A BreuerPress és a HetiTV gyors hírei

A BreuerPress és a HetiTV gyors hírei 

Mindenekelőtt egy közösség tagjai vagyunk, és felelősséggel tartozunk egymásért – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a nehéz körülmények között élő tehetséges gyermekek támogatására alapított MKB-ösztöndíj átadásán. A házelnök kiemelte: ez a felelősségérzet kötelességekkel is jár, erről szól az MKB ösztöndíjprogramja is. Akiknek több adatott, azoknak felelősségük, hogy segítsenek azoknak, akinek az átlagnál kevesebb jutott – mutatott rá. Hozzátette: akik pedig ösztöndíjasként végeznek majd az egyetemen, azoknak eszükbe juthat az a segítség, amelyet korábban kaptak, és amikor olyan helyzetbe kerülnek, ők is segíthetnek másokon.

 

A CEU kampuszt nyit Bécsben, hogy 2019-től is biztosítva legyenek amerikai diplomát adó képzései. Az egyetem megőrzi tanszabadságát – olvasható az intézmény közleményében. A Közép-európai Egyetem (CEU) kuratóriuma bejelentette, hogy az amerikai akkreditációjú mester és doktori programjaira jelentkező új évfolyam hallgatói a 2019-20-as tanévtől a CEU új bécsi kampuszán fognak tanulni. A Kuratórium 2018. december elsejével hagyta jóvá a költözést. A döntés oka az, hogy a magyar kormány eddig nem írt alá olyan nemzetközi egyezményt, amely lehetővé tenné, hogy a CEU New York-ban akkreditált amerikai intézményként szabadon működhessen Budapesten.

 

A rendvédelmi dolgozók és a katonák túlórapénzeinek átmeneti megtartására nyújt be önálló indítványt az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága – jelentette be a testület fideszes elnöke. Kósa Lajos elmondta: a jelenlegi – rendőröket, a büntetés-végrehajtásban, a katasztrófavédelemben dolgozókat, katonákat érintő – szabályozás szerint év végével megszűnne a túlórapénz, és szabadságot adnának az elrendelt túlmunka után. A most benyújtandó törvényjavaslat szerint az átmeneti szabályozás határidejét 2022 végéig meghosszabbítanák. Így – az előterjesztés elfogadása esetén – a rendvédelmi dolgozók és a katonák továbbra is választhatnának, hogy túlóráik ellentételezéséért szabadnapot vagy pénzt kérnek. Kósa Lajos kifejtette: az Európai Uniónak van egy általános foglalkoztatáspolitikai irányelve, amely meghatározza, mennyit lehet dolgozni.

A Demokratikus Koalíció arra szólította fel a kormányt, hogy a nyugdíjprémiumot építsék be a nyugdíjba. A DK frakciószóvivője egy internetes oldal számításaira hivatkozva azt mondta, hogy ha a nyugdíjasoknak adott pluszjuttatásokat beépítették volna a nyugdíjakba, akkor 2022-re egy átlagnyugdíjas járandósága évi 176 ezer forinttal lenne magasabb. Gréczy Zsolt a nyugdíjprémium kiszámítását is igazságtalannak nevezte, mivel az átlag alatti nyugdíjból élők a nyugdíjprémiumból is kevesebbet kapnak.

 

Akár radikális lépésre is szükség lehet, ha az emberi jogokról van, hiszen már nincs hova hátrálni – mondta Dr. Bajkai István, a Fidesz országgyűlési képviselője a Heti Tv Pirkadat című műsorában. Beszélt a kárpátaljai magyarok helyzetéről, Magyarország erőfeszítéseiről, de szóba került még a Maccabi Európa Játékok helyzete is.

Az ukrajnai helyzet kapcsán a politikus elmondta, a kormányzat folyamatosan gondolkodik, hogy mit tudna még tenni a külhonban élő magyarokért, különös tekintettel Kárpátaljáért. Sehol nem egyszerű a magyarok helyzete, de most Kárpátalján szó szerint élethalál harcot vívnak az ottani magyarok. Mindeközben az is tény, hogy a magyar-ukrán alapszerződésből szinte semmit nem teljesített a szomszéd ország a magyarság vonatkozásában. A kinti magyarok helyzete folyamatosan romlik, azt is lehet mondani, az ukrán kormányzat a magyarságot ellenségként kezeli.

Bajkai István beszélt arról a kettősségről, amely szerint, ha a kormány fellép a kinti magyarok érdekében, akkor egyes ellenvélemények szerint az ostor a magyarokon csattan majd. Ugyanakkor, ha nem lép fel a kormány erőteljesen, akkor azt a kinti magyarok nehezményezhetik. Ám a politikus szerint teljesen egyértelmű a helyzet, azaz Magyarországnak mindenütt a világban kell hallatnia a hangját, hogy ráébresszen sokakat, jelenleg Ukrajnában egy politikai értelemben vett genocídium zajlik éppen a magyarsággal szemben, amikor is elüldözik őket a lakóhelyükről, ahol már generációk óta élnek, ezek a magyarok pedig egyszerűen fogolyként érzik magukat. A képviselő szerint egyre nagyobb a félelem közöttük, mióta a háborús konfliktusok kiújultak, információk szerint ma már a gyárakból viszik el a fiatalokat kényszersorozásra.

Az egyik szélsőjobboldalinak mondott párt aláírásgyűjtésbe kezdett a jövő évi Maccabi Európa Játékok ellen, kérve a kormány visszalépést. Ennek kapcsán a képviselő megerősítette, a magyar kormány továbbra is a zéró toleranciát tartja fontosnak a rasszizmussal, az antiszemitizmussal szemben. Hozzátette az aláírásgyűjtés a szabadságjogokkal megy szemben, visszaélés a joggal, az pedig, hogy ezt az akciót október 23-án hirdették meg, egyszerűen ízléstelen. Ennek az akciónak egyértelműen van egy éle a zsidó honfitársainkkal szemben, ez ellen a magyar kormány minden tőle telhető eszközzel fellép – tette hozzá a politikus.

Külföld:

 

Litvánia nem fogja támogatni a Lengyelországgal szembeni európai uniós szankciókat – idézte Linas Linkevicius litván külügyminisztert a PAP lengyel hírügynökség. A tárcavezető a Varsói Biztonsági Fórumon hangsúlyozta, hogy a két ország közötti együttműködés mindkettejük biztonsága szempontjából létfontosságú. Úgy vélem, hogy „több dolog köt össze minket, mint amennyi elválaszt” – magyarázta a litván diplomácia vezetője. „Sok közös  célunk van, amelyek nemzetbiztonsági szempontból fontosak mindkét ország számára” – folytatta.

 

Olaszország támogatja Oroszország visszavételét a G8-csoportba – jelentette ki Giuseppe Conte olasz miniszterelnök. Mint mondta, erről a kérdésről eszmecserét folytatott Donald Trump elnökkel a G7-csoport júniusi kanadai csúcstalálkozóján. Úgy vélekedett, hogy nyolcas összetételben könnyebb lenne megoldani számos nemzetközi kérdést, egyebek között a regionális válságokat, és hogy Oroszország elszigetelése nem kedvez a béke ügyének a világon. Júniusban maga Trump is arról beszélt a québeci La Malbaie-ben – az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország és Japán részvételével – megtartott G7-csúcson, hogy hasznos lenne Oroszország visszatérése a csoportba.

 

Törökország 2019 októberében kezdi meg az Oroszországtól vásárolt Sz-400-as légvédelmi rakétarendszerek telepítését – jelentette ki a török védelmi miniszter. Hulusi Akar kifejtette: jelenleg a személyzet kiválasztásának fázisában tartanak. Ankara a megfelelő embereket 2019 elejétől Oroszországba küldi továbbképzésre – jelezte. A török védelmi miniszter közölte: Ankara az Sz-400-asokat a NATO-rendszertől eltérően és függetlenül használja majd. Egyúttal hangsúlyozta: indokolatlannak tartja ezzel kapcsolatban az Egyesült Államok és a NATO aggodalmait, mert Törökország nem fogja hagyni, hogy az orosz rendszer az ő rendszereiknek problémát okozzon.

 

Abe Sindzó háromnapos hivatalos látogatásra érkezett Pekingbe, ezzel hét év óta először érkezett japán miniszterelnök Kínába. Abe csütörtökön Li Ko-csiang kínai miniszterelnökkel találkozott, majd a Peking Egyetemen megrendezett infrastruktúra-fejlesztési projektekről szóló fórumon vett részt. Hszi Csin-ping kínai elnökkel pénteken tárgyalt globális és regionális kérdésekről, a többi közt például Észak-Korea atommentesítéséről is . Abe a megérkezése után a két ország közötti béke és barátsági szerződés megkötésének negyvenedik évfordulója alkalmából szervezett fogadáson hangsúlyozta: Japán és Kína nem csupán Ázsia, hanem az egész világ gazdasági fejlődésében nélkülözhetetlen szerepet játszik.

 

Az izraeli légierő bombázásokat hajtott végre a Gázai övezetben csütörtök hajnalban, miután gázai terroristák rakétát lőttek ki Izraelre, egy relatív nyugodt hetet követően. Az Izraeli Védelmi Erők nyilatkozata szerint a megtorlócsapások Hamász pozíciókat céloztak az övezet északi részén és délen Khan Younis és Rafah közelében. Sérülésről egyelőre nem érkezett jelentés. A légierő összesen nyolc célpontot bombázott le, köztük Hamász kiképző bázisokat és fegyvergyártó létesítményeket. A rakétatámadásért még egyik gázai terrorszervezet sem vállalta a felelősséget. Izrael azonban az övezet irányítóját, a Hamász terrorszervezetet teszi felelőssé minden területéről induló támadásért.

Gazdaság:

 

Az év végére a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (Ginop) szerződött állománya eléri a 2500 milliárd forintot, a 2014-2020 között meghirdethető teljes keretet – mondta Greinstetter Balázs, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára. Greinstetter Balázs kiemelte, a magyar Ginop egyebek közt támogatja a munkaerőpiaci tartalékot is jelentő fiatal álláskeresők munkaerőpiaci elhelyezkedését, vállalkozóvá válását, felkészíti a hazai kis- és közepes vállalkozásokat az ipari digitalizáció kihívásaira, ösztönzi az egyetemi és vállalati kutatás-fejlesztési együttműködéseket, kedvezményes hitelt és kockázati tőkét kínál vállalkozásoknak.

 

Időjárás:

 

Szombaton erősen megnövekszik a felhőzet, délen lehet több napsütés, és kevesebb csapadék. Másutt viszont esőre, záporokra kell készülni, zivatar kialakulása sem kizárt. Erős lesz a szél, a Dunántúlon viharos lökések lehetnek. Enyhe hajnal után nappal 10 és 24 fok között alakulnak a maximumok, délen, délkeleten lesz melegebb.