Merészség vagy kockázat

Merészség vagy kockázat

Molnár Tamás Levente, a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársa, Németország-szakértője Angela Merkel és Németország helyzetéről beszélt a Heti Tv Pirkadat című műsorában.

 

A szakértő elmondta, bár Angela Merkel bejelentette, hogy decemberben nem indul újra a CDU elnöki posztjáért, de a szándékai szerint kancellárként még kitölti a mostani kormányzati ciklust, ami 2021-ig tart, bár ez nem csak rajta múlik. Igaz az is, hogy korábban többször is azt nyilatkozta, hogy a kancellári és a pártelnöki posztot egy személynek kell betöltenie, ahogy mondta, a pártelnöki és a kancellári tisztség kéz a kézben jár, hiszen enélkül előfordulhatna az is, hogy kancellárként még regnál, de a pártja kifarol mögüle. Volt már ilyen Németországban, 2004-2005-ben, amikor Gerhard Schröder SPD-s kancellárként először a pártelnökségét vesztette el, majd rá egy évre egy bizalmatlansági indítvánnyal a Bundestagban is megbukott.

Angela Merkel merészségnek nevezte a mostani lépését, a szakértő szerint sokkal inkább hagy kockázat ez a tette. Időnek előtte elveszítheti a kancellári székét, a pártja kihátrálhat mögüle. A jelenlegi állapot szerint már tizenketten versenyeznek a CDU elnökségéért, igaz ebből 2-3-an lehetnek, akiknek lehet valamilyen esélye. Azért is fontos, hogy ki lesz a párt új elnöke, mert nagy valószínűséggel ő lesz a CDU következő kancellárjelöltje is. Ha decemberben a küldöttek olyan jelöltet választanak meg pártelnöknek, aki nem mindenben ért egyet a kancellárral, olyan elnöke lesz, aki egy konzervatívabb CDU-t képzel el, akkor nem biztos, hogy 2021-ig Anglea Merkel lesz Németország kancellárja.

Molnár Tamás Levente felidézte Schröder volt kancellár könyvbemutatóját, ahová meghívták Angela Merkelt is, akitől megkérdezték, mi volt a legfontosabb ok, amit kifogásolt elődjénél, ő azt felelte, hogy a tisztségek szétválasztását.

Van a jelöltek között olyan, aki kifogásolta eddig is a kancellárt, de vannak természetesen olyanok is, akik Merkel bizalmasának tekinthetők.

Németországban is megjelent a szélsőjobb, az AfD, amelyik már mind a 16 tartományban rendelkezik képviselettel, a legutóbbi két tartományi választáson, Bajorországban és Hessenben meg is erősödtek. ám a szakértő szerint ezek a voksolások a Zöldekről is szóltak. E két párt közül az egyik inkább a bezárkózás híve, szuverenista gondolkodású, a különböző problémákat otthon kell megoldani a jelszavuk, ez az AfD. A Zöldek pont ezzel ellentétesen gondolkoznak, a nyitott kapuk elvével, az Európa pártiságukkal.

Ezek a pártok voltak azok, amelyek erősen tudtak profitálni a régi nagy néppártok, a CDU, a CSU és az SPD meggyengüléséből.

Az új pártok lehetséges szerepével kapcsolatban a szakértő azt mondta, amikor a Linke, a Balpárt színre lépett, akkor senki sem gondolta volna, hogy évekkel később akár tartományi szinten a többi párt együttműködne velük. Ma már az egyik tartományban a Balpárt adja a miniszterelnököt. Ám azért nem valószínű, hogy a Zöldek, a szociáldemokratákkal és a Balpárttal kormányoznának. Egyébként az AfD-n is ott van még a tabu, Molnár szerint még legalább 10-15 év telik el, amíg ez kitart.

A merkeli Willkommenskultur kapcsán a szakértő elmondta, azt nem lehet várni, hogy a kancellár nyíltan beismerné, hogy rosszul döntöttek 2015-ben, de azért azt is lehet látni a német politika erősen megváltozott a három évvel ezelőttiekhez képest, a kommunikációban, a gyakorlatban és a törvényekben is, szigorodás állt be az elmúlt másfél évben. Az útra indulni kívánókhoz azonban nem biztos, hogy eljutnak a szigorításról szóló hírek, ott is azért elsősorban az álhírek dominálnak.

A német-francia viszony kapcsán Molnár Tamás Levente megjegyezte, nem igazán jött össze az összemelegedés Merkel és Macron között, német részről nem érkezett válasz a francia elnök javaslataira Európa jövőjét illetően.

A szakértő összességében elmondta, bármi is történik, Németország Németország fog maradni.