A BreuerPress és a HetiTV gyors hírei
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kovács Zoltán kormányszóvivő a Kormányinfón beszélt aktuális ügyekről, az eseményen a Heti Tv is feltette a kérdéseit.
A Heti Tv a magyar-ukrán konfliktus kapcsán megkérdezte, van-e esetlegesen a magyar kormánynak egy B terve arra az esetre, ha netalán egyre több magyar menekülne át Magyarországra.
Gulyás Gergely válaszában elmondta, valóban komoly vészhelyzetben vannak a magyarok, a magyar kormány igyekszik az ő érdekeiket is képviselni, a mostani nézeteltéréseket mindenképpen a tárgyalóasztalnál kell megoldani.
Azt is szerette volna megtudni a Heti Tv, hogy kiket vár a kormány az október 23-i központi megemlékezésre, illetve arra is, hogy miként döntik el, hogy az erről a rendezvényről szóló társadalmi hirdetést melyik médium adja közzé.
A miniszter megjegyezte, neki nincsen befolyása a kormányzati hirdetések stratégiájával kapcsolatban, azt azonban megjegyezte, természetesen mindenkit nagy szeretettel várnak a Terror Háza elé a központi megemlékezésre.
A Heti Tv a Sorsok Háza kapcsán is kíváncsi volt a kormányzat véleményére, tekintettel a miniszterelnöknek a Parlamentben elmondott mondatai és Gulyás Gergely miniszternek a múzeummal kapcsolatos döntés bejelentésén elhangzott mondataira.
A miniszter megjegyezte, semmilyen ellentmondás nincs az ő és a miniszterelnök szavai között. Gulyás Gergely megerősítette, ő maga arról beszélt, hogy nagyon fontos lenne, hogy a Holokauszt 75. évfordulóján megvalósuljon az emlékhely. A miniszterelnök a kialakult helyzet kapcsán meg azt jelentette ki, hogy van már egy emlékhely a Páva utcában, ami körül nem volt és most sincs vita, ha a Sorsok Háza megvalósítása pedig továbbra is ellenállásba ütközik, akkor azt a kormánynak figyelembe kell venni.
A Heti Tv azt is szerette volna megtudni, mit kíván tenni a kormány az üldözött közel-keleti keresztények ügyében a későbbiek során.
A miniszter elmondta, a kormány döntött arról, hogy az eddigi két sikeres programját, az üldözött keresztények megsegítéséről szólót, valamint a Hungary Helps programot összevonja, továbbra is helyettes államtitkári szinten, Azbej Tristan vezetésével. Azt is hozzátette a politikus, hogy eddig Magyarország 4.75 milliárd forintot fordított az üldözött keresztények megsegítésére, ez az összeg arányait tekintve kiemelkedő az EU tagországai között is.
A határvédelem nemzeti és uniós kötelezettség is, nemcsak a nemzeti jogszabályok, hanem a schengeni egyezmény is erre kötelez, de ez nem változtat azon, hogy Magyarországnak és a többi országnak kell eleget tenni e kötelezettségnek, nem pedig valamilyen uniós hatalomnak – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón. A tárcavezető kiemelte: a határvédelem szuverenitási kérdés, és Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy ellássa ezt a feladatot. Hiába növelnék meg a Frontex létszámát, nem lenne alkalmas e feladat elvégzésére – jelentette meg. A Sargentini-jelentést illetően kifejtette: ez „politikai köntösbe öltöztetett” boszorkányüldözés, amelynek oka a migráció miatti véleménykülönbség. Gulyás Gergely kitért arra: Magyarország a korrekt és fair megállapodás létrejöttében érdekelt a Brexitet illetően, fontos, hogy a lehető legszorosabb maradjon a kapcsolat az EU és Nagy-Britannia között. A brit belügyminiszter szavatolta, hogy az országban dolgozó magyaroknak akkor sem kell félniük, ha elmarad a megállapodás – közölte.
A kormány az Európai Unió Bíróságához fordult, mert vitatja a Sargentini-jelentés európai parlamenti (EP) elfogadásának szabályszerűségét – jelentette be Trócsányi László igazságügy-miniszter. A magyar álláspont szerint az EU alapszerződés hetes cikk szerinti eljárás Európai Tanács előtti megindítására irányuló EP-szavazáson nem volt meg a szükséges kétharmados többség, a tartózkodások ugyanis leadott szavazatként értékelendők – fejtette ki a miniszter. Az EP a saját, rá vonatkozó szabályokat sem tartotta be – fűzte hozzá. Trócsányi László megjegyezte: a magyar jogállamisággal foglalkozó jelentés érzelmileg túlfűtött, a tényeket figyelmen kívül hagyta, ezért annak tartalmát is vitatják. A jelentés oka az is lehet, hogy a kormánynak határozott álláspontja van a migrációról, amin nem kíván változtatni – jelezte.
Magyarország és Szlovákia együttműködésében a legjobb kapcsolatot most ápolja a két ország kormánya, ami a kölcsönös tiszteleten alapul – hangoztatta a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter elmondta, hogy a két ország közös sikertörténeteket épít annak érdekében, hogy a meglévő nehéz kérdéseket is meg tudják vitatni. 2023-ig összesen kilenc infrastrukturális beruházás fog elkészülni a két ország között. Részletezte, hogy 2020-ban lehet majd használni az új komáromi hidat, és elkészül az autópálya még hiányzó szakasza a két főváros között. 2022-re elkészül a Miskolcot Kassával összekötő gyorsforgalmi út magyarországi szakasza, három híd épül az Ipolyon és három kisléptékű határátkelőt nyitnak meg.
Benyújtotta a miniszterelnök, a miniszterek és az államtitkárok kiemelt egészségügyi ellátásának megszüntetéséről szóló népszavazási kezdeményezéseit az MSZP és a Párbeszéd. Korózs Lajos, az MSZP országgyűlési képviselője a Nemzeti Választási Bizottság épülete előtt felidézte, a múlt héten a népjóléti bizottságban amellett érvelt, hogy „amikor ilyen gyalázatos helyzetben van az egészségügy”, ne járjon VIP-ellátás a kormánytagoknak, de javaslatát a fideszes többség leszavazta. Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője azt mondta, az MSZP és a Párbeszéd baloldali pártként az egészségügyben a nemzeti kockázatközösség elvén áll, azaz azt gondolják, mindenkinek jár a színvonalas és elérhető egészségügyi ellátás, amire nem kell hónapokat, éveket várni.
Külföld:
Terrortámadásból többszörös emberöléssé minősítette át a Krím félszigeti Kercs műszaki főiskolájában elkövetett, több emberéletet követelő támadást a kiemelt ügyekben eljáró orosz Nyomozó Bizottság (SZK). Szvetlana Petrenko, az SZK szóvivője közölte, hogy a támadó, egy fiatalember, Vlagyiszlav Roszljakov több embert agyonlőtt a tanintézményben, és magával is végzett. Korábban az SZK és több más szakhatóság pokolgép felrobbantásáról is beszámolt. Szergej Akszjonov, a Krím köztársaság vezetője a Rosszija 24 hírcsatornával közölte, hogy a támadással a tanintézmény egyik 22 éves, negyedéves diákját gyanúsították meg, aki öngyilkosságot követett el. Vlagyimir Putyin orosz elnök Moszkvában bejelentette, hogy a hatóságok vizsgálják a kercsi támadás indítékait.
Nem sikerült közös álláspontra jutni az Európai Unió tagállamainak körében a közösség határ- és partvédelmi szervezete, a Frontex felhatalmazásának kiterjesztéséről – jelezte Angela Merkel német kancellár. Aláhúzta: „együtt akarunk jobbá válni a külső határvédelemben” és az elutasított menedékkérők hazajuttatásában, ezért a tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanács ülésén tárgyalnak majd a Frontex „megerősített mandátumáról”, de erről „nagyon eltérő véleményen vannak az egyes tagállamok”. A menekültek „méltányos elosztásának” ügyében még azt sem sikerült elérni, hogy tárgyaljanak róla az Európai Tanácsban, ezért ez továbbra is „megoldatlan téma marad” – mondta a német kancellár.
Lemondott szerdán Níkosz Kociász görög külügyminiszter, aki élénk szóváltásba keveredett Pánosz Kamménosz görög védelmi miniszterrel a kormányülésen a Görögország és szomszédja, Macedónia közötti névvita rendezéséről kötött egyezménnyel kapcsolatosan.b Helyi médiumok szerint Kociász úgy érzi, hogy Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök nem biztosította őt kellőképpen támogatásáról Kamménosz támadásával szemben. Kociász és Kamménosz között éles vita alakult ki a keddi minisztertanácsi ülésen a Görögország és Macedónia között ez utóbbi nevének megváltoztatásáról szóló megállapodás miatt. A Kociász által a nyáron aláírt megállapodást Kamménosz elutasítja.
Az eltűnt szaúdi újságíró, Dzsamál Hasogdzsi ügyében napokban létrehozott szaúdi-török nyomozócsoport várhatóan átvizsgálja Szaúd-Arábia isztambuli főkonzuljának rezidenciáját, továbbá a külképviselethez tartozó gépkocsikat, mert ez a korábbi közlésekkel szemben kedd este mégsem történt meg – mondta Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter. Cavusoglu azt követően nyilatkozott, hogy Mike Pompeóval, a rövid munkalátogatásra Ankarába érkező amerikai kollégájával tárgyalt Hasogdzsi ügyéről. A török rendőrség a korábbi közlésekkel szemben kedd éjjel nem tudta elkezdeni a szaúdi főkonzul isztambuli rezidenciájának átvizsgálását, mivel a török-szaúdi nyomozócsoportból a szaúdi fél közölte, hogy nem tud csatlakozni a művelethez. Ennek némileg Cavusoglu beszámolója, amely szerint a főkonzul családjának jelenléte miatt nem volt házkutatás.
Az izraeli hadsereg több mint 20 célpontot támadott a Gázai övezetben, köztük egy izraeli területre átnyúló támadóalagutat, válaszul a szerda hajnali rakétatámadásra. Ronen Manelis katonai szóvivő közölte, a megtorló támadások folytatódnak. A Gázai övezet-szerte végzett bombázások Hamász katonai bázisokat, rakétagyártó egységeket, földalatti infrastruktúrát, egy támadó- és egy tengerbe vezető alagutat céloztak többek között. A Khan Younis-ból induló terroralagút átnyúlt izraeli területre, a hadsereg már egy ideje megfigyelés alatt tartotta. Az Izraeli Védelmi Erők az övezet irányítóját, a Hamász terrorszervezetet tette felelőssé a rakétatámadásért. “A kilőtt rakéták saját gyártmányúak és közepes hatótávolságúak voltak. Csak két gázai terrorszervezet rendelkezik ilyen rakétákkal: a Hamász és az Iszlám Dzsihád. Nem számít melyikük lőtt, a Hamászt terheli a felelősség,” jelentette ki Manelis. Néhány órával a légierő támadásait követően a hadsereg tüzet nyitott egy csapat gázaira, akik rakétát készültek kilőni az övezet északi részéről Izrael felé, aktiválva a légvédelmi szirénákat Hof Askelon régióban. Az események fényében Gadi Eisenkot vezérkari főnök lerövidítette hivatalos látogatását az Egyesült Államokban, hogy visszatérhessen Izraelbe. Avigdor Liberman honvédelmi miniszter elrendelte a gázai határátkelők lezárását és a gázai halászati zóna 3 tengeri mérföldre való csökkentését. Beér-Sevában szerdán elmaradt a tanítás az iskolákban, annak érdekében, hogy a gyerekek folyamatosan otthonaikban, az óvóhelyek mellett maradhassanak.
Gazdaság:
Szintet lép a magyar autóipar, cél, hogy a gyártás mellett Magyarország élen járjon a technológiák fejlesztésében is – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. Hozzátette, a kormány támogatja, hogy a magyar tulajdonú kis- és középvállatok az autóiparban is a termelési és értékláncban minél magasabb hozzáadott értéket tudjanak előállítani, saját szellemi termékkel legyenek képesek megjelenni. Palkovics László hangsúlyozta, az autóipar a magyar gazdaság hajtómotorja, lehetővé teszi, hogy a gazdaság növekedése tartósan 4 százalék felett legyen. Kiemelte, Magyarország a járműipar számára kedvező helyszín, ezt mutatják az itt lévő autógyárak fejlesztései.
Időjárás:
Csütörtökön több felhő lesz felettünk, helyenként átmenetileg az eső is csepereghet, de több tájegységünkön napos időszakokra is számíthatunk.
Gyenge, mérsékelt marad a szél. Hajnalra nyugaton foltokban pára, köd képződhet. A minimum-hőmérséklet 0 és +10 fok között alakul, a kevésbé felhős tájakon lesz hidegebb a reggel, délután 18-23 fokot mérhetünk.
Csütörtökön sem lesz front térségünkben. A reggeli hideg, főként a nyugati határ közelében párás, helyenként ködös időben azonban felerősödhetnek a kopásos eredetű ízületi panaszok. A vérnyomás-panaszokkal és a keringési rendellenességgel élőknél továbbra is a nagy napi hőingás okozhat kellemetlenséget. A meleg időben fáradékonyabbak, tompábbak lehetünk, migrén jelentkezhet, koncentrálási problémák is előfordulhatnak. Reggelente nagy a megfázásveszély, ezért öltözzünk rétegesen, növeljük a C-vitamin bevitelt, fogyasszunk sok zöldséget és gyümölcsöt!
