A BreuerPress és a HetiTV gyors hírei
A magyar-horvát kapcsolatok azt bizonyítják, hogy lehetséges erős nemzeti önazonosság alapján is korrekt, méltányos együttműködést kialakítani más országokkal, nemzetekkel az Európai Unióban – jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke a magyar-horvát határ menti házelnöki találkozó pécsi állomásán. Kövér László a Pécsi Horvát Színházban hangsúlyozta: Horvátország Magyarország számára mindenekelőtt jó szomszéd, fontos gazdasági és turisztikai partner, illetve fontos partner az EU-ban a közös érdekérvényesítési törekvések számára. Mindkét ország olyan nemzetiségi és kisebbségi politikát szeretne kialakítani, ami példa lehet a közösség többi tagállama számára is – tette hozzá. „Ez az EU jövője szempontjából is lényeges kérdés, ugyanis az ellenkező állításokkal szemben azt bizonyítja, lehet erős nemzeti önazonosság alapján is korrekt, méltányos együttműködést kialakítani más – hasonlóan erős alapokra épülő – országokkal, nemzetekkel” – fogalmazott Kövér László.
Magyarország történelmének egyik legfüggetlenebb korszakát éli, és szabadon, saját természetes érdekei mentén tud szövetségeseket választani – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára. Balogh Csaba A Közép- és Kelet-Európa geopolitikai helyzete a rendszerváltások tükrében című nemzetközi tudományos konferencia megnyitóján kiemelte: Magyarország szuverenitása nem nagyhatalmi ajándék, hanem saját küzdelmének eredménye. Így joggal várható el, hogy mások ne avatkozzanak belügyeinkbe, és ne akarjanak a politikai propaganda eszközeivel nyomást gyakorolni országunkra – tette hozzá. Az államtitkár rámutatott: a mai kormányzatnak mindent meg kell tennie azért, hogy a jövőben képes legyen az ország a szuverenitását és prosperálását veszélyeztető helyzetek kivédésre. Mindehhez tudatos, jól képzett diplomatákra, erős külügyi apparátusra van szükség – fogalmazott.
A Kúria szerint nem tehet az állam a Malév-csődről. A jogerős ítélet azt jelenti, hogy a Malév-saga utolsó pillanatáig kitartó alkalmazottak futhatnak a pénzük után. Számos alkalmazott esetében milliós tartozást halmozott fel 2012-es csődje pillanatáig a Malév, összesen 800 egykori dolgozó vár jussára; összesen mintegy 4,5 milliárd forint körüli összegről van szó. Noha a bérgarancia-alapból mindenki kapott mintegy 1,5-1,5 millió forintot, de sok esetben ez csak a tartozás 30-50 százalékát jelenti. Az alkalmazottak perre mentek a pénzükért, és első fokon sikerrel is jártak, ám miután egyesítették ügyüket a bíróságon és az állam megtámadta az ítélete(ke)t, a Kúria úgy döntött: „a Malév felszámolásához vezető veszteséges gazdálkodást nem az állam befolyásoló magatartása és a megfelelő intézkedések elmulasztása okozta”, illetve nem minősíthető tartósan hátrányos üzletpolitikának, hogy az állam intézkedései, üzleti tervei, stratégiai döntései részben vagy egészben eredménytelennek bizonyultak. Vagyis: az állam nem felelős a csődért.
Demeter Csaba, a dolgozók érdekeit képviselő Hunalpa vezetője a lapnak elmondta, álláspontja szerint politikai döntés született a Kúrián, úgy látja, igazságügyi szakértők véleményével megerősített ítéletet söpört le fellebbviteli fórumként. Az egyesített eljárást folytathatnák ugyan az Alkotmánybíróságon vagy a Kúrián, ám szavaiból kiderül, csak annyit javasol a károsultaknak, hogy kártérítési perekként folytassák a harcot.
A Demokratikus Koalíció (DK) határozottan ellenzi, hogy az Európai Unión kívül élő magyar állampolgárok szavazhassanak a jövő évi európai parlamenti (EP-) választáson. Vadai Ágnes, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese azt mondta, hogy az ügyben benyújtott javaslattal „a Fidesz törvényben akarja szentesíteni a választási csalást”. Hangsúlyozta, hogy a határon túl élő magyarok az országgyűlési és az EP-választáson egyaránt két-két mandátum sorsáról dönthettek, illetve dönthetnek, de tavasszal kétszáz mandátumot osztottak ki, jövőre pedig csak 21-et. Magyarország európai parlamenti képviseletéről azoknak kell dönteniük, akik Magyarországon élnek vagy éltek – jelentette ki.
Az MSZP-Párbeszéd benyújtotta az Országgyűlésnek a februárban kilenc ellenzéki párt által aláírt, civil szervetek közreműködésével készített oktatási minimumprogamot, amely ciklusokon átívelő, pártfüggetlen oktatási javaslatcsomag – közölte az MSZP országgyűlési képviselője. Kunhalmi Ágnes azt mondta, a magyar oktatás számos válságtünetet mutat: nő a funkcionális analfabéták száma, növekszik a pedagógushiány, a középosztály „kimenekíti” gyerekeit az állami közoktatásból, a szakképzés zsákutcás. Szerinte 2018-ban akkor kap megfelelő minőségű és mennyiségű tudást egy gyermek, ha családjának van pénze.
Több mint 150 millió forint értékű hamis gyógyszert foglaltak le Magyarországon a gyógyszerhamisítás elleni XI. Pangea nemzetközi akcióhét keretében. Az Interpol szervezésében október 9. és 16. között a világ 116 országában rendezett akció alkalmával 500 tonna, összesen 4 milliárd forint értékű hamis tablettára bukkantak a hatóságok. Ilku Lívia, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület munkacsoport-vezetője hangsúlyozta: az akcióhétnek a hamis gyógyszerek kiszűrésén túl az is célja, hogy az emberek figyelmét felhívják az ilyen készítmények használatának veszélyére. Az akció keretében Magyarországon 180 ezer hamis tablettát és 400 tasaknyi egyéb hamis gyógyszert vagy gyógyhatásúnak mondott terméket találtak a hatóságok, köztük inzulint, illetve altató és fájdalomcsillapító tablettákat is – tette hozzá.
A Mol csökkenti az üzemanyagok literenkénti nagykereskedelmi árát, a 95-ös benzin és a gázolaj ára bruttó 3-3 forinttal mérséklődik pénteken. A csökkentéssel a benzin átlagára 391 forint, a gázolajé 426 forint lesz. Az üzemanyagok ára legutóbb pénteken változott: a gázolajé 3 forinttal, a benziné 5 forinttal csökkent. Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között. A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.
Külföld:
Benjamin Netanjahu, a zsidó állam vezetője ismét megerősítette, hogy támogatja egy palesztin önkormányzat felállítását Ciszjordániában, de erre csak abban az esetben kerülhet sor, ha a biztonságot a továbbiakban is Izrael biztosítja a Jordántól Nyugatra fekvő területeken – írta a Jerusalem Post. A portál összeállítása szerint a kormányfő arról is beszélt, hogy a palesztinoknak joguk van ahhoz, hogy saját magukat kormányozzák, de csak abban az esetben, ha nem veszélyeztetik a zsidó állam biztonságát. Netanjahu kijelentette, hogy Ciszjordánia csak azért nem lett a Gázai-övezethez hasonlóan a Hamász által irányított terület, mert az izraeli katonai jelenlét ezt megakadályozta.
Az izraeli biztonsági erők letartóztatattak több palesztin arab személyt, akik a gyanú szerint segítséget nyújtottak egy szökésben lévő terroristának. A 23 éves Ashraf Na’alowa, aki a Palesztin Hatóság irányítása alatt álló Suweika falu lakosa, a hónap elején meggyilkolt két izraeli állampolgárt és megsebesített egy harmadikat a Barkan Ipari Parkban. A terrorista utáni hajsza részeként az Izraeli Védelmi Erők az izraeli rendőrség és a Sin Bét csapatai Tulkaremben és Danabában razziáztak. Danabában az egyik gyanúsított letartóztatása közben, aki állítólag élelmet és szállást biztosított a terroristának, attól tartván, hogy a férfinél fegyver van, az izraeli csapatok tüzet nyitottak a gyanúsított házára, sérülés nem történt. A gyanúsítottat letartóztatták a többiekkel együtt, és átadták őket a Sin Bét biztonsági szolgálatnak kihallgatásra.
Két nap alatt két támadás zsidók ellen New Yorkban. Gyűlölet-bűncselekmény miatt emeltek vádat egy tizenéves fiatal ellen, miután megtámadott egy Crown Heights-i zsidó férfit. A tizenéves fiatalember New York Crown Heights nevű, elsősorban lubavicsi haszidok és afroamerikaiak által lakott városnegyedében esett neki egy zsidó férfinek. Az eset néhány nappal ezelőtt történt egy forgalmas kereszteződésben. Az áldozat éppen az út túloldalára kelt át, amikor egy, a kezében botot tartó, sötét bőrű fiú leszólította. A férfi érzékelte, hogy támadás készül, és megpróbált bemenekülni egy közeli tisztítóba, mely barátja tulajdonában van, ám a támadó utánaszaladt, és hátulról többször megütötte a botjával. Miután a bot kettétört, a támadó bedobta a boltba, áldozatának és még egy személynek sérülést okozva ezzel. A támadót a rendőrség és a zsidó közösség Shomrim („Őrök”) egységének tagjai néhány perccel később elfogták – írta az algemeiner.com. Egy nappal e támadás előtt két zsidó férfi sérült meg gyűlölet-bűncselekmény során a szintén Brooklynban található Boro Parkban. Egyiküket, aki éppen a zsinagógából tartott hazafelé, egy autóból kiugró férfi rugdosta és verte meg, majd, amikor egy zsidó járókelő az áldozat segítségére érkezett, a támadó őt is rugdalni és ütlegelni kezdte.
Az izraeli tisztviselők most már valóban elhiszik, hogy a Gázai övezetből múlt héten kilőtt két rakéta, amelyek közül az egyik egy lakóháznál csapódott be és majdnem háborúba sodorta a feleket, a véletlen műve volt. A Jediót Ahronót szerint a biztonsági kabinet elfogadta azt a magyarázatot, hogy a két Grad-rakéta kilövését múlt szerdán a villámlás okozta. “Nem lett volna helyes háborúba menni az időjárás miatt,” – mondta a meg nem nevezett miniszter az újságnak. A jelentés kapcsán Ayelet Shaked igazságügyminiszter azt nyilatkozta az Izrael Rádiónak, hogy bár nem tudja megerősíteni, hogy az időjárás volt az ok, “tudomásunk szerint a Hamász nem akarattal lőtte ki a rakétákat”. A rakétákat nem sokkal hajnali 3:30 után lőtték ki Gázából. Az egyik rakéta egy beersevai lakóház udvarán landolt, jelentős károkat okozva az épületben. Sérülés nem történt, mert az anya, Miri Tamano és három fia időben eljutott az óvóhelyre.
Magyarország egy kisebbségvédelmi egyezmény megkötését javasolta Ukrajnának – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Varsóban, ahol ukrán partnerével, Pavlo Klimkinnel tárgyalt egy biztonságpolitikai fórum helyszínén. Hozzátette, hogy a bizalom újjáépítésére van szükség a két ország között. A most bejelentett javaslat szerint a két kormány tartózkodna olyan politika folytatásától, amely egy nemzeti közösség asszimilációjához vezethet és amely egy-egy térségben megváltoztatná a nemzetiségi összetételt. Az egyezmény szabad nyelvhasználatot biztosítana a nemzetiségeknek a vallásgyakorlás, a kultúra, az oktatás és a közigazgatási intézkedések esetében. Az ukrán fél a javaslat tanulmányozására tett ígéretet – mondta el Szijjártó Péter. Reményét fejezte ki, hogy a következő, december 7-i milánói találkozón a magyar és az ukrán fél a tervezetet már érdemben is megvitathatja.
Újabb magyar nemzetiségű ukrán katona halt meg Ukrajna keleti részén, a Donyec megyében található Volnovaha közelében. Úr Sándor szerződéses katona volt, és mesterlövész lőtte agyon október 23-án. Az ungvári járási Eszenyből származó, 34 éves Úr Sándor a 128-as hegyivadász dandár kötelékében szolgált a kelet-ukrajnai konfliktusövezetben. Felesége és egyéves gyermeke gyászolja. Jelenlegi lakóhelyén, Zaporizzsjában helyezik örök nyugalomra, ahol a családjával élt. Úr Sándor a kelet-ukrajnai konfliktus tízedik kárpátaljai magyar katonaáldozata. Az úgynevezett terrorellenes műveletben elesett első kárpátaljai katona is magyar volt.
Legkevesebb tizenegy dzsihadistával végeztek egyiptomi biztonsági erők az ország középső részén fekvő Aszjút kormányzóságban.vA tűzharc egy razzia során tört ki a szélsőségesek sivatagi kiképzőtáborában, és a biztonsági erők a rajtaütés során a többi között automata fegyvereket, térképeket és robbanóöveket is találtak. Az előző elnök, az iszlamisták által támogatott Mohamed Murszi 2013-as elmozdítása után rendőrök, katonák és civilek százai estek a dzsihadisták áldozatául. Az ország keleti részén fekvő Sínai-félszigeten az Iszlám Állam nevű terrorszervezet helyi ága is aktív.
A magyar tagozat képviselőinek távollétében fogadta el a működését leíró egyetemi chartát a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) és a Petru Maior Egyetem egyesülésével létrejött Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológai Egyetem (MOGYTTE) szenátusa. A magyar tagozat vezető tanácsa szeptember végén döntött arról, hogy az akaratuk ellenére végrehajtott egyetemegyesítés elleni tiltakozás jeleként a magyar tisztségviselők mindaddig nem töltik be tisztségeiket, amíg nem születik az egyetemen belüli magyar nyelvű oktatás jövőjét hosszú távon biztosító, megnyugtató döntés. Így a szenátus magyar tagjai nem vettek részt a charta megvitatásában és elfogadásában. Szabó Béla professzor, a magyar tagozat vezetője elmondta: az új charta nem hoz újítást a magyar tagozat vonatkozásában: megerősíti azt a szerkezetet, amely ellen a magyar tagozat immár hat éve küzd.
Rijád nem ölte volna meg Dzsamál Hasogdzsi szaúd-arábiai újságírót, ha nem élvezné az Egyesült Államok védelmét – idézte Haszan Róháni iráni elnököt az IRNA iráni állami hírügynökség. „Senki sem gondolta volna, hogy mai világunkban szemtanúi leszünk egy ilyen szervezett emberölésnek, és hogy egy rendszer képes lesz kitervelni egy ilyen borzalmas gyilkosságot” – mondta Róháni. „Nem hiszem, hogy egy ország hasonló bűncselekményt merészelne elkövetni Amerika védelme nélkül” – tette hozzá. A síita Irán és a szunnita Szaúd-Arábia ádáz vetélkedést folytat a Közel-Keleten, és több regionális konfliktusban – Jemenben, Szíriában, Irakban és Libanonban – szemben álló feleket támogat.
Az Egyesült Államok teljes mértékben eleget tesz a szárazföldi állomásoztatású közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök (INF) felszámolásáról szóló egyezményben foglaltaknak, de az nem lehet hatékony, ha Oroszország továbbra is és folyamatosan megsérti azt – jelentette ki a NATO főtitkára. Jens Stoltenberg elmondta, minden az euroatlanti szövetség minden tagországa egyetért abban, hogy az Egyesült Államok az egyezménnyel teljes összhangban cselekszik, problémát az orosz viselkedés jelent. A NATO főtitkára azt mondta, noha Oroszország bizonyítottan megszegi az INF-szerződésben rögzített kötelezettségeit, nem számít arra, hogy az európai szövetségesek több nukleáris fegyvert telepítenének válaszlépésként az orosz fenyegetettségre.
A bolgár kormány túlélt egy bizalmi szavazást, amelyet az ellenzéki szocialisták kezdeményeztek azért, mert szerintük a kormány nem képes megreformálni a súlyos gondokkal küszködő egészségügyi ellátórendszert. A Bojko Boriszov miniszterelnök vezette jobbközép kormány ellen ez már a harmadik bizalmatlansági indítvány volt. Legutóbb júniusban indítottak ilyet a szocialisták, mert szerintük a kabinet nem képes felvenni a harcot a bűnözéssel, és hatékonyabbá tenni a biztonsági szolgálatokat. Korábban a korrupció elleni küzdelmet nem tartották megfelelőnek, ezért próbálkoztak a kormány megbuktatásával. A 240 tagú parlamentben 99 képviselő szavazott a bizalmatlansági indítvány mellett, és 133 ellene.
Franciaország azon dolgozik, hogy segítse a Szíria kurd ellenőrzés alatt álló részein élő, francia állampolgárságú dzsihadisták gyermekeinek hazatelepítését, azonban szüleik ügyének kivizsgálását átengedi a helyi hatóságoknak. Franciaországban maradt családtagjaik információi szerint körülbelül hatvan francia állampolgárságú nőről van szó, köztük negyven anyáról, továbbá mintegy 150, nagyrészt hat év alatti gyerekről. A területet ellenőrző kurd biztonsági erőkkel és a Vöröskereszttel folytatott egyeztetés után Párizs arra a következtetésre jutott, hogy az anyák és gyerekeik nagy része Szíria északkeleti területén van, amelyet jelenleg a kurd milíciák ellenőriznek. A hivatalos francia álláspont nem teszi lehetővé a dzsihadisták és azok házastársainak hazatelepítését, Párizsnak azonban komoly fejtörést okoz a gyerekek ügye.
Donald Trump amerikai elnök demokrata párti elődje, Barack Obama korábbi állásfoglalásait idézve érvelt az illegális migráció ellen. vAz elnök Twitter-fiókján közzétette Barack Obama egyik korábbi, elítélő állásfoglalását az illegális migránsokról, majd azt írta: „100 százalékig egyetértek Obama elnökkel!”. Barack Obama 2005-ben, még Illinois állam szenátoraként fejtette ki egy videoklipben, hogy az Egyesült Államokban ugyan nagylelkű és vendégszerető emberek élnek, de „azok, akik illegálisan lépnek be az országba, és azok, akik foglalkoztatják őket, nem tartják tiszteletben a törvényességet és azokat sem, akik betartják a törvényeket”. Obama leszögezte: „egyszerűen nem engedhetjük meg, hogy az Egyesült Államokba észrevétlenül, dokumentumok és ellenőrzés nélkül özönöljenek be emberek, és kijátsszák azokat, akik türelmesen várnak arra, hogy jogszerűen lehessenek bevándorlók ebben az országban”.
Gazdaság:
A brit számvevőszék feladatait ellátó független parlamenti testület szerint komoly ára lenne, ha Nagy-Britannia EU-tagsága a kilépés feltételrendszeréről szóló megállapodás nélkül szűnne meg. A brit kormány már különböző készenléti terveket vázol fel erre az esetre, elkerülendő a fennakadásokat a lakossági ellátásban. A National Audit Office (NAO) szerdán ismertetett 52 oldalas tanulmányában felhívja a kormány figyelmét arra, hogy megállapodás nélküli Brexit esetén a brit adó- és vámhivatalnak becslések szerint évente 260 millió vámáru-nyilatkozatot kellene feldolgoznia a jelenlegi 55 milliós éves átlag helyett, és 145-250 ezer közé tehető azoknak a brit üzleti vállalkozásoknak a száma, amelyeknek fennállásuk óta első ízben kellene ilyen vámjogi formanyomtatványokat kitölteniük és benyújtaniuk. A számvevőszék szerint emellett 8 százalékkal növelni kellene a brit határőrizeti hatóság operatív állományának létszámát.
A magyar bankrendszer magas költségszinttel és részben ezért drága pénzügyi szolgáltatásokkal, hitelekkel működik – írta legfrissebb elemzésében Nagy Márton, a jegybank alelnöke és Banai Ádám igazgató. Azt írták, régiós összevetésben is magas a bankrendszer jövedelmezősége, profitja Magyarországon, ugyanakkor szerkezete nem egészséges, nemzetgazdasági szempontból nem megfelelő, mivel egyaránt nagyon magas a bevételi és a kiadási oldal a mérlegfőösszeghez viszonyítva. A jegybanki alelnök és igazgató szerint a magas költségszint egyik fő oka, hogy a magyar bankrendszer GDP-arányos hitelállománya lényegesen alacsonyabb, mint például a cseh bankrendszeré. Fontosnak nevezték, hogy a bankok ne a gazdasági szereplők szűkebb körének eladott drága termékek, szolgáltatások segítségével érjenek el megfelelő profitot, hanem széles kört kiszolgálva, a lehető legolcsóbban és hatékonyan.
Könnyű:
A 70 000. botlatókövet helyezte el Gunter Demnig kölni művész Frankfurtban a nácizmus áldozatainak emlékére. A több mint két évtizedes projektben újabb mérföldkövet jelentő rézplakettet a mentális fogyatékossága miatt 1944-ben megölt Willy Zimmerer emlékére süllyesztették a járdába egykori frankfurti otthona előtt. A férfi életét a Frankfurt melletti Hadamar pszichiátriai intézetében oltották ki a nácik úgynevezett eutanáziaprogramja keretében, amelyben súlyosan fogyatékos, „hasznavehetetlen” embereket pusztítottak el. A 70 éves művész azt mondta, hogy az emlékprojekt 22 ezelőtti kezdetekor legfeljebb 1000 botlatókőre számított, „a 70 ezer réztábla azonban egyáltalán nem ad okot az ünneplésre, mert ez pontosan 70 ezerrel több a kelleténél”. A szobrász kedden összesen 27 új botlatókövet helyezett el Frankfurtban, többségében meggyilkolt zsidók emlékére. Willy Zimmerer emlékének megörökítését az Egyesült Államokba szakadt távoli rokonai kezdeményezték, akik közül ketten személyesen is jelen voltak az ünnepélyes aktusnál. Mint mondták, tragikus sorsú rokonuk emléke így nem merül feledésbe.
