A BreuerPress és a HetiTV gyors hírei 

A BreuerPress és a HetiTV gyors hírei 

Nem a bajt kell beengedni Európába, hanem a segítséget kell helybe vinni. Meggyőződésem, hogy ez a leghitelesebb kereszténydemokrata humanitárius válasz, amely a mai migrációs válságban lévő Európa helyzetére adható – minderről Juhász Hajnalka beszélt az Origónak, akit az év végén neveztek ki a Magyarország humanitárius segítségnyújtása nemzetközi kapcsolatainak miniszteri biztosává. Hazánk hangja az üldözött keresztények megsegítésében egy valódi misszió, amelyet ehhez mérten és méltóan kell képviselni a nemzetközi világban, felkészülten, bátran, higgadtan és jámbor keresztényként. Büszkéknek kell lennünk arra, hogy a magyar kormány elsők között ismerte fel a migráció veszélyét, és ezzel összhangban kimondta azt az egyedülálló humanitárius megközelítést is egyben, hogy nem a bajt kell beengedni Európába, hanem a segítséget kell helybe vinni – tette hozzá. Meggyőződése, hogy ez a leghitelesebb kereszténydemokrata humanitárius válasz, amely a mai migrációs válságban lévő Európa helyzetére adható. Ki kell mondani és szembesülni kell azzal, hogy a 21. században a kereszténység a legüldözöttebb vallás a világon.

 

Gyertyagyújtással tiltakozott a Demokratikus Koalíció és a Nagy Imre Társaság budapesti szervezete Nagy Imre egykori miniszterelnök szoborkompozíciójának elszállítása miatt pénteken a fővárosi Vértanúk terén.  Jánosi Katalin, Nagy Imre unokája emlékeztetett: a szobrot 1996-ban, a mártír miniszterelnök születésének századik évfordulóján közadakozásból állították fel. Úgy fogalmazott: most, hogy a szobrot elvitték, maradt egy gödör. Konkrétan egy szoboré, ugyanakkor „egy álom sírgödre” is, „a közös nemzeti lét 1956-ban és 1989-ben remélt lehetőségének sírgödre” – tette hozzá.  A Nagy Imre-szoborkompozíciót péntek reggel szállították el a Vértanúk teréről. Wachsler Tamás, a Steindl Imre-program vezetője arról tájékoztatta közleményben az MTI-t, hogy a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. a vonatkozó kormányhatározatnak megfelelően megkezdte a Vértanúk terének rehabilitációját. Ennek első lépéseként szállították el restaurálásra a szoborkompozíciót, amely a tervek szerint a Jászai Mari térre kerül, várhatóan még 2019. június 16. előtt. A szobor helyére a vörösterror áldozataira emlékező Nemzeti Vértanúk Emlékművét állítják vissza.

 

Deák Dániel politológus, a Figyelő főmunkatársa szerint április óta „befagytak” a pártpreferenciák Magyarországon, a Fidesz népszerűsége töretlen, az ellenzék pedig szétesett. A politológus arról beszélt, hogy az ellenzékiek nem tudják, mit kezdjenek magukkal, továbbra sincs ideológiájuk és víziójuk bevándorláspolitikai vagy az Európai Uniót érintő kérdésekben. Ezzel szemben a kormánypártok továbbra is azt a politikát képviselik, mint a tavaszi országgyűlési választások előtt, amelynek köszönhetően fennmaradt mintegy hárommilliós táboruk – tette hozzá. A decemberi tüntetésekről szólva a politológus úgy fogalmazott: az elmúlt hetek tiltakozásai nem voltak olyan nagyszabásúak, mint korábban például a netadó elleni tüntetés. Nem alulról jövő tiltakozások ezek, hanem a pártok hívták utcára a saját aktivistáikat – fogalmazott. Deák Dániel szerint, ami az MTVA székházánál, az Országgyűlésben és az utcán zajlott, lényegében egy „láthatósági” verseny volt az ellenzéki pártok között.

 

A hódmezővásárhelyi időközi választásokon februárban a Lázár támogatta fideszes jelölt kikapott az összellenzéki támogatású Márki-Zay Péterrel szemben. Ezzel kapcsolatban Lázár János a Rádió 7-nek elmondta, „a választópolgárok úgy döntöttek, hogy másra bízzák a város vezetését, még akkor is, hogyha butább és tehetségtelenebb, mint mi. Hát van ilyen” Később a saját teljesítményét is véleményezte: „Én áprilisban a Fidesznél több szavazattal nyertem meg a parlamenti választásokat a választókerületemben, az én munkámat értékelték a választópolgárok, én személyesen sikeresnek érzem a 2018-as politikai munkámat.” Majd azt is elmondta, hogy szerinte Hódmezővásárhelyet az ellenzék politikai célokra használná, és a polgármester a Fidesz-ellenes politikai mozgalom alapítója és vezéregyénisége akar lenni. Az április választásokkal kapcsolatban annyit hozzátett, hogy bár a hódmezővásárhelyi időközi választásokat elbukták, mert több ezer Fidesz szavazó el sem ment szavazni, de az országgyűlési választásokra ez megváltozott: „áprilisban az emberek úgy érezték, ezt már mégse, és nem akarták tehetségtelen és buta emberekre bízni az ország sorsát.”

 

A rendőrség hatáskör hiányában nem nyomoz az MTVA székházánál történtek miatt; a feljelentést a Központi Nyomozó Főügyészséghez továbbították. A sajtóban több cikk is megjelent, amelyek a rendőrséget bírálják amiatt, hogy a nyomozásokat még nem kezdte meg, a feljelentéseket ez idáig válasz nélkül hagyta. A rendőrség leszögezte: „ezek a cikkek pontatlanok”. Az MTVA-székháznál történtek miatt Szél Bernadett országgyűlési képviselő december 17-én Budapesten, a Teve utcai Rendőrségi Igazgatási Központ központi panaszirodáján tett feljelentést. A rendőrség „következetes” gyakorlata nyomán minden esetben vizsgálja, hogy annak elbírálása hatáskörébe tartozik-e. Ha hatáskörének hiányát tapasztalja, úgy a feljelentést átteszi a hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz. Tekintettel arra, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény alapján a mentelmi joggal rendelkező személy sérelmére elkövetett hivatalos személy elleni erőszak esetében a nyomozás kizárólagos ügyészségi hatáskör, a BRFK a feljelentés áttételéről határozott és azt még aznap a Központi Nyomozó Főügyészség részére megküldte.

 

 

A brit külkereskedelmi miniszter szerint ha a parlament januárban nem fogadja el a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről elért megállapodást, akkor nem sokkal haladná meg az 50 százalékot annak az esélye, hogy az Egyesült Királyság a Brexit jövő márciusban esedékes időpontjában valóban kilép az Európai Unióból. Liam Fox, a kormányzó brit Konzervatív Párt elkötelezett, de mérsékelt retorikájú Brexit-párti táborának tagja kijelentette: akkor lehetne 100 százalékos esélyűnek tekinteni a márciusi kilépést, ha a londoni alsóház megszavazza a brit kormány és az EU között november végére létrejött Brexit-megállapodást. „Ha nem szavazzuk meg (az egyezményt), nem feltétlenül adnék 50 százaléknál sokkal több esélyt (a márciusi kilépésnek)” – mondta a külkereskedelmi tárca vezetője. Fox szerint ez a brit EU-tagságról rendezett népszavazás résztvevőinek elárulása lenne.

 

Vlagyimir Putyin orosz államfő újévi üdvözlőlevelet küldött Donald Trump amerikai elnöknek, és ebben hangsúlyozta, hogy Moszkva nagyon sok témáról kész tárgyalni Washingtonnal. „Vlagyimir Putyin hangsúlyozta, hogy a stratégiai stabilitás és a nemzetközi biztonság szempontjából az orosz-amerikai viszony a legfontosabb. Megerősítette, hogy Oroszország a lehető legszélesebb témakörről hajlandó tárgyalni az Egyesült Államokkal” – olvasható a Kreml közleményében. Trump néhány héttel ezelőtt váratlanul lemondta tervezett találkozóját Putyinnal a G20 országcsoport novemberi argentínai csúcsértekezletén, arra hivatkozva, hogy az orosz erők az Azovi-tengeren tüzet nyitottak ukrán hadihajókra, és elfogták őket. Putyin Bassár el-Aszad szíriai elnöknek is küldött újévi üdvözletet, és ebben ígérte, hogy Oroszország továbbra is támogatja a damaszkuszi kormányt és a szíriai népet „a terrorizmus elleni küzdelemben, az ország szuverenitásának és területi egységének megvédésében”.

 

Magyar kulturális évadot rendeznek jövőre Izraelben, Japánban, Dél-Koreában és a Kínai Népköztársaságban, Szöulban és Tokióban pedig magyar intézet is nyílik. A magyar kulturális évadokat a magyar-japán diplomáciai kapcsolatok felvételének 150. évfordulója, a magyar-dél-koreai diplomáciai kapcsolatok felvételének 30. évfordulója, a magyar-izraeli diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének és a Budapest és Tel-Aviv közötti testvérvárosi megállapodás 30. évfordulója, valamint a magyar-kínai diplomáciai kapcsolatok felvételének 70. évfordulója alkalmából rendezik meg. Mindezek mellett az évfordulók alkalmából 2019-ben Szöulban és Tokióban külföldi magyar intézetek megnyitására kerül sor a jövő év végéig. Japánban és Dél-Koreában a kulturális évad megrendezésére 415 millió forint, Izraelben 385 millió forint, míg a Kínában 400 millió forintot biztosít a kormány.

 

Meghalt hetvenkilenc éves korában  Ámosz Oz, eredeti nevén Amos Klausner világhírű izraeli író. Ámosz Oz, a legismertebb kortárs izraeli szerző, akinek műveit több mint negyven nyelvre fordították le. Lánya tájékoztatása szerint rákbetegségben halt meg.

Az Izraelben a nemzet lelkiismeretének tartott író mind szépirodalmi műveiben, mind esszéiben kitűnt tematikai sokszínűségével és nyelvi virtuozitásával, prózája erősen kötődött a szürrealizmus irányzatához. Ámosz Ozt rendre az irodalmi Nobel-díj várományosai között emlegették, 2007-ben megkapta az Asztúria Hercege díjat. 2010-ben a Budapesti Könyvfesztivál vendége volt, ő vehette át a Budapest Nagydíjat. Magyarul megjelent művei között van mások mellett a Miháél, Miháél, a Fekete doboz, a Félálom és minden idők legnépszerűbb izraeli családregénye, a Szeretetről, sötétségről. Reuven Rivlin izraeli államelnök a vele ellentétes politikai nézeteket valló írót az alábbi szavakkal búcsúztatta az MTI jelentése szerint: „A szeretetről és fényről szóló történet most nagyon sötétté vált. Szomorúság ereszkedett ránk a szombat megérkeztével. Nyugodj békében, szeretett Ámoszunk. Sok örömöt szereztél nekünk.”

 

Naftali Bennett oktatási miniszter és Ajelet Saked igazságügyi miniszter bejelentette, hogy kilépnek a Zsidó Otthonból és új pártot alapítanak. Az új párt neve Hajamin Hechadas “Az Új Jobb” lesz. Bennett és Saked keményen nekimentek a Likudnak, és azt állították, hogy “Az Új Jobb” képes lesz arra, amire a Zsidó Otthon nem, hogy valódi alternatívát nyújtson a világi és vallásos izraeliek számára. “Teljes és egyenrangú partnerség a világiak és az ortodoxok között,” mondta Saked. Az új formációban a vezetői szerepet az ortodox Bennett és a szekuláris Saked fogja betölteni. “A tisztázás végett. ‘Az Új Jobb’ egy jobboldali párt, de és ha nélkül. Izrael földje érdekében, kompromisszumok nélkül, ellenezve egy Palesztin Állam létrehozását, pont,” mondta Bennett, hozzátéve, ha 13 évvel ezelőtt létezett volna egy ilyen párt, akkor a gázai kivonulás nem történik meg.

 

 

Kétéves bérmegállapodást fogadtak el a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) munkaadói és munkavállalói oldalának képviselői, amely szerint 2019. január 1-jétől  és 2020. január 1-jétől is 8-8 százalékkal emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum összege – jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter. A pénzügyminiszter hozzátette, a megállapodás értelmében jövőre a 8 százalékos béremelés hatására a minimálbér bruttó összege 149 000 forint, a garantált bérminimum bruttó összege pedig 195 000 forint lesz. A szociális partnerek közül a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) kivételével mindenki elfogadta a béremelés mértékét és aláírta az erről szóló dokumentumot.

 

Időjárás:

 

Szilveszter napján főként keleten és délen számíthatunk kevés csapadékra kisebb eső, havas eső formájában, de kezdetben északkeleten gyengén havazhat is.

 

Máshol felszakadozik a felhőzet, több-kevesebb időre kisüt a nap. Az északi-északnyugati szelet a Dunántúlon és a Duna vonalában erős, néhol viharos lökések kísérhetik. Hajnalban -2, +3, kora délután 3-7 fokot mérhetünk.

Hétfőn gyenge hidegfronti hatás érvényesül, így az arra érzékenyeknél fejfájás, migrén, szédülés jelentkezhet, valamint ingadozhat a vérnyomás. Felerősödhetnek az ízületi és reumatikus fájdalmak. A keleti országrész kivételével szeles lesz az idő, ez ingerlékenységet, nyugtalanságot válthat ki, valamint jelentősen csökkenhet a hőérzet. A naposabb tájakon ugyanakkor javul hangulatunk, közérzetünk, érdemes lesz kimozdulni a szabadba.