A magyar kormány minden magyar állampolgárért felelősséget vállal

A magyar kormány minden magyar állampolgárért felelősséget vállal

Hollik István kormányszóvivő a Heti Tv Pirkadat című műsorában aktuális ügyekről beszélt.

 

 

Hollik István kérdésre válaszolva megismételte, szerinte az ellenzék a Munka Törvénykönyve módosítása kapcsán két hazugságot hangoztatott, amelyekkel megpróbálták az emberekben az elégedetlenséget felébreszteni. Ezek egyike az volt, hogy rá lehet kényszeríteni a munkavállalót a 400 óra túlmunkára, a másik pedig az, hogy a túlórapénzt nem a hó végén, hanem akár három évvel később kell kifizetni. Mára világossá vált – mondta el a politikus, ezek a vádak nem igazak, az ellenzék is pontosan ismerte a törvény szövegét, de tudatosan hazudtak róla. Az is kiderült, hogy a törvénnyel kapcsolatos tüntetések kiürültek, az utóbbiakon már leginkább csak ellenzéki pártaktivisták vettek részt. A kormányszóvivő megjegyezte, nem látni tömegese3n munkavállalókat, akiket rákényszerítettek a 400 órást túlmunkára, ők lennének a legjobban felháborodva, ha így történne és ennek hangot is adnának. Rövidesen ráadásul a február elején aktuális bérfizetésekkor minden munkavállaló számára nyilvánvaló lesz, a túlmunka kifizetése is megtörténik.

Jelenleg Venezuelában igen zavaros a helyzet, gazdasági és politikai válságban élnek. Ebben az országban is élnek magyarok, akiknek a felmenői kivándoroltak, ezzel kapcsolatban a kormányszóvivő leszögezte, az egyértelmű, hogy folyamatosan vizsgálni kell a venezuelai helyzetet, az új elnököt az Európai Néppárt javaslatára a magyar kormány elismerte, ugyanakkor ezzel a helyzet még nem oldódott meg, hiszen polgárháború közelébe sodródott Venezuela. A magyar kormány minden magyar állampolgárért felelősséget vállal, így azokért a diaszpóra-magyarokért is, akik Venezuelában élnek, akiknek ha szükségük van rá, segítséget is nyújt.

Az Európai Parlamentben ismételten Magyarországról vitatkoztak, bár most nem sokan vettek részt ezen, Hollik István szerint ezzel az egésszel az EP a saját hatáskörét lépte túl, olyan vádak szerepeltek, amelyek egyébként a sokszor emlegetett Lisszaboni Szerződéssel mennek szembe, hiszen vannak olyan hatáskörök, amelyek tagállamiak és vannak, amelyek EU-sak. Az Európai Uniónak semmilyen hatásköre nincs a magyar belügyekbe, azokba nem szólhat bele. Véleménye szerint a mostani vitának, semmi köze nincsen a hetes cikkely szerinti eljáráshoz, ha csak az nem, hogy ennek a cikkelynek az alapját a Sargentitni-jelentés jelentette, a múlt heti vitát is a képviselőasszony kezdeményezte, Soros György kezdeményezésére.

Ennek kapcsán ismételten megerősítette a kormány álláspontját a politikus, a félreértések elkerülése végett, amikor Soros Györgyről beszélnek, akkor nem a származására utalnak, hanem arra a tevékenységre, amit végez. Soros György a nyílt társadalom eszmerendszerét támogatja, szerinte ezt úgy lehet létrehozni, ha a nemzetállamokat lebontják, a migrációt lebontják és multikulturális társadalmakat hoznak létre. Ő a saját törekvését egy hálózaton keresztül érvényesíti, egyfajta állam nélküli államfőként. Ebben a minőségében megy el az Európai Bizottság vezetőihez, befolyásolja az európai történéseket. Az is érdekes – tette hozzá a kormányszóvivő, csak ezeknek a találkozóknak a tényét lehet tudni, ám a tartalmukról semmilyen információ nem került napvilágra.

Ami a hetes cikkely megindítását illeti, Hollik István megjegyezte, pontosan látszik, ez egy politikai furkósbot a két érintett országgal szemben, Lengyelország és Magyarország esetében. Ezt az Európai unió bevándorlást támogató többsége alkalmazta azokkal szemben, akik nem úgy énekelnek, ahogy ők fütyülnek. Mindezt annak kapcsán jegyezte meg a politikus, hogy az EU soros elnöke, Románia többször is súlyosan vétett a kisebbségi jogok tekintetében, ám velük szemben semmilyen uniós szankció nem merült fel. Arra a felvetésre, hogy hol vannak a néppárti képviselők, Hollik István hozzáfűzte, a jelenlegi EP-ben többségben vannak a bevándorlást támogató képviselők, ami azt jelenti, hogy mindez az Európai Néppárt frakciójára is igaz.

A leendő Kúria épületében van jelenleg a Politikatörténeti intézet, amelyet kiköltöztetne a kormány, míg a kutatóhely aggódik a náluk lévő hatalmas dokumentumgyűjtemény miatt. Hollik István elmondta, az intézetnek lesz helye és egyetlen dokumentum sem fog elveszni.

Andy Vajna temetése után a kormánynak foglalkoznia kell az egykori kormánybiztos hagyatékával, hiszen óriási sikereket ért el a nemzeti filmipar megteremtésekor. Az ő örökségét tovább kell vinni, azon az úton, amin ő elindult.

A teljes ellenzéki összefogás kapcsán a kormányszóvivő megjegyezte, agyon felháborító számára, hogy az a baloldal, amelyik a Fidesz-KDNP szövetséget éveken át indokolatlanul, hazug módon antiszemitázta, rasszistázta, az a baloldal, amelyik nagyon érzékeny volt ezekre az ügyekre, most hirtelen, egyik pillanatról a másikra leveszítette ezt az érzékenységét. Ez felháborító, főleg az utóbbi jobbikos ügyek fényében, ezek mellett nem lehet elmenni – tette hozzá Hollik István. Mindezt úgy, hogy például a Jobbik jelenlegi vezetője ellen bírósági ítélet is van. A kormányszóvivő szerint ilyen ember nem is lehetne a magyar közélet része, le kellene mondania, követnie kellene a két társát, akik már ezt megtették. Mindezek ellenére a Jobbik jelenlegi elnöke nem csak képviselő, de a pártja őt delegálta az Országgyűlés alelnökének.