A BreuerPress és a HetiTV hírei 

A BreuerPress és a HetiTV hírei 

A kormány legfontosabb feladata, hogy megállítsa Magyarország népességcsökkenését – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára. Potápi Árpád János hozzátette: ennek egyik eszköze, hogy több forrást fordítanak a gyermekekre, a gyermekvállalásra, a családok támogatására, akár a bölcsődék és óvodák fejlesztésével Magyarországon és a határon túl. Közölte: a kormány a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében 150 új óvodát épít és több mint 400-at újít fel. „Ezzel teljessé tesszük azt a munkát, amit az utóbbi nyolc évben kezdtünk el, és a következő években is a családok támogatása lesz a legfontosabb tevékenységünk” – jelentette ki.

 

Vasárnap délután közösen tüntetett az MSZP, a DK és a Párbeszéd Magyarországért.  Az esemény apropója a Sargentini-jelentés, a három párt az esemény leírásában úgy fogalmazott, hogy  „az európai Magyarországért a Sargentini-jelentést megszavazó összes ellenzéki párt” hirdetett tüntetést. „Meg fogjuk mutatni, hogy Magyarország sokkal több Orbán Viktornál és hogy nem lehet semmibe venni európai értékeinket, jogainkat, szabadságunkat” – írták.

Karácsony Gergely arról beszélt, hagyjuk abba, hogy ha valakinek nem tetszik, amit Orbán Viktor csinál, azt le hazaárulózzuk. Majd azt mondta, büszke azokra az EP-képviselőkre, akik kimondták, ami triviális és a magyar nemzet érdekében igennel szavaztak a jelentésnél. Tóth Bertalan, az MSZP elnöke arról beszélt, nincs esélyegyenlőség, az urak az oktatásból és az egészségügyből is a luxust tudják megfizetni, az átlagembernek pedig mindenből a nagyon rossz minőségű szolgáltatás jut. A pártelnök szerint a Sargentini-jelentés, és annak megszavazása megmutatta, Orbán egy megbélyegzett populista, és nem Európa erős embere, és közben épp a kereszténydemokraták űzték ki közösségükből, miközben arról beszél, kereszténydemokráciát építenek.

 

Gyurcsány Ferenc a tegnapi ellenzéki tüntetésen felszólalva arra kérte a szabadság és a demokrácia mellett elkötelezett választókat, hogy  vonuljanak az utcára és szervezzék meg a parlamenten kívüli ellenállást, mivel szerinte csupán országgyűlési eszközökkel nem váltható le a „demokrácia díszlete mögött diktatúrát építő” kormány. A Demokratikus Koalíció (DK) elnöke úgy fogalmazott, nem akar felfordulást, de azt szeretné, ha a választók mind többen mozdulnának meg, és például utcai tüntetésekkel, valamint „a szabad beszéd helyi fórumaival” ráznák fel az országot. Kiemelte, meg kell mutatniuk, hogy Európában ők vannak többségben, szemben a „lúzer, szájhős miniszterelnökkel”, aki szerinte építkezés helyett csak rombol és kisebbségbe kerül, aminek eredményeként hátat fordítanak neki a kontinensen.

 

Nemzeti üggyé vált az illegális bevándorlásra adott szakpolitikai válasz, amit a magyar kormány megfogalmazott – mondta Tóth Erik, a Nézőpont Intézet elemzője a határzár felállításának harmadik évfordulóján készített felmérés eredményét értékelve. A szakértő hangsúlyozta: az elmúlt három évben a határkerítés megítélésének, illetve az illegális bevándorlás elutasításának támogatottsága nem ment 80 százalék alá. A Nézőpont Intézet felmérése szerint a válaszadók 82 százaléka egyetért a kerítés felépítésével, a betelepítési kvótákat pedig 86 százalék nem támogatja. Tóth Erik elmondta: a kormánypárti szavazók 97, a jobbikosok 94 százaléka támogatja a határzárat, és a baloldaliak 57 százaléka szintén egyetért a kormány intézkedésével.

Részleges megállapodás született a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) között: az MTA jövő évi költségvetésének tervezése a jogszabályokban előírt módon és határidőkkel, az előző évekkel azonos módon megtörténik, azaz a kormány nem vonja el az akadémiától a finanszírozás jó részét. A megállapodás az MTA közleménye szerint a szerdai egyeztetésen született meg. z MTA szerint a megbeszélés eredményeképpen a felek megállapították, hogy a finanszírozás feltételei az elfogadott költségvetési törvény szerint adottak, és kialakítják a törvény végrehajtásának jogi-igazgatási feltételeit. Az Akadémia – beleértve az intézethálózatot – jövő évi finanszírozását véglegesen megállapodásban fogják rendezni – áll az MTA közleményében. A jelenleg aktív akadémiai kiválósági pályázati projektek támogatása az Akadémián belül, akadémiai támogatással zavartalanul folytatódhat, az eredeti támogatói döntéseknek és futamidőknek megfelelően.

 

Külföld:

London polgármestere szerint népszavazást kell tartani a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről, mivel mára kiderült, hogy a kilépés – különösen a feltételekről szóló megállapodás elmaradása esetén – súlyos gazdasági károkat okoz Nagy-Britanniának. Sadiq Khan kijelentette: a londoni városháza megbízásából elvégzett független elemzések szerint ha Nagy-Britannia úgy lép ki az Európai Unióból, hogy nem sikerül megállapodásra jutnia az EU-val a jövőbeni kapcsolatrendszerről, a brit gazdaság egészében 500 ezer, Londonban 87 ezer munkahely szűnne meg, és 50 milliárd fonttal (több mint 18 ezer milliárd forinttal) zuhanna a brit gazdaságban végrehajtott új beruházások éves értéke.

 

Málta soha nem lesz migránsközpont a Földközi-tengeren – szögezte le Joseph Muscat, az ország munkáspárti miniszterelnöke. A bajba jutottakat kimentik, de Málta nem fog a migránsok ügyeit kezelő központtá válni – tudatta a miniszterelnök. Olaszország több esetben is Máltát tette felelőssé a Földközi-tengeren bajba kerülő vagy ott kimentett migránsok befogadásáért, amitől Valletta elzárkózik. Muscat visszautasította, hogy országa nem tartja tiszteletben a nemzetközi jogot. Hangsúlyozta, hogy aki máltai vizeken kerül bajba, azon minden esetben segítenek, de olyan esetekben, amikor nincs szükség segítségnyújtásra, a máltai hatóságok „keze meg van kötve”; nem hurcolhatnak Máltára olyanokat, akik nem akarnak odamenni.

Huszonöt Olaszországba tartó illegális bevándorlót mentett ki a tengerből a tunéziai haditengerészet.A beszámoló szerint a 14-37 éves emberek egy bárkán tartózkodtak, amelyet a tunéziai Dzserba szigetétől 75 kilométerre vettek észre a hatóságok. A tunéziai Fórum a Gazdasági és Társadalmi Jogokért elnevezésű szervezet adatai szerint az év első 8 hónapjában 3811 tunéziai illegális bevándorló kísérelte meg az átkelést a Földközi-tengeren, hogy eljusson Olaszországba. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) korábban azt közölte, hogy mintegy 47 százalékkal nőtt 2018. január 1. és szeptember 5. között a 2017-es év azonos időszakához képest a Földközi-tenger nyugati térségében életüket vesztő illegális migránsok száma.

 

Nem ismeri el a konstantinápolyi pátriárka joghatóságának felsőbbségét az orosz ortodox egyház – jelentette ki Ilarion volokolamszki metropolita, a moszkvai patriarchátus egyházközi külügyeinek irányítója. Ilarion azon meggyőződésének adott hangot, hogy I. Bartolomaiosz, Konstantinápoly ökumenikus pátriárkája nem avatkozhat be az egyes ortodox egyházak belügyeibe, legfeljebb ezen egyházak felkérésére koordinálhatja egyes közös ügyeiket. „Ezért ha a tevékenysége ellentétes valamelyik egyház tevékenységével, azt jogunkban áll nem elfogadni” – mondta Ilarion.

Észak- és Dél-Korea új összekötő irodát nyitott az észak-koreai Keszong határvárosban. Az ünnepi rendezvényen mintegy százan vettek részt. A szöuli küldöttséget Cso Mjung Gjon országegyesítési miniszter vezette, míg Phenjanét Li Szon Gvon, a békés újraegyesítéssel foglalkozó bizottság elnöke. Cso Mjung Gjon hangoztatta, hogy az iroda megnyitása új jelképe a békének a két ország között. Az irodában a felek 20-20 munkatársa dolgozik majd állandó jelleggel. Szakértők szerint a hivatal működése az első lépés ahhoz, hogy a két Korea diplomáciai képviseletet létesítsen a másik fővárosában, Szöulban és Phenjanban.

 

Donald Trump amerikai elnök a jövő héten további kínai termékekre róhat ki pótvámot, miközben újabb tárgyalási fordulóra tett javaslatot Pekingnek kereskedelmi ügyekben. A The Wall Street Journal azt írta, hogy Donald Trump jövő héten hétfőn vagy kedden jelentheti be 200 milliárd dollár értékű kínai termék pótvámját. Ennek a mértéke a korábbi, 25 százalékos amerikai büntetővámoknál kisebb, 10 százalék lesz. A lap úgy tudja továbbá, hogy az amerikai elnök javaslatot tett Kínának arra, hogy szeptember 27-28-án Washingtonban egyeztessenek kereskedelmi ügyekben. Az amerikai küldöttséget Steven Mnuchin pénzügyminiszter vezeti. Az Egyesült Államok és Kína között kereskedelmi háború dúl. Washington azzal vádolja Pekinget, hogy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytat.

 

Több izraeli rakéták lőtt le a szíriai légvédelem az ország fővárosa, Damaszkusz repülőterének közelében. A támadásról szóló jelentések idézték a hadsereg egyik, meg nem nevezett tisztviselőjét, aki elmondta, bevetették a légvédelmi erőket, hogy visszaverjék a damaszkuszi nemzetközi repülőtér elleni izraeli rakétacsapásokat. Hírügynökségek megerősítették, hogy a fővárosban robbanásokat lehetett hallani. Károkról, áldozatokról egyelőre nem érkeztek jelentések. Az izraeli hadsereg nem kommentálta a hírt, ahogyan a múltban is ritkán reagált a szíriai bevetéseiről szóló sajtóhírekre. Izraelt aggasztja Irán és a Hezbollah katonai műveleteinek kiterjedése, amelyekkel Bassár el-Aszad szíriai államfő rendszerét támogatják.

 

Egy arab terrorista vasárnap halálra késelt egy négygyerekes zsidó férfit a gus ecioni pláza mellett, Júdea és Szamáriában. A 45 éves áldozat, Ari Fuld, miután megkéselték a terrorista nyomába eredt és tüzet nyitott rá, majd összeesett. Az Izraeli Védelmi Erők szerint a 17 éves palesztin arab terroristát Jatta faluból végül egy fegyveres járókelő állította meg. A biztonsági erők lezárták a területet. “A terrorista késsel felfegyverkezve érkezett a bevásárló központhoz. Leszúrt és súlyosan megsebesített egy civilt. A terroristát egy helyszínen tartózkodó másik civil ártalmatlanította,” közli a hadsereg nyilatkozata. Az áldozatot a jeruzsálemi Shaare Zedek Orvosi Központba szállították, súlyos, instabil állapotban. A kórházba érkezését követően nem sokkal belehalt sérüléseibe. A terroristát lőtt sebekkel a Jeruzsálemi Hadassza Kórházba szállították, a kórház szóvivője szerint az állapota közepesen súlyos.

 

Gazdaság:

 

Várhatóan szeptember végén hozzák nyilvánosságra azt a jogszabálytervezetet, amelytől a forgalmazott műanyag zacskók jelentős csökkenését várja az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM); a szaktárca hosszú távon a műanyag zacskók forgalmazásának teljes tiltását tervezi. Jelentős szigorítást terveznek 2019-től a műanyag zacskók és az egyszer használatos műanyag eszközök kiszorítása érdekében. Magyarországon évente több mint 80 darab műanyag zacskót használnak el fejenként, amelyek jelentős része egy használat után azonnal hulladékká válik. A műanyaghulladékok jelentős része hasznosítás helyett lerakóba kerül, még rosszabb esetben a környezetet szennyezi. A természetbe kikerülő műanyag nem csak az állatfajok elpusztulása miatt jelent óriási kárt, de a műanyagok bekerülnek a táplálékláncba, végső soron az élelmiszerekbe és az ivóvizbe is.

 

Időjárás:

 

Hétfőn a friss reggelt követően ismét a napsütésé lesz a főszerep, amit a fátyolfelhők mellett csak kisebb gomolyfelhők zavarhatnak.  Csapadék nem várható. A Dunántúlon élénk lehet a déli-délkeleti szél. Hajnalban 8-14 fok, a völgyekben még ennél is hűvösebb lehet, délután 25-30 fokot mérhetünk.

Hétfőn nem lesz front térségünkben, fronthatástól nem kell tartani. Érdemes lehetőség szerint a szabadban tölteni az időt, főként a melegebb délutáni órákban. A reggeli hidegben szinte egész héten nagy lesz a megfázásveszély. Szükség lesz a vastagabb ruhadarabokra, különösen a mélyebben fekvő völgyekben. Reggelente az ízületi panaszok és a kopásos eredetű fájdalmak is ismét kiújulhatnak. Egyeseknél enyhébb migrén léphet fel, összességében azonban inkább az időjárás pozitív hatásait tapasztalhatjuk a napokban.