A törvényjavaslatoknak is a GDPR szabályoknak kell megfelelni

A törvényjavaslatoknak is a GDPR szabályoknak kell megfelelni

Dr. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vezetője a GDPR rendelet mostani helyzetéről is beszélt a Heti Tv pirkadat című műsorában.

 

Péterfalvi Attila beszámolt arról, hogy a GDPR jogszabály rendelkezéseit május 25-e óta kell élesben alkalmazni, Magyarországon volt egy közel két hónapos csúszás a hatósági eljárások tekintetében, mert csak ekkor jelent meg az új magyar szabályozás. Hozzátette azt is, a GDPR csak akkor enged nemzeti jogszabályozást, ha arra a rendelet felhatalmazást ad, a jogalkotónak kell átvizsgálnia, melyek azok a rendeletek, amelyek nem egyeztethetőek össze a GDPR rendelettel, szabályozással, ezek pedig még előfordulnak. A kormányszervek közül a Belügyminisztérium volt az, amelyik egy salátatörvényt nyújtott be, ahol az adatkezelést tekintve megjelennek a GDPR szabályai, ez azért is különleges, mert ennél a tárcánál más szempontokat is figyelembe kell venni, akár a terrorizmus elleni küzdelem kapcsán, ahol például az infótörvényt kell alkalmazni. Péterfalvi Attila megjegyezte, a többi tárcánál még nem történtek változások, bár az is igaz, hogy ezek lassan, de kezdenek begyűrűzni. A most benyújtásra kerülő törvényjavaslatokat a GDPR-hoz is hozzá kell alkalmazni, de vannak olyanok is, amelyeket meg kell szüntetni, például a személy- és vagyonbiztonságról szóló törvény magánnyomozói részét, ahol az adatkezelési szabályokat kell kivenni.

Az elnök által vezetett hivatal szakemberei már több egyeztetést is lefolytattak az egyházi szervezetekkel is, hangsúlyozva, itt külön kell választani azokat a közérdekű tevékenységeket, amelyeket az állam adott át, mint fenntartói jogot, az iskoláknál, a szociális intézményeknél, itt ugyanúgy érvényesek a GDPR szabályai, mint másutt. Ott kell különbséget tenni, ahol megtörtént az állam és az egyház szétválasztása, ezek a kifejezett hitéleti tevékenységek adatkezelése. Hozzátette azt is, született egy németországi bírósági ítélet, ahol azt mondták ki, nem kell elmondania valakinek, ha jelentkezik egy egyházi intézmény állására, hogy tartja-e az adott egyház törvényeit.

A NAIH vezetője elmondta, a GDPR rendelet előírása azt tartalmazza, hogy nem kötelező a bírságolás azok számára, akik nem tartják be a szabályokat, a jogkört az eljáró hatóságok kapták meg, ugyanakkor az is igaz, előbb-utóbb ki kell alakulnia az egységes jogalkalmazásnak. A kkv-szektornál is van egy iránymutatás, amely szerint elsőre nem büntet a hivatal, persze más a helyzet egy súlyosan gondatlan, netán egy szándékos jogsértésnél, ott szigorúan kell fellépni.