A BreuerPress és a HetiTV hírei

A BreuerPress és a HetiTV hírei

Belpolitika:
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kovács Zoltán kormányszóvivő a Kormányinfón – többek között – beszélt a bürokráciacsökkentési programról. Az eseményen a Heti Tv is feltette kérdéseit. A Heti Tv felemlítette azt az esetet, amikor is az ASF nevű német evangélikus alapítvány európai fiatalokat hozott Magyarországra, ahol – többek között – a Kozma utcai zsidó temető rendbehozatalában működtek közre, valamint azt is megjegyezte, hogy a magyar kormány jelentős összeggel járult hozzá az elhagyott vidéki zsidó temetők felújítására. A Heti Tv arra volt kíváncsi, hogy lesznek-e a felújított temetőkben rendhagyó történelem és magyar órák a diákok számára. Gulyás Gergely válaszában elmondta, ha van valakinek ilyen szándéka, azt meg is valósíthatja, ezt nem tiltja senki.

Egy másik temető, a Salgótarján utcai zsidó temető kapcsán a Heti Tv azt szerette volna megtudni, hogyan áll ennek a jelentős műemléki temetőnek a világörökség részévé válásának az ügye. A miniszter azt válaszolta, hogy a későbbiek során részletesen beszámol arról, hogyan is áll ez az ügy, az biztos, hogy a magyar kormány teljes mértékben támogatja a világörökség részévé válást, ez már abban is megnyilvánult, hogy a felújítási munkálatokhoz jelentős támogatással járult hozzá. A Heti Tv rákérdezett az elmúlt hetek egyik hírére, mely szerint már az óvodákban megkezdik a gyermekek nevelését a keresztény kultúra értékeinek megismerésére, jelezve, hogy a híradásokban mintha kimaradt volna a zsidó-keresztény kultúra kifejezés. Gulyás Gergely szerint Európának ezen a részén teljesen egyértelmű, hogy ha valaki keresztény kultúráról beszél, akkor a zsidó-keresztény kultúrát érti alatta.

A Kormányinfón elhangzott még:

Gulyás Gergely miniszter beszélt a bürokrácia leépítésének fontosságáról, mint elmondta: „A digitalizáció hatásának következtében ma bizonyos területeken kevesebb munkatárs is elláthatja azokat a feladatokat, amelyekhez néhány éve még többen kellettek”, ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a leépítés nem lehet fűnyíróelv szerűen megvalósított intézkedés. A kormány elképzelései szerint mindezekre már januárban sor kerülne, többek között nyugdíjazásokkal, összességében a minisztériumokban és a közvetlen hozzájuk köthető háttérintézményekben dolgozó 14 ezer emberből 15-20 százalék leépítése lehet reális. Mindezek mellett a leépítésekkel egy időben megvalósulna a közszolgák béremelése, hiszen a kormány kompenzálni akarja azt a béremelést, amelyik a gazdaság teljesítményének növekedéséhez képest elmaradt.

Szóba kerültek a felhőkarcolók, ezek kapcsán a miniszter leszögezte, 90 méter feletti felhőkarcolók Magyarországon nem lesznek, miután ezt teljes egészében meg fogja tiltani a hamarosan hatályba lépő törvény, amelyről a kormányülésen döntés született. Ugyanakkor az egyetlen kivétel a MOL 120 méteres tornya lesz, amelyről még a törvény hatályba lépése előtt született döntés. A cél az volt, hogy „a magyar gazdaság olyan zászlóshajói, amelyek regionális szinten is jelentősek, akár épület formájában is megjeleníthessék” jelentőségüket. Három cég, a MOL, az OTP és a Richter kapta meg informális egyeztetéseken ezt a lehetőséget, de ezzel csak a MOL élt.

Ellenzéki kezdeményezésre rendkívüli ülést tart pénteken az Országgyűlés – derül ki a parlamenti honlapon a házbizottság ülése után közétett adatokból. Ha a Ház határozatképes lesz, és elfogadja a tervezett napirendet, két, jobbikos és LMP-s képviselők által benyújtott javaslatról tárgyalhat: az egyik az ápolási díj emeléséről szól, a másik a devizahitel-károsultak segítését célozza. Az ülés napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, a napirendi javaslatban a két előterjesztés megtárgyalása mellett interpellációk, azonnali kérdések és kérdések is szerepelnek. A rendkívüli ülés összehívásáról szóló kezdeményezést jobbikos, LMP-s, DK-s képviselők, valamint egy független politikus írta alá.

Az MSZP felszólítja a kormányt, hogy tegyen büntető feljelentést a 200 ezer magyar beteget érintő rákkeltő hatóanyagú vérnyomáscsökkentő gyógyszerek ügyében. Hegyi Gyula, a szocialisták alelnöke elmondta, amennyiben a kabinet, illetve az ügyészség nem teszi meg a szükséges lépéseket, akkor személyesen tesz feljelentést ismeretlen tettes ellen, annál is inkább, mert saját maga is szedte a huszonhét szennyezett készítmény egyikét. Az ellenzéki politikus nyugtalanítónak nevezte, hogy korábbi kérdéseikre a kormány úgy nyilatkozott, kizárólag a gyógyszergyártókat terheli felelősség a történtek miatt.

Koltay András lehet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) új rektora, miután a szenátus és a fenntartói testület is támogatta rektori pályázatát – olvasható az egyetem honlapján.  A vezetői megbízásra irányuló pályázati eljárást június végén írta ki a munkáltató jogokat gyakorló fenntartói testület (FT), miután Patyi András lemondott az NKE vezetéséről. A szenátusi testületi ülésen több kérdés és észrevétel hangzott el a pályázattal kapcsolatban, amelyekre Koltay András részletes válaszokat adott. Szólt arról, hogy „számára nemcsak a történelmi múltja miatt különleges hely a Ludovika és az NKE, hanem az elmúlt években itt tapasztalt hatalmas fejlődés miatt is”. A pályázó elmondta, hogy majdani rektorként első számú feladata lesz az egyetem belső szervezetének erősítése, az egyes karok és intézmények közötti együttműködés továbbfejlesztése a meglévő szellemi energiák minél hatékonyabb felhasználása érdekében.

A virtuális világból kiszakított, boldog és fegyelmezettebb gyerekeket kapnak vissza a szülők a honvédelmi táborokból. Idén már csaknem négyszer annyi résztvevőjük volt ezeknek a táboroknak, mint két éve. A 12-18 éves korosztálynak meghirdetett program létszámban, helyszínben és tematikában is bővülni fog 2019-ben – olvasható a Magyar Időkben. Idén 16 helyszínen, 37 turnusban 1315 fiatalnak szerveztek honvédelmi tábort – ismertette a napilappal Eleki Zoltán ezredes, a honvédség honvédelmi felkészítő és katonai testnevelési osztályának vezetője. A legtöbb turnust „harcos tematikával” hirdették meg, de népszerű volt a búvár-, a hagyományőrző, az önvédelmi és a vitorlástábor is. A táborokat április elején hirdették meg, akik május végéig jelentkeztek, azok nagyrészt sikerrel jártak, június végétől azonban már a legtöbb táborban nem volt szabad hely.

Át kell építeni a budapesti Kossuth Lajos tér melletti Vértanúk terét – mondja ki a kormány megjelent határozata. Ennek részeként a BKK buszai kivételével kitiltanák a térről a járműveket, megszüntetve az összeköttetést a Báthory és a Nádor utca között. Bár Nagy Imre emlékművét a szöveg nem említi, de korábban Wachsler Tamás, a Kossuth tér megújításért felelős Steindl Imre-program vezetője – az egyes nyilatkozatokat megerősítve – elmondta, hogy van szándék az áthelyezésére. A Napi.hu megjegyzi: a tér ez év február 15-től a Kiemelt Nemzeti Emlékhely részévé vált. A határozat alapján az Alkotmány utca Kossuth Lajos tér felőli részén a trianoni szerződés 100. évfordulója előtt, 2020. május 31-ig felállítják a „Nemzeti Összetartozás Emlékhelyét”, amely „magában foglalja a történelmi Magyarország 1913-as összeírás szerinti helységneveinek feltüntetését”.

A teljes Magyar Ifjúság Kutatás a gyorsjelentés után másfél évvel jelent meg. A 2016-os dokumentum 500 oldalon keresztül vizsgálja a magyar fiatalok helyzetét. A kutatást 2000 óta négyévente folytatják le mindig azonos módszertannal, ezúttal nyolcezer magyarországi és – első alkalommal – négyezer határon túli 15-29 éves fiatalt kérdeztek meg – írja a 24.hu.    A 2016-os eredmények alapján a 15-29 évesek a fiatalok legégetőbb problémájaként az anyagi nehézségeket azonosították. Erdély kivételével, ahol az alkohol elterjedése áll az élen, mindenhol máshol az anyagi nehézségek, a létbizonytalanság, a szegénység, az elszegényedés jelenti a fiatalok szerint a fő gondot. Elmondható az is, hogy 2001-2016 között a 15-29 éves korosztály inkább az anyagi biztonság megteremtése miatt aggódik, mintsem a munkavállalás miatt.

A Népszava arról ír, hogy körbejár a szegénység. A lap hangsúlyozza, a lakossági rezsitartozások csökkennek, de a felújítási és vásárlási hitelek miatt megint nő a szegény háztartások adóssága. Hatszázezer magyar család legalább egyszer nem tudta kifizetni az utóbbi öt évben a lakbért, a hiteltörlesztést, a közműszolgáltatások díját vagy a közös költséget. Az elmúlt öt évben 47 ezer család vesztette el az otthonát a lakáshitelei miatt.

Külpolitika:

 

Részvéttáviratot küldött kedden Áder János köztársasági elnök Sergio Mattarella olasz államfőnek a Genovánál történt katasztrófa miatt.

Áder János mély megrendüléssel értesült a tragédiáról.

Az államfő őszinte részvétét és együttérzését fejezte ki Sergio Mattarella államfőnek és az elhunytak hozzátartozóinak, a sérülteknek pedig mielőbbi felgyógyulást kívánt.

A legfrissebb jelentések szerint legalább 22 ember halt meg a Genova melletti katasztrófában.

Armin Laschet Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke bejelentette, hogy nem vesz részt a Ruhrtriennale nevű fesztiválon, mert a szervezők nem határolódnak el a BDS-mozgalomtól. Armin Laschet a kancellár, Angela Merkel párttársa, a CDU egyik meghatározó politikusa azt írta a Twitteren: a német törvényhozás korábban egyhangúlag szólított fel arra, hogy ellentmondást nem tűrően utasítsuk el azokat, akik Izrael elleni bojkottra szólítanak fel. A BDS antiszemita motivációjától mindenkinek el kell határolódnia, még a művészet területén is – teszi hozzá. A Bild számolt be arról először, hogy a tartományi vezető a távollétével tüntet az augusztus közepén kezdődő fesztivál szervezőinek magatartása miatt. A fesztivál szervezője Stefanie Carp nyíltan vállalja rokonszenvét a mozgalommal, olyan zenekarokat is meghívott, amelyek szintén támogatják a BDS eszméit – olvasható a JerusalemPost összefoglalójában. Carp pár hónapja a tartományi parlament kulturális bizottságában kijelentette, hogy szerinte a BDS nem antiszemita, csupán „küzdelem a palesztinok létezésének jogáért”.

Újabb bírálatok érik az antiszemitizmussal vádolt brit Munkáspárt vezetőjét. Jeremy Corbynt ezúttal azért támadják, mert 2014-ben Tunéziában jelen volt egy koszorúzáson, amelyen egyes források szerint az 1972-es müncheni mészárlással kapcsolatba hozott palesztinokra emlékeztek. Jeremy Corbyn hangsúlyozta, hogy a tunéziai elnök meghívására vett részt egy nagyszabású konferencián a palesztinok ügyéről. Az esemény végén a palesztin temetőben jelen volt az izraeli biztonsági erők által 1985-ben Tunéziában végrehajtott légicsapás 47 halottjáról való megemlékezésen. Ezt követően a konferencia résztvevői közül néhányan koszorút helyeztek el a müncheni mészárlással kapcsolatba hozott palesztinok sírjánál, ahol fényképek tanúsága szerint ott volt Jeremy Corbyn is. A Fekete Szeptember palesztin terrorista szervezet 11 izraeli sportolóval végzett az 1972-es olimpián. A brit politikus elismerte, hogy ott volt a koszorúzáson is, de úgy emlékszik, hogy „közvetlenül nem volt részese” az eseménynek.  Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő a koszorúzásról készült fotók nyilvánosságra kerülése után a Twitter közösségi portálon úgy fogalmazott, Jeremy Corbyn megérdemli, hogy határozottan elítéljék, jobb- és baloldalról „és ami közte van”. A palesztin terroristákról való állítólagos megemlékezés mellett felrótta neki a 2010-es eseményen elhangzott kijelentéseket is. A brit politikus azzal vágott vissza, hogy szerinte azt kellene határozottan elítélni, hogy az izraeli erők több mint 160 palesztin tüntetővel végeztek Gázában március óta, köztük gyerekekkel is.

Több tucat halottja van a Genova közelében történt balesetnek, amelyben az A10-es autópálya egyik hídjának egy része leszakadt – jelentette az olasz mentőkre hivatkozva az Adnkronos hírügynökség. A Sky TG24 olasz hírtelevízió azt jelentette, hogy a Morandi híd 200 méteres, ipari övezet fölött átívelő szakasza omlott le. Az olasz rendőrség a Twitteren azt közölte, hogy hirtelen heves vihar támadt mielőtt az építmény összedőlt Az olasz közlekedési miniszter szerint hatalmas tragédia történt. Egy szemtanú a Reuters hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy nyolc vagy kilenc járművet látott a hídon, amikor a baleset történt, amelyet apokaliptikusként írt le.

A nemrég visszafoglalt határátkelő Szíria és Jordánia határán készen áll a visszatérni vágyó szíriai menekültek fogadására – jelentette a SANA szíriai állami hírügynökség. Jordániában 1,4 millió szíriai menekült él. A naszíbi átkelőt júliusban foglalta vissza a szíriai hadsereg fegyveres felkelőktől, akik 2015-ben foglalták el. Ez az egyetlen hivatalos határállomás Szíria és Jordánia között, és mindezidáig zárva volt. Korábban ez volt Szíria legforgalmasabb harátátkelője, mert a Damaszkuszt Ammánnal összekötő autópályán fekszik.

A biztonsági kordonokba hajtott egy autós a brit parlamentnél Londonban, a sofőrt letartóztattak, a környéket lezárták. A rendőrség tájékoztatása szerint három járókelő és kerékpáros sérült meg közülük kettő szorult kórházi ellátásra. Egyiküket – egy férfit – már elengedték, a másik – egy nő – súlyos, de nem életveszélyes sérülésekkel továbbra is kórházban van. A nyomozást a londoni rendőrség országos hatáskörű terrorelhárító és különleges műveleti szolgálata vezeti. Neil Basu parancsnok közölte: tekintettel arra, hogy úgy tűnik, az autós szándékosan cselekedett, továbbá a helyszínre és az incidens jellegére, terrorgyanús incidensként kezelik az ügyet.  A gyanúsított egy húszas évei végén járó férfi, aki a terrorelhárítási parancsnok tájékoztatás szerint egyedül volt az autóban.

Csehország pilóta nélküli repülőgépeket (drónokat) ajánl fel Olaszországnak és Máltának az illegális migráció elleni küzdelem céljaira. Ezeket a repülőgépeket a határok ellenőrzésekor lehetne hatékonyan felhasználni – jelentette ki Andrej Babis cseh miniszterelnök Prágában, miután látogatást tett a repülőgépeket gyártó Primoco cseh cég székhelyén.  Babis augusztus végén utazik Olaszországba és Máltára, ahol a migrációs problémákról fog tárgyalni a helyi vezetőkkel. A római látogatás azután jön létre, hogy a cseh miniszterelnök július közepén nyilvánosan elutasította olasz partnere, Giuseppe Conte kérését, hogy Csehország is fogadjon be néhányat az illegálisan Olaszországba érkezett migránsok közül. Conti ezt követően megbeszélésre hívta meg Babist.

Oroszország egy ideje már fontolgatja annak lehetőségét, hogy nemzeti valutákat használva rendezze kétoldalú kereskedelmi ügyleteit Törökországgal, Kínával és Iránnal – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Ankarában. Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel tartott közös tájékoztatóján Lavrov megjegyezte: az amerikai dollár – mint a globális kereskedelem pénzneme – idővel háttérbe fog szorulni. Szergej Lavrov arról is beszélt, hogy szerinte az új amerikai szankciók bevezetése Ankarával és Moszkvával szemben illegitim politika, amellyel az Egyesült Államok igazságtalan versenyelőnyhöz jut a globális kereskedelemben.

Az Európai Bizottság újabb szakaszába lépette a Lengyelországgal szemben indított kötelezettségszegési eljárását, indokolással ellátott véleményt küldött Varsónak a Legfelsőbb Bíróságról szóló lengyel törvénnyel kapcsolatban – közölte az uniós bizottság. A bizottság alaposan elemezte a lengyel hatóságoknak a Legfelsőbb Bíróságról szóló törvényre vonatkozó, július elején küldött felszólító levelére adott válaszát, Lengyelország azonban nem oszlatta el a bizottság jogi aggályait. Az uniós bizottság ezért fenntartja azt a véleményét, amely szerint a szóban forgó lengyel törvény nem egyeztethető össze az uniós joggal, mivel aláássa a bírói kar függetlenségének, ezen belül a bírák elmozdíthatatlanságának elvét.

Őrizetbe vettek Romániában egy 32 éves, Ilfov megyei férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy a román diaszpóra pénteki demonstrációján, a rendbontók és csendőrök közötti összetűzések során ellopta egy földre tepert csendőrnő pisztolyát. A férfi kihallgatása során tagadta, hogy eltulajdonította volna a fegyvert, amelyet a hatóságok egyelőre nem találtak meg. A gyanúsított ellen a tűzfegyverekre és robbanóanyagokra vonatkozó törvény megsértése és garázdaság gyanújával indult büntetőeljárás. Áldozatáról, a tömeg által kis híján meglincselt csendőrnőről, akit az első hírek szerint fejsérülésekkel és nyakcsigolyatörés gyanújával szállítottak a sürgősségi osztályra, az orvosok azt közölték, hogy kedden elhagyhatja a kórházat.

A Törökország és Görögország között húzódó szárazföldi határon az év első hét hónapjában háromnegyedével emelkedett az illegális határátlépések száma az előző év azonos időszakához képest, az említett határszakaszon mintegy 29500-an kíséreltek meg bejutni az unió területére – közölte friss jelentésében az unió határvédelmi ügynöksége (Frontex). A jelentés szerint a tengeren keresztül Görögországba érkezők száma azonban csökkent júliusban. Mintegy négyezren – főként szíriaiak, irakiak és afgánok – szálltak partra illegális úton Görögországban, amely 17 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest. A Frontex jelentésében kiemelte, hogy a Földközi-tenger nyugati medencéjében kialakult migrációs útvonalon megduplázódott az illegális határátlépések száma júliusban, mintegy 8800-an érték el a spanyol partokat. Ezen a határszakaszon az év eleje óta több mint 23 ezren érkeztek Spanyolországba, főként Marokkóból.

Gazdaság:
Felülmúlta az elemzői várakozásokat a bruttó hazai termék (GDP) második negyedévi növekedése, bár a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok inkább az ütem fenntartását jelzik és nem mutatnak gyorsulást. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első becslése szerint a nyers adatok szerint 4,6 százalékkal nőtt a GDP az idei második negyedévben az egy évvel korábbihoz képest az első negyedévi 4,4 százalékot követően. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének kommentárja arra helyezte a hangsúlyt, hogy a várakozásoknál jóval gyorsabban, de a Takarékbank várakozásihoz közeli mértékben nőtt a GDP a második negyedévben. Az elemző megítélése szerint az ipar növekedése minimálisan gyorsult, az építőipar növekedése a tavalyi magas bázis miatt lassult, a kiskereskedelmi forgalom és a vendéglátás, szálláshely szolgáltatás szintén enyhe lassulást mutatott, de így is robosztus maradt. A hitelezés érdemi gyorsulása miatt a pénzügyi szektor teljesítménye erősödhetett.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője leszögezte, hogy továbbra is lendületesen növekszik a magyar gazdaság, és legutóbb 2014-ben fordult elő, hogy az első és a második negyedévben is 4 százalék feletti bővülést mutasson a GDP. Arra is felhívta azonban a figyelmet, hogy bár a nyers adatok némi gyorsulást mutatnak, ebben szerepet játszik a bázishatás is. A múlt év második negyedévében a nyers adatok szerint 3,3 százalékra lassult növekedés az első negyedévben elért 4,3 százalékról, vagyis egy évvel ezelőtt jelentős lassulás következett be. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője rámutatott, hogy a magyar GDP második negyedévi növekedése jelentősen felülmúlta a 4,1 százalékos piaci várakozást, bár az előzetes várakozások széles sávban (3,6-4,8 százalék között) ingadoztak. A második negyedéves dinamika ezzel további gyorsulást mutat az első negyedévhez képest is, amire csak kevesen számítottak.

Szeptembertől 30-40 forinttal többe kerül egy doboz cigaretta, jövőre pedig újabb áremelésekre lehet számítani. Az árak emelkedése mögött az áll, hogy növekszik a cigarettára vonatkozó adómérték, akárcsak a finomra vágott és az egyéb fogyasztási dohány esetében – értesült a Világgazdaság. A lap szerint az is előfordulhat, hogy a gyártók az adóváltozás mögé bújva néhány forinttal feljebb srófolják a nagykereskedelmi árakat, így jövő augusztusra minden márka esetében 90-120 forinttal nőhet az ár. A drágulás várhatóan számottevően nem veti vissza a fogyasztást. Mivel egy átlagos hónapban 30 millió doboz cigaretta fogy idehaza, ez a mennyiség az eddiginél 1,2 milliárd forinttal kerülhet többe szeptemberben. A dohánygyártmányok jövedéki adójának emelése az Európai Unió által meghatározott adóminimumok elérése miatt szükséges.

A Portfolio arról készített összeállítást, hogy Magyarországon is ismert jelentős bankok, a többi között az olasz UniCredit vagy a holland ING bukhatja el a pénzét a török gazdaság összeomlása miatt. A török líra drasztikus leértékelődése miatt a devizakötelezettségek átértékelődésén keresztül rontja a bankok likviditási helyzetét, a hitelbedőlési arány növekedhet. Elemzők szerint az is elképzelhető, hogy ezek a bankok elhagyhatják a török piacot, de maradás esetére a jelentős eszközleírás, a tömeges hitelbedőlés és a hiperinfláció is a lehetséges forgatókönyvek között található.

A Világgazdaságban információi szerint miután kifizették az első kártérítést a légijárat-késésre kötött kiegészítő díjas biztosítás után, több biztosítónál is napirenden van a termék kidolgozása. A lap úgy tudja, elképzelhető lesz olyan társaság, amely nem csak kiegészítőként nyújtja majd a szolgáltatást. Pandurics Anett, a Magyar Posta Biztosító elnök-vezérigazgatója szerint a három órát meghaladó késés, az előzetes értesítés nélküli járattörlés vagy a beszállás visszautasítása miatt v vállalják a kártérítés kifizetését.

A Pénzcentrum arról, hogy lehet igazi rezsicsökkentéssel százezreket spórolni évente. A portál kiemeli, hogy nyáron sokan nem gondolnak a téli szezonra, csakhogy érdemes előrelátónak lenni, ugyanis bárki rosszul járhat, ha csak a fűtési szezonban derül ki, hogy valami gond van a kazánnal vagy a tetőszerkezettel. A Pénzcentrum összeszedte, mire érdeme figyelni az ősz közeledtével a kertes ház, illetve a nyaraló-tulajdonosoknak.

Könnyű:

A rendkívüli szárazság miatt nehezen és csak magas áron jutnak elegendő takarmányhoz állataik számára a gazdák Norvégiában, ezért sokan kénytelenek leölni lovaikat – számolt be az NRK norvég közszolgálati adó. „A múlt hónapban csaknem naponta érkezett megkeresés a kétségbeesett lótulajdonosoktól, akik nem tudták, hogy mihez kezdjenek a pusztító szárazság közepette” – mondta Jens Eide norvég hentes és mészáros. Hozzátette, hogy emellett azok a gazdák, akik egyébként is hoznák más jószágaikat, most jóval korábban érkeznek velük, pedig az állatok még nem érték el a megfelelő kort. Ha azonban nincs elég élelem, akkor az állatokat le kell ölni. Eide szerint a lovak esetében bonyolultabb a helyzet, mivel hozzájuk másként kötődnek az emberek, mint a haszonállatokhoz.