonló nézeteket vallanak a kulturális megértésről, a többség-kisebbség együttműködéséről, a népcsoportok közötti együttélésről. Azt is leszögezték, hogy a kialakítandó kapcsolatok célja a gazdaság fejlesztése mindkét régióban, valamint a bevált gyakorlatok kicserélése az oktatás, a turizmus, a mezőgazdaság, a szövetkezeti rendszerek, valamint a helyi és regionális márkák területén.

Gazdaság:

A kiskereskedelem már 66 hónapja folyamatosan bővül, ezzel párhuzamosan közel harmadával nőtt a kosárba rakott áruk mennyisége, a kosár mérete, vagyis a nettó rendelkezésre álló reáljövedelem reálértelemben pedig másfélszeresére bővült – mondta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára a legfrissebb kiskereskedelmi adatokat kommentálva. A Központi Statisztikai Hivatal szerint a kiskereskedelmi üzletek forgalma tavaly decemberben a nyers adat szerint 3,7 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 4,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. 2018-ban a forgalom volumene – a naptárhatástól megtisztított és a nyers adatok szerint egyformán – 6,0 százalékkal nagyobb volt az előző évinél. György László példaként említette, hogy a családvédelmi programoknak, a családtámogatási rendszernek, és a minimálbér emelésnek köszönhetően, az elmúlt közel 5 és fél évben egy két keresős minimálbéren foglalkoztatott, két gyermeket nevelő családi kosár mérete 90 százalékkal bővült.

Az államháztartás egyenlege januárban 244,5 milliárd forint többlettel zárt, vagyis a költségvetésnek a beérkezett 222,9 milliárd forint összegű uniós támogatások nélkül is többlete volt – erősítette meg részletes jelentésében a Pénzügyminisztérium (PM). A PM tájékoztatója szerint az év első hónapjának egyenlege az elmúlt két évtized legkedvezőbb adata. Az év első hónapjában az államháztartás központi alrendszerének egyenlege a központi költségvetés 186,5 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok 23,0 milliárd forintos, illetve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 35,0 milliárd forintos többletéből tevődött össze.

Élelmiszerhiány és a hirtelen megjelenő magas vámok miatt meredek áremelkedések kockázatával járna, ha az Egyesült Királyság az EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről szóló megállapodás életbe lépése nélkül távozna az Európai Unióból – áll a brit, az észak-írországi és az írországi kiskereskedelmi szektor szakmai szervezeteinek közös felhívásában. A British Retail Consortium (BRC), a Northern Ireland Retail Consortium (NIRC) és a Retail Ireland vezetői nyílt levelükben felhívják a figyelmet arra, hogy ha az EU-val folytatott brit kereskedelem megállapodás híján a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszerére tér át, ez egyes élelmiszeripari termékek esetében 40 százalékot jóval meghaladó vámterhet jelenthet. A BRC kimutatása szerint a WTO-szabályrendszer egyes sajtfélékre 42-46 százalékos, a marhahúsra 40 százalékos, a paradicsomra 21 százalékos importvámot tartalmaz.

A tavaly decemberben kötött bérmegállapodás hatására, amelynek értelmében 2019. január 1-től 8 százalékkal nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum, idén az átlagbérek vélhetően 9 százalékkal emelkednek majd – így kommentálták elemzők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb kereseti adatait. Ugyanakkor megjegyezték, a pontos becslést nehezíti, hogy idén a statisztikai hivatal már új módszertannal méri a béreket. A KSH közlése szerint tavaly decemberben a bruttó átlagkereset 360 000 forint volt, 10,2 százalékkal több, mint egy évvel korábban. 2018. január-decemberben a bruttó átlagkereset 329 900 forint, a nettó átlagkereset 219 400 forint volt, egyaránt 11,3 százalékkal nőtt az előző évihez viszonyítva. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője közölte, a tavaly kötött bérmegállapodás és az egyre fokozódó szakemberhiány miatt idén 9 százalékkal nőhetnek az átlagbérek, ami a várt 3 százalékos infláció mellett 5,8 százalékos reálbér-növekedést eredményezhet. Ezzel együtt 2013-tól 2019 végéig már mintegy 51 százalékkal nőhetnek a reálkeresetek. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője megjegyezte, a bérek idei alakulását nehéz megbecsülni, részben a KSH módszertani váltása, részben pedig a cafetéria átalakítása miatt.

Magyarország versenyképességét erősíteni kell, ehhez a jövőben az országnak át kell térnie a tudásalapú gazdaságra – mondta Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója. Palotai Dániel kiemelte: erős Magyarországot kell építenünk, olyan országot, ahol javul az élet minősége, ehhez megfelelő fizetéseket kell adni a dolgozóknak, magas színvonalú egészségügyet és versenyképes oktatást kell teremteni. Elengedhetetlen ehhez a stabil államháztartás fenntartása – hangoztatta a jegybank főközgazdásza. Jelezte: az MNB a közeljövőben komplex versenyképességi csomagot hoz majd nyilvánosságra. Csath Magdolna, a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja szerint a Made in Hungary korszakból át kell lépni az Invented in Hungary időszakba, azaz növelni kell a magyarországi cégek által előállított hozzáadott értéket, meg kell emelni többek között a kis- és közepes cégek termelékenységét, hatékonyságát, és szükség van a hazai cégek innovációs képességének erősítésére is.

Könnyű:

Az emberiség teljes szén-dioxid-kibocsátása kevesebb mint öt nemzedék múlva elérheti azt a szintet, amely a Föld egyik legszélsőségesebb üvegházhatású felmelegedési eseményét jellemezte mintegy 56 millió éve – figyelmeztettek amerikai tudósok. Az Amerikai Geofizikai Társaság Paleoceanography and Paleoclimatology című folyóiratában megjelent tanulmányukban a Michigani Egyetem kutatói kimutatták, hogy az emberek jelenleg kilencszer-tízszer nagyobb ütemben juttatnak szén-dioxidot a légkörbe, mint a paleocén-eocén hőmérsékleti maximum (PETM) idején, mintegy 56 millió évvel ezelőtt. Az elmúlt 66 millió évben a PETM volt a Földön a leggyorsabb és a legszélsőségesebb, természetes globális felmelegedési esemény. Számítások szerint mintegy 150 ezer évig tartott és a földi átlaghőmérséklet mintegy 5-8 Celsius-fokos emelkedése jellemezte. Az esemény csúcsán a Föld átlaghőmérséklete 23 Celsius-fok volt, mintegy 7 Celsius-fokkal magasabb a mostaninál. A PETM időszakában a sarkokat nem borította jég, sőt az Északi-sarkon pálmafák nőttek és krokodilok éltek. Nem ez volt a földtörténet legforróbb időszaka, de a dinoszauruszok 66 millió évvel ezelőtti kihalása óta a legmelegebb volt.