Hagyományteremtő szándékkal szervezik meg a Székesfehérvári Zsidó Napokat

Hagyományteremtő szándékkal szervezik meg a Székesfehérvári Zsidó Napokat

Négy napon át a zsidó kultúra és gasztronómia szépségeiben gyönyörködhetnek Székesfehérváron. A december 6-án induló programsorozat előtt tartottak sajtótájékoztatót a városházán, amely után Cser-Palkovics András polgármester és Heisler András, a Mazsihisz elnöke adott interjút.

Első alkalommal rendezik meg csütörtöktől vasárnapig a Székesfehérvári Zsidó Napokat, ahol a zsidó kultúra és gasztronómia lesz előtérben. Az eseményt felvezető tájékoztatón Cser-Palkovics András polgármester hangsúlyozta, hogy fontos napok elé néz Székesfehérvár, hiszen „a kultúrájára, történelmére méltán büszke városban” a kulturális élet gazdagítása alapvető cél, s ebbe kiválóan illik a zsidó fesztivál. Megjegyezte, hogy bár ez lesz az első alkalom, reményei szerint időről időre visszatérő programmá válik. Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke elmondta: nagy izgalommal várják a rendezvényt, amely zsidók és nem zsidók együttéléséről szól, valamint a zsidó kultúráról, ételekből és a közös értékekből ad ízelítőt.

 

A Mazsihisz vezetője a sajtótájékoztató után adott interjújában elmondta, a rendezvény teljesen beleillik a szervezet új szlogenjébe, amelyik így hangzik: A változó világra nyitott zsidóság. Ez azt jelenti, hogy a magyarországi zsidóság egyrészt nyitott arra a többségi kultúrára, amelyik körbeveszi, másrészt pedig megmutatják a saját zsidó értékeiket is a többségi társadalomnak, megmutatni azokat az értékeket, amelyeket zsidók és nem zsidók közösen állítottak elő. Heisler András szerint ezzel nagyon sokat tudnak tenni a különböző előítéletekkel szemben.

Az elnök beszélt a Magyar zsidó örökség útja Kelet-Magyarországon – ortodox zsidó emlékhelyek projektjükről is, végre van egy olyan program, amelyet támogat a magyar állam, az Európai Unió is, ahol egy olyan kulturális zarándokutat sikerült megtervezni, ahol a mai kornak megfelelő körülmények között tudják a vendégeket fogadni, bemutatva nekik azokat az értékeket, amelyet az észak-kelet-magyarországi hallatlanul gazdag zsidó kultúra jelentett.

Arra a kérdésre, hogy mit gondol arról, hogy Hanuka ünnepe is nyugodt körülmények között zajlik, az elnök azt felelte, a magyarországi közbiztonság jónak mondható, olyannyira, amint azt Heisler András kiemelte, nemrégiben jött vissza az Európai Zsidó Kongresszus konferenciájáról, ahol a nyugat-európai antiszemitizmusról is beszéltek, itt meg kellett állapítani, hogy a magyarországi zsidóság helyzete lényegesen jobb, mint a nyugat-európai zsidóké.

Cser-Palkovics András polgármester szintén interjút adott a sajtótájékoztató után, ahol elmondta, abban bízik, hogy a hagyományteremtő szándékkal megrendezett Székesfehérvári Zsidó Napokon sok vendég érkezik a városba, de sokan a helyiek is eljönnek a valóban színes programok valamelyikére.

 

 

Ami a programsorozatot illeti a polgármester szerint egy a közösség akkor működik jól, ha nyitott, és befogad máshonnan érkező embereket, élményeket, ezt kell jelentse a mostani Székesfehérvári Zsidó Napok is. Székesfehérvár története is a zsidó-keresztény kultúrára épül több mint ezer éve. Természetesen voltak könnyebb és nehezebb időszakok is ebben az együttélésben, de ma már büszkén kell vállalnia a városnak, hogy van náluk egy működő zsidó közösség, amelyik alkotórésze Székesfehérvárnak, ennek a közösségnek a tagjai ugyanúgy építik a saját és a városi közösséget, mint bárki más, aki itt él. Kiemelten fontos – tette hozzá a városvezető, hogy az önkormányzat, amikor csak lehet, odaálljon ezen üzenet mellé, most a kultúra területén teszi ezt meg. Az idei programban lesznek ismert és kevésbé ismert nevek, de mindenkit érdemes megnézni.

Cser-Palkovics András végül beszélt a településről is, amelyik egy nagyon erős gazdasággal, iparral rendelkezik, Közép-Európa egyik meghatározó ipari központjaként, de komoly munkaerőhiánnyal is küzdenek. Jelenleg is közel háromezer betöltetlen állás van, a munkanélküliség egy százalék körül van. Nagy kihívást jelent a digitalizáció, a robottechnológia gyors ütemű elterjedése, ez egyrészt kihívást jelent az oktatásnak, másrészt pedig a termelés javulását is jelenti. Természetesen a modern technika társadalmi hatásaival is kiemelten kell foglalkozni, a város ezért is hozott létre egy külön kutatóintézetet erre a célra, hogy vizsgálják az automatizáció társadalmi hatásait.

Amennyiben a duális képzésnek köszönhetően képesek lesznek arra, hogy itthon tartsák a fiatalokat, akkor az szinte biz6tos, hogy ők már itt fognak családot alapítani a városban és környékén, ez egyébként az önkormányzat fontos célja is.

Hozzátette, jó munkahelyet, jól fizető munkahelyet bárhol lehet találni a világban, bár az iparban a legmagasabb fizetések a városban vannak, de a fiatalok itthon maradása nem csak a jó munkahelyen múlik, hanem az őket körülvevő életkörülményeken is, ezek egyike lehet a jelentősebb kulturális programok sokasága, mint a Székesfehérvári Zsidó Napok.

Mindezek mellett a fiatalok lakhatását is meg kell oldani, az önkormányzatnak több mint ezer bérlakása van, amelyek elérhető árúak, de még közel ugyanennyi új lakás is épül a városban.