A BreuerPress és a HetiTV gyors hírei
Oly éber” Magyarországot illetően a The New York Times szerkesztőbizottsága, amelyet nagyon „izgat” és „aggaszt” Orbán Viktor magyar miniszterelnök „jobboldali, nativista, nacionalista politikája” – írta ironikus hangvételben az abouthungary.hu oldalon Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára, reagálva az amerikai újság egy, a közelmúltban megjelent, Magyarországgal és Orbán Viktor miniszterelnökkel foglalkozó cikkére. Az államtitkár szerint a „Manhattan-i klikkhez” a héten csatlakozott a The Guardian című baloldali brit újság egyik cikkírója, aki – mint megjegyzi – „véletlenül a Central European University (CEU) egy volt professzora, és „gyászolja a szomorú napot, amikor a CEU-t kiszorították Magyarországról”. „Csakhogy ez nem így történt” – írja az államtitkár, mivel – mint fogalmaz – az intézmény „teljes mértékben akkreditált Közép-európai Egyetemként még mindig szabadon működik Magyarországon”. „A CEU viszont, saját bevallása szerint, még mindig nem folytat semmilyen felsőfokú képzést az Egyesült Államokban” – teszi hozzá.
Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke néhány napja egy levélben arra szólította fel Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy nyilvános ítélje el a Figyelő címlapján megjelent, szerinte antiszemita képet.
A Figyelő címlapján pénzeső hullik Heisler András Mazsihisz-vezetőre.
Orbán Viktor szerint a Zsidó Világkongresszus elnöke a sajtószabadság korlátozását kérte tőle.
„Magyarország kormánya a zéró tolerancia politikáját követi az antiszemitizmus kérdésében. Kormányom fellépése, döntései nem hagynak kétséget afelől, hogy a magyar kormány a zsidó származású állampolgáraiért teljes felelősséget érez, és gondoskodik biztonságukról. Ön és szervezete erre az egyértelmű magyar kormányzati politikára a jövőben is számíthat” – írta Orbán Viktor miniszterelnök a Zsidó Világkongresszus elnökének;
Meglepetéssel olvasom, hogy Ön a szólás- és a sajtószabadság korlátozását kéri tőlem. Az Ön iránt érzett minden tiszteletem ellenére sem áll módomban az efféle kéréseket teljesíteni. Ezt a levelet is csak a személyes ismeretségünk és az Ön iránt érzett tisztelet indokolta – fogalmazott a magyar miniszterelnök.
A Policy Agenda által készített reprezentatív kutatás szerint a munkaképes korú lakosság 83 százaléka elutasítja az úgynevezett rabszolgatörvényt. Mindössze 9 százalék támogatja a fideszes Kósa Lajos és a szintén fideszes Szathmáry Kristóf javaslatát. A Fidesz szerint a 400 órára emelkedő túlóra lehetőség nyújt arra, hogy többet keressenek a dolgozók. Ezzel az állítással a megkérdezettek 12 százaléka ért egyet. Ugyanakkor a szakszervezetek által is képviselt kijelentéssel, amely szerint „a túlóraszám növelésével nő a dolgozók kiszolgáltatottsága”, már 81százalékuk ért egyet. A szakszervezetek demonstrációt és félpályás útlezárásokat szerveznek a törvény elfogadása ellen. A megkérdezettek 81 százaléka ebben is támogatja az érdekképviseleteket, mindössze 11 százalék van ellene, 8 százalék viszont nem tudott véleményt mondani a kérdésben.
A Kúria számára 2018 az új szabályok, a január elsején hatályba lépett új polgári és új közigazgatási perrendtartás alkalmazásának éve volt – mondta Darák Péter elnök. Darák kiemelte: élő párbeszéd van a jogalkalmazás és a jogalkotás között, előbbi több esetben is kiváltotta a jogalkotási szándékot. Példaként említette, hogy már az Országgyűlés előtt van a feltételes szabadságra bocsátás feltételeit pontosító törvénymódosítás. Az ügyintézési statisztikáról szólva elmondta: minden jogterületen több ügyet fejeztek be ebben a félévben, mint amennyi érkezett hozzájuk; az ügyeket a Kúria általában egy éven belül lezárja.
Dr. Bajkai István, a Fidesz országgyűlési képviselője a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt erzsébetvárosi feladatairól, de mellette szóba kerültek aktuális parlamenti és egyéb politikai ügyek is.
A politikus felidézte az Erzsébetvárosi Zsidó Történeti Tár megszületését, amelyben még mint a kerület egykori alpolgármestereként Bajkai István is komoly szerepet vállalt. A Csányi utca 5. szám alatti igen romos épületet újították fel, hogy létrejöjjön Erzsébetváros egyik legújabb múzeuma, ami egyben egy közösségi tér is. Az elmúlt egy évben ez az intézmény elfoglalta helyét a főváros kulturális életében. Itt azon kívül, hogy bemutatják, miként éltek a zsidók ebben a városrészben, egy kiemelt kulturális hely is lett, ahol komoly művészeti események is zajlottak, kiállítások, előadások, kisebb koncertek egyaránt. A képviselő beszámolt arról, hogy ebben az évben is a hagyományoknak megfelelően rendezi meg a jótékonysági rendezvényét az erzsébetvárosi ERőMŰVHÁZ-ban, idén Kárpátaljának gyűjtenek majd ezen a rendezvényen, ahol természetesen szerepelni fog az a zongora, amit még Bajkai István közreműködésével vásároltak meg a kultúrház részére.
A Népszava azt írja, hogy időcsapdába került a Néprajzi Múzeum. A közgyűjtemény munkatársai azt állítják, hogy a kormányzati sikerpropagandával szemben teljes a káosz a költözés körül. A Kossuth téri ingatlant a Kúria és a Legfőbb Ügyészség veszi birtokba, az új városligeti épület azonban csak 2021-re készül el.
Külföld:
A brit miniszterelnök szerint a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről szóló jelenlegi megállapodás parlamenti elfogadásán kívül csak két lehetőség van: az Egyesült Királyság vagy megállapodás nélkül lép ki az Európai Unióból, vagy „egyáltalán nem lesz Brexit”. A londoni alsóház a tervek szerint jövő kedden szavaz a megállapodásról, de a jelenlegi erőviszonyok alapján valószínűtlennek tűnik az egyezmény elfogadása. Theresa May nem reagált érdemben arra a brit sajtóértesülésre, amely szerint kabinetbeli kollégái a szavazás elhalasztására próbálják őt rávenni. Kijelentette ugyanakkor: sokszor hallja a parlamenti vitában, hogy a megállapodás nélküli Brexitet mindenképpen el kell kerülni, ennek azonban az egyetlen módja az EU-val elért egyezmény elfogadása.
Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő szerint háborús helyzettel fenyeget az amerikai-orosz ellentét, a NATO lépni fog Oroszország ellen, mert az megsérti a közepes és rövid hatótávolságú, szárazföldi indítású nukleáris eszközökről szóló megállapodás (INF) rendelkezéseit, emiatt pedig egyre bizonytalanabb helyzet alakul ki Európában. A szakértő hozzátette: úgy látszik, hogy Oroszország harminc év után felmondja a Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő által kötött megállapodást. Elmondta: tény, hogy Oroszország a megállapodás szerint túl nagy hatótávolságú fegyvert állított fel. A kihelyezett SSC-8 típusú rakétarendszernek 2500 kilométer a lőtávolsága, ami azt jelenti, hogy Oroszország nyugati részéről Hollandia vonaláig bárhová el lehet lőni vele – fűzte hozzá. A szakértő arra is kitért, hogy helyes döntésnek tartja Magyarország növekvő koszovói és afganisztáni szerepvállalását.
Észak-Korea jelentősen fejlesztette egyik fontos, nagy hatótávolságú rakéták kilövésére alkalmas atomrakéta-bázisát, miközben az Egyesült Államokkal folytatott leszerelési tárgyalások megrekedtek – jelentette a CNN hírtelevízió friss műholdfelvételekre hivatkozva. A közelmúltban több jelentés is érkezett arról, hogy Észak-Korea folytatja rakétaprogramját, annak ellenére, hogy az Egyesült Államokkal egy leszerelési tervben állapodott meg. A CNN riportja a nemzetközi tanulmányokkal foglalkozó Middlebury Intézet jelentésére hivatkozik, miszerint az érintett észak-koreai rakétaközpont az ország hegyvidéki részén helyezkedik el. A már ismert jongdzodongi bázistól mintegy 7 kilométernyire építkezés zajlik egy eddigiekben be nem jelentett helyszínen. A jelentés szerint ez lehet a már ismert bázis része, vagy pedig egy különálló egység.
Autóba rejtett pokolgép robbant a délkelet-iráni Csabahar városban, a támadásban legalább hárman meghaltak és többen megsebesültek – jelentette csütörtökön az iráni állami tévé. Az illetékes tartományi képviselő azt közölte az AP hírügynökséggel, hogy egy öngyilkos merénylő robbanószerekkel teli autóval hajtott a csabahari rendőrőrs felé. A rendőrök rákezdtek a sofőrre, aki ezután működésbe hozta a pokolgépet. Az iráni hatóságok egyelőre nem azonosították, hogy ki áll a támadás mögött. Eddig senki sem vállalta a felelősséget a merényletért. A dpa hírügynökség értesülései szerint a hatóságok terrorcselekményként kezelik az ügyet. A délkelet-iráni Csabahar kikötőváros a síita többségű Irán Szisztán-Beludzsisztán tartományában helyezkedik el, ahol a szunniták vannak többségben.
Az izraeli hadsereg közölte, hogy informálta az ENSZ békefenntartókat és a libanoni tisztviselőket az északi határnál lévő alagutakról, miközben Jeruzsálem új nemzetközi szankciókat szorgalmazott a Hezbollah terrorszervezet ellen. Izrael szerint az alagutakat, amelyek közül az egyiket már megtalálták, a Hezbollah a zsidó állam elleni támadásokra akarta használni. A békefenntartókkal és a libanoni fegyveres erők képviselőivel folytatott rendszeres megbeszélésen az izraeli tisztek “bemutatták a kedden feltárt Libanonból Izraelbe vezető Hezbollah-támadóalagutat,” – nyilatkozata az izraeli hadsereg.
Gazdaság:
Tavaly Magyarország volt az Európai Unió legnagyobb adócsökkentője. A címvédésre jó esélyünk van, idén ugyanis mintegy 290 milliárd forintot, jövőre pedig több mint 200 milliárd forintot hagynak az adócsökkentések a gyermekes családoknál, a lakosságnál és a vállalkozásoknál – mondta Izer Norbert Budapesten, a Joint Venture Szövetség és a Raiffeisen szervezte adókonferencián. Az Eurostat adatai szerint 2017-ben Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben a GDP-arányos adóterhelés – tájékoztatott a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára. Hazánkban az uniós trenddel ellentétben – ahol ez a ráta összességében emelkedett – a 2016-os 39,3 százalék után tavaly 38,4 százalékra csökkent az adók mértéke – tette hozzá. Jövőre többek között a kétgyermekes családok adókedvezménye havi ötezer forinttal emelkedik, az UHT és az ESL tej áfája pedig a legalacsonyabb mértékű, azaz öt százalékos lesz – hívta fel a figyelmet Izer Norbert hozzátéve, hogy a két intézkedés összességében 40 milliárd forintot hagy az érintetteknél.
Időjárás:
Pénteken a hajnali és reggeli órákban északon, északkeleten az eső mellett több helyen hullhat ónos eső, de fagyott eső, havas eső és keleten, valamint északkeleten a magasabb pontokon hó is előfordulhat.
Napközben már csak néhol északon eshet kevés csapadék. Helyenként feltámad a délies szél. Délután 0-11 fok várható, északkeleten lesz hidegebb, nyugaton melegebb.
Pénteken melegfronti tünetekkel számolhatnak az arra érzékenyek. Fejfájás, fáradékonyság, dekoncentráltság egyaránt előfordulhat. Reggel a kopásos eredetű ízületi bántalmak felerősödhetnek a fagyos idő miatt. A helyenként szeles tájakon enyhe fejfájás, ingerlékenység előfordulhat, romlik a hőérzet.
