A BreuerPress és a HetiTV hírei
A kormány pár nap múlva fórumsorozatot indít Európa jövőjéről – közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ. Mint írják, a miniszterek és államtitkárok részvételével zajló, vidéki városokban és Budapesten rendezett eseményeken a nemzeti önrendelkezést érintő aktuális viták kerülnek a középpontba, így szó lesz Európa biztonságáról, a migrációs válságról és a gazdaságot érintő elképzelésekről is. A kormány azért tartja fontosnak az Európa jövőjéről szóló párbeszédet, mert a Brüsszelben születő döntések hosszú távon befolyásolhatják a magyar emberek mindennapjait, megélhetését és biztonságát – teszik hozzá.
A kormány álláspontja világos, az egészségügy nem üzlet – mondta az emberi erőforrások minisztere, hozzátéve, hogy egységes állami ellátási rendszerben gondolkodnak, amelyben a közegészségügy keretein belül mindenki számára biztosított minden típusú ellátás díjmentesen. Kásler Miklós kiemelte, a kormány nem szűkíteni, hanem bővíteni akarja az ingyenesen elérhető ellátások körét. Hozzátette, sok pontja van a magán- és az állami egészségügy szétválasztásának, amelyen jelenleg is dolgoznak, a folyamatnak részei a törvényhozási feladatok, finanszírozási változtatások és szervezési kérdések. A központi elem mégis az, hogy meg kell határozni, kik dolgoznak a magánellátásban, és a tevékenységüket pontosan hol végzik és mit csinálnak. A kórházak jelenleg 46 milliárd forintra rúgó összadósságával kapcsolatban hangsúlyozta, az államnak tulajdonosként garantálnia kell, hogy az egészségügy a nehézségekkel és az esetleges hibákkal együtt is működőképes legyen. Emlékeztetett arra, hogy 2010 óta 130 milliárd forintról csaknem a harmadára sikerült lecsökkenteni a kórházak év végi adósságát.
A kormányszóvivő szerint az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Ausztria migrációs javaslata praktikusabb, közelebb áll a valósághoz, de az még messze van, hogy elfogadható körvonalat kapjon. Kovács Zoltánt ízt mondta, létezik, megszervezhető, hatásos határvédelem nemcsak a szárazföldön, hanem a tengereken is. Azonban van egy olyan – elsősorban Brüsszelből, illetve Németországból támogatott – törekvés is, amely a migráció legalizálását célozza – mondta. A kormányszóvivő elmondta, hogy a csúcson nem született megegyezés, nem is fog sikerülni megegyezni azokkal a feltételekkel, amelyekkel most nekiveselkedtek. Ezek között említette a közös határvédelmet és a menekültügyi ügynökség létrehozását.
Az olasz ügyészség öt olasz vádlottat nevezett meg a tavalyi veronai buszbaleset ügyében. Köztük van a magyar sofőr, V. Jánost, aki azóta sem ismeri el a felelősségét. Az elhunyt gyermekek szülei szeretnének a férfi szemébe nézni, ezért sokan kiutaznak a tárgyalásra. Attól tartanak, hogy a sofőr, ahogy eddig is próbálta magát kihúzni a felelősség alól, ezúttal sem lesz ott. „Az egész olasz bírósági ügyet akadályozza. Kapott egy kijelölt olasz védőt, aki sokszor próbálta elérni, de nem sikerült neki, ezért vissza akarja adni az ügyet. A törvények értelmében új védőt kell kirendelni, ami plusz három hónap csúszást jelent” – mondta Krizsány László, aki tizenöt éves lányát vesztette el. A szülők szerint a sofőr próbálja húzni az időt. Komplikálttá teszi az ügyet, hogy két ország érintett benne. „Száztizennégy vádló van, ennyien voltak a buszon lévő gyermekek családtagjai, akik valamilyen szinten érintettek benne. Felháborító, hogy a bűnös itthon röhög a markában, és megteheti, hogy ne legyen ott” – tette hozzá az apa. A buszbalesetben 17-en vesztették életüket.
Jelentős, a becslések szerint több milliárd eurónyi gazdasági kárt okoznak világszerte a Közép-Európában, így Magyarországon is megtelepedett észak-afrikai eredetű zöld vándorpoloskák és az ázsiai márványos poloskák – mondta Aponyi Lajos, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara főtitkára. A szakember ismertette, a nagy számú, a lakásokba is „beköltöző”, büdös rovarok az emberre nem veszélyesek, de több mint százféle növényben, azok bimbójában, virágában és termésében kárt okoznak. Magyarországon elsősorban a zöldségféléket károsítják, azok közül is a paprikát és a paradicsomot, de támadják a gyümölcsöket is, többek között az almát, a körtét és a szőlőt is. A kártétel miatt a termés értékesíthetetlenné válik. Hozzátette, hogy a haszonnövényi kártétellel szemben rovarölő-szerekkel lehet védekezni, de ebben az esetben figyelembe kell venni az élelmezés-egészségügyi várakozási időt.
A Magyar Idők bírósági forrásokból úgy értesült, keresettel támadta meg az Altus Portfólió Kft. a Magyar Nemzeti Bank döntését, amely 15 millió forintos bírsággal sújtotta a Gyurcsány Ferenc felesége, Dobrev Klára vezette társaságot. Információik szerint az Altus előzőleg befizette a bírságot, igaz, más választása nem is lehetett, hiszen ellenkező esetben inkasszóval hajtották volna be rajtuk az összeget.
A következő időszakban sokkal hosszabb alacsony vízállással járó időszakra kell felkészülni a Dunán – közölte a Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetségének elnöke. Bencsik Attila szerint erre fel kell készülni, a Dunán vízlépcsőket kell építeni. Újabb alacsony vízállási rekord született a Dunán, Budapesten 41 centimétert mértek, és érdemi csapadék továbbra sem várható. Éjszakai hajózási tilalmat vezettek be, de nappal is csak jelentősen csökkentett terheléssel járhatnak a teherhajók. „Két hónappal ezelőtt úgy jellemeztem a helyzetet, hogy katasztrofális. És azóta csak romlott – mondta Bencsik Attila, a Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetségének elnöke. – A Rajna és a Duna teljes szakaszán drasztikusan alacsony a vízállás. 1,1-1,2 méteres merüléssel lehet haladni, de egy hajó terhelve 2,5-2,8 méteres merülésű. Egy 1600 tonnás hajó 300-350 tonnás rakománnyal tud közlekedni, ha egyáltalán tud.” Az elnök elmondta, hogy a fuvardíjak a két-háromszorosára emelkedtek, és a szállított árumennyiség is jelentősen lecsökkent. Hetek óta várják a csapadékot, de a következő négy-öt napban nem várható jelentősebb utánpótlás, és annyira kiszáradtak a földek, hogy egy kisebb eső nem is lenne elég. Legalább egyhetes kiadós eső segítene csak a vízálláson.
Külföld:
A szabadesésben lévő gazdaság és az Izraellel való megnövekedett feszültség miatt a Hamász által uralt Gázai övezet összeomlóban van, figyelmeztetett a régió ENSZ-megbízottja. Nickolay Mladenov a figyelmeztetést egy nappal azt követően terjesztette a Biztonsági Tanács elé, hogy egy Gázából indított rakéta egy beersevai lakóháznál csapódott be, és izraeli harci repülők megtorló támadásokat hajtottak végre a Gázai övezetben. “Gáza összeomlik. Ez nem túlzás. Ez nem rémhír. Ez a valóság,” mondta Mladenov a tanácsnak. A Világbank hivatalos adatait idézve az ENSZ-megbízott rámutatott, hogy az övezet munkanélküliségi rátája 53 százalékon áll, és a gázai fiatalok több mint 70 százaléka munkanélküli. Továbbá minden második gázai a szegénységi küszöb alatt él. A Gázai övezetet egy évtizede uraló Hamász terrorszervezet csütörtökön, miután tagadta részvételét a rakétázásban, megígérte, hogy vizsgálatot indít az ügyben. Ugyanakkor a gázai terrorszervezet katonai szárnya kiadott egy videót, amelyben héberül és arabul is figyelmezteti az izraeli vezetőket, nehogy “hibát” kövessenek el.
Az izraeli hadsereg figyelmeztette Tulkarem palesztin arab város lakóit, hogy ne segítsék a szökésben lévő terroristát, aki múlt héten megölt két izraelit a Barkan Ipari Parkban. A 23 éves Ashraf Na’alowa, aki a Palesztin Hatóság irányítása alatt álló Suweika falu lakosa, 11 napja van szökésben. A csapatok kora reggel átfésülték Tulkarem környékét és plakátokat ragasztottak ki városzerte figyelmeztetésül a lakosoknak, hogy ne akadályozzák a terrorista elfogására tett erőfeszítéseket. A plakáton olvasható szöveg szerint bárki, aki segít Na’alowának, “jogi következményekkel szembesül, beleértve a meghosszabbított őrizetet, lakóháza lebontását és munkaengedélye bevonását saját maga és családja számára. Nem fogunk habozni, hogy megbüntessünk bárkit, aki segít a gyanúsítottnak.” Az izraeli hadsereg továbbá hangszórókon keresztül megadásra szólította a terroristát. Na’alowa október 7-én meggyilkolta Kim Levengrond Yehezkelt (28) és Ziv Hajbit (35), és megsebesítette Sara Vaturit egy fegyveres terrortámadás során a Barkan Ipari Parkban, majd elmenekült a helyszínről.
A török rendőrség az Isztambul külterületén lévő egyik erdőben, valamint a Márvány-tenger partján fekvő egyik városban kutat a vélhetően meggyilkolt Dzsamál Hasogdzsi földi maradványai után – mondták a Reutersnek török tisztségviselők. A hírügynökségi tudósítás szerint a török hatóságok „földrajzilag bővítették” a nyomozás körét, miután a hírek szerint a szaúdi főkonzulátus hétfő éjszakai átvizsgálása során bizonyító erejű anyagminták is előkerültek, s így a főkonzuli rezidencia mellett a külképviseletet is átvizsgálják még. A rendőrség most megpróbálja rekonstruálni azoknak az autóknak a mozgását, amelyek október 2-án (azon a napon, amikor Hasogdzsit utoljára látták) hagyták el Szaúd-Arábia isztambuli főkonzulátusát, különösen azt, hogy milyen helyeken álltak meg ezek a gépkocsik. Az egyik török tisztségviselő beszámolt a hírügynökségnek arról, hogy a nyomozók gyanúja szerint a tettesek részben a Márvány-tenger partján fekvő Yalovában és az Isztambul egyik külterületi zöldövezetének számító Belgrádi erdőben rejthették el a szaúdi ellenzéki újságíró földi maradványait.
Donald Trump szerint Dzsamál Hasogdzsi vélhetően már halott, hozzátéve, hogy hitelt ad az amerikai hírszerzés jelentéseinek, amelyek szerint a szaúdi ellenzéki újságíró meggyilkolásának a hátterében valószínűleg magas rangú szaúdi körök állnak. Az elnök mindazonáltal óvakodott a szaúdi uralkodócsalád tagjait, köztük Mohamed bin Szalmán trónörököst felelőssé tenni az újságíró haláláért. Bár kifejezetten Szalmán herceg felelősségét nem vetette fel, értésre adta: a gyanú, miszerint ő rendelte el a gyilkosságot, komoly kérdéseket vet fel az amerikai-szaúdi szövetségi viszonyt illetően. A Washington melletti Andrews légitámaszponton megerősítette az üggyel kapcsolatos véleményét. „Nagyon-nagyon rossz dolog ez, és komoly következményekkel kell járnia”.
Az Egyesült Államok és Mexikó közös tervben állapodott meg a migránsprobléma kezelését illetően – adta hírül a Fox televízió, eközben Mexikó katonákat vezényelt az amerikai határhoz, hogy leállítsa a hondurasi migránsok karavánját. A bevándorlási hullám problémájáról Mike Pompeo amerikai külügyminiszter személyesen kezdett tárgyalásokat Panamában, ahová csütörtökön este villámlátogatást tett. Megbeszélést folytatott Juan Carlos Varela panamai elnökkel a hivatalában, de erről nem született közös közlemény. Pénteken Pompeo már Mexikóvárosban ül közös asztalhoz Enrique Pena Nieto elnökkel, Luis Videgaray külügyminiszterrel és Videgaray utódjával, Marcelo Ebrard kijelölt külügyminiszterrel. Mexikóban július elsején volt elnökválasztás, amelyből a baloldali Andrés Manuel López Obrador került ki győztesen, a hivatalos beiktatásra azonban csak december elsején kerül sor.
Érik a konfrontáció az Európai Unió és a populista olasz kormány között, amire idegesen reagálnak a piacok, tovább súlyosbítva Róma adósságproblémáját. Azt követően, hogy az Európai Bizottság példátlannak nevezte a tervezett olasz költségvetést, és azt mondta, az nem felel meg az EU szabályainak, öt és fél éve nem látott mértékben ugrottak meg a tízéves lejáratú olasz állampapírok hozamai. A stabilnak tartott hasonló német államkötvény hozamához képest 3,3 százalékkal lett drágább az olasz államkasszának hitelt felvenni. Brüsszel jól elrontotta az olasz bürokraták hétvégéjét, mert azt mondta, hogy Rómának hétfőig kell válaszolnia a felvetett költségvetési aggályokra. Az uniót az aggasztja, hogy a költségvetési vázlatát hétfőn benyújtó Róma jelentős mértékben meg akarja növelni a közkiadásokat. Ugyanakkor az euróövezet tagállamai vállalták, hogy költségvetési hiányukat a GDP 3 százaléka alatt tartják. Matteo Salvini, a kormánykoalícióban helyet foglaló Liga párt vezére közben azzal vádolta meg a befektetőket, hogy azok a hozamok alakításával próbálják befolyásolni az olasz politikusok döntéseit. A Financial Times című lap szerint a helyzet odáig fajulhat, hogy Rómát kizárják a nemzetközi pénzpiacokról, hogy így vegyék útját annak, hogy tovább terjedjen a „pénzügyi fertőzés”.
Gazdaság:
A legtöbb hír arról szólt az elmúlt években, hogy Magyarország számára mennyire fontos az autóipar: a járműgyártás súlya hatalmasat nőtt és az autóexport is felfutott a világgazdasági válság után. Azonban a külkereskedelmi mérleg többletéért már egyre inkább a szolgáltatások felelnek: a tercier szektor nemzetközi forgalomba való bekerülése stabilitást is nyújt az ország számára, hiszen ezekről jellemzően kevésbé mondanak le a vásárlók, mint a termékekről, ha lassul a globális növekedés vagy recessziós környezet alakul ki. Az, hogy a szolgáltatások súlya megnőtt az exporttöbbletben, javította Magyarország ellenállóképességét – írta a portfolio.hu.
A bruttó átlagkereset 2018. augusztusban 321 200 forint volt, 10,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. 2018. január–augusztusban a bruttó átlagkereset 324 300 forint, a nettó átlagkereset 215 700 forint volt, mindkettő egyaránt 11,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva – írja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A növekedésre a munkaerő-kereslet élénkülése, a minimálbér és a garantált bérminimum 8, illetve 12 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá bizonyos állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással. Augusztusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 321 200 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 331 400 forint volt.
Könnyű:
Hiánypótló adatbázis készült a kommunista állampárt meghatározó tisztségviselőiről – mondta Tóth Judit, a Magyar Nemzeti Levéltár főlevéltárosa. A Párt-Állam-Párt címmel létrehozott nyilvános internetes adatbázis a történészek és levéltári munkatársak kutatása mellett felsőoktatási segédanyagként, illetve szemináriumi dolgozatok előkészítésében is hasznos lehet – fűzte hozzá. Az adatfeldolgozás 2017-es kezdete óta 47 levéltári munkatárs körülbelül 500 iratfolyóméternyi anyagot nézett át, ez megközelítőleg 4000 dobozt jelent, melyekben egyenként 600 irat van. Az adatbázis készítésében résztvevő Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) elnöke, Földváryné Kiss Réka azt mondta, az adatbázis a vidéki Magyarország állampárti funkcionáriusait tartalmazza 1948-tól 1989-ig, tehát az egypártrendszer végső kialakulásától egészen a rendszerváltásig. Az adatbázis nemcsak neveket, hanem karriertörténeteket is rögzít, egy-egy emberről a pártfunkciók mellett az iskolai végzettséget, a korábbi munkahelyeket, a kitüntetéseket és a pártbüntetéseket is feltüntették – mondta a bizottság elnöke.
