A BreuerPress és a HetiTV hírei
.
Kilencvenhat éves korában elhunyt Szepesi György legendás rádiós sportriporter. Szepesi 1945-ben lett a Magyar Rádió munkatársa, gazdag életpályája során riporterként, tudósítóként, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökként és sportdiplomataként is a magyar sportélet kiemelkedő egyénisége volt. A labdarúgással az angyalföldi grundokon, gyermekként ismerkedett meg. Jóllehet tizenkét éves korától igazolt játékos volt alsóbb osztályokban, hamar belátta, hogy nem olyan tehetséges, mint az akkor világhírű magyar focisták. Úgy érezte, hogy a pálya széléről többet tud nyújtani a sportnak. Ez utóbbit szó szerint kell érteni, mert 1945-ben rádiós lett, s az oldalvonal mellett állva közvetítette a meccseket. Ezek közül alighanem a leghíresebb az 1953-as londoni 6-3, az „évszázad mérkőzése”, amelyet milliók hallgattak idehaza, Szepesire pedig ráragadt az elismerő minősítés: ő az Aranycsapat 12. játékosa.
Brüsszel megint a migránsokat akarja támogatni az európai emberek helyett – értékelte a Fidesz-KDNP frakciószövetség szóvivője az Európai Bizottság azon javaslatát, amely szerint migránsonként hatezer euró összegű pénzügyi támogatást nyújtana az Európai Unió az úgynevezett ellenőrzött központok létesítését vállaló tagállamok számára. Hollik István egyértelműen migránspártinak nevezte a javaslatot, és azt mondta: a Fidesz-KDNP arra kéri a kormányt, hogy határozottan utasítsa el a kezdeményezést. A javaslat újra azt bizonyítja, hogy Brüsszel nem a migráció megállításán, nem a határvédelem megszervezésén, megerősítésén dolgozik, hanem azon: hogyan hozza be és aztán ossza szét a tagállamok között a migránsokat, amelyet már pénzügyi eszközökkel is ösztönözne – értékelt.
A legújabb népesedési adatok némi reményre adnak okot, emellett biztató, hogy a munkavállalási célú kivándorlás jelentősen csökken, és nőtt a visszatelepülők száma is – mondta a KDNP frakcióvezetője. Harrach Péter a népesedési helyzetet az első számú nemzeti sorskérdésnek nevezte, emlékeztetve, hogy körülbelül 40 éve kezdődött el az a folyamat, hogy többen halnak meg, mint ahányan születnek. Az utóbbi évek pozitív eredményei közé sorolta a gyermekvállalási kedvet jelentő teljes termékenységi arányszám 1,5-re emelkedését, a házasságkötések számának növekedését, továbbá a válások és az abortuszok számának csökkenését. Még hosszú éveknek kell eltelniük, hogy évtizedek negatív jelenségeit pozitívvá formálják – tette hozzá.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége főtitkára a Világgazdaságnak nyilatkozva úgy vélte: a köztisztviselők, kormánytisztviselők mellett az állami és az önkormányzati vállalatoknál is lehetne ésszerűsíteni a humánerőforrás-gazdálkodást, és a költségvetési szerveknél dolgozó 120 ezer közfoglalkoztatott egy része is elhelyezkedhetne a versenyszférában. Az érdekképviselet vezetője szerint ez enyhíthetné a mintegy 200 ezer fős hiányt a versenyágazatban. Dávid Ferenc arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon az állam túlfoglalkoztat, ötszintű (települési, járási, megyei, regionális és országos) a közigazgatás, ez nemcsak kifizetett béreket jelent, hanem működési kiadásokat is; amin bizonyára lehetne karcsúsítani.
Jelentősen megemelte a biztosító a veronai busztragédia áldozatai és sérültjei után járó kártérítés összegét – értesült a Zoom.hu. Volt, akinek dupla annyit fizetett a biztosító, mint amennyit korábban megállapítottak. Az információkat az egyik áldozat rokona is megerősítette. „Az első hírek, amik a témával kapcsolatban megjelentek, hogy egyes szülők négymillió forintot kaptak volna a biztosítótól. Ezt mindenki elutasította, mire a biztosító tavaly megemelte ezt a kártérítési összeget. Ezt már volt, aki elfogadta, én két-három családról tudok, de többen ezt a pénzt is elutasították. Végül a biztosító a megemelt összeget mindenkinek kifizette, attól függetlenül, hogy elfogadták-e. Akik elutasították, azok közölték, hogy ezt a pénzt csak előlegnek tekintik. Idén tavasszal a biztosító ugyanezt az összeget még egyszer elutalta a károsultaknak” – részletezte Szendrei Endre, de hangsúlyozta: a kártérítés megállapításánál különbséget tettek a közvetlen hozzátartozók között, azaz más összeget kap a szülő, a testvér és a nagyszülő.
Budapesten a 120 négyzetméternél kisebb panellakások átlagos bérleti díja 130 ezer forint, a téglaépítésű lakások pedig átlagosan 150 ezer forint körül mozognak – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Július 25-én este hozták nyilvánosságra a felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így az érintett családok csütörtökön kezdenek el kollégiumi férőhelyet, illetve albérletet keresni – emelte ki a szakértő. Az egyetemvárosok közül Győrben 109 ezer forintos, Kecskeméten 106 ezer forintos, Debrecenben pedig 100 ezer forintos átlagos albérletárakkal számolhatnak a kiadó lakást kereső fiatalok, ugyanakkor sokkal jobban járnak azok, akik kollégiumba mennek, hiszen jóval olcsóbb – átlagosan havi 15-16 ezer forint – Balogh László szerint 2016 végén országszerte, állami fenntartásban körülbelül 45 ezer kollégiumi férőhely állt a felsőoktatásban résztvevők rendelkezésére.
Több mint 9 évet ült, és most jó magaviselete miatt feltételesen szabadlábra bocsátották Sztojka Ivánt. Az enyingi férfit a Marian Cozma-gyilkosság miatt, harmadrendű vádlottként ítélték 2012-ben jogerősen 13 évre, de megrövidítették a büntetését. Sztojkát egy enyingi szemtanú látta szabadulása után – írta a Bors. „Sztojka Ivánt múlt csütörtökön engedték ki, de a nyilvánosság nem tudott róla, igyekeztek a legnagyobb titokban tartani. Még aznap megtartották a szabadulóbulit Enyingen. Sztojka azóta jár-kel mindenfelé, mintha mi sem történt volna” – mondta a neve elhallgatását kérő szemtanú. A Borsnak nyilatkozott Sztojka Iván védőügyvédje is, Keresztúri Mónika. Elmondta, hogy múlt csütörtökön tartották Sztojka Iván meghallgatását a börtönben, és kifogástalan magatartására tekintettel 9 év 5 hónap után, pártfogói felügyelet mellett, a bíró 4 év 5 hónapra feltételesen szabadlábra bocsátotta. Helmeczy László, a tárgyaláson a Cozma családot képviselő ügyvéd szerint Sztojka jó magaviselete miatt távozhatott.
Még mindig nem késő csökkenteni az alapvető élelmiszerek áfáját – mondta Csárdi Antal, az LMP országgyűlési képviselője. Úgy látja: az euró árfolyamának emelkedése inflációt gerjeszt, ami minden élelmiszer árát megemeli majd. Az Országgyűlés az őszi ülésszakján még változtathat az adótörvényeken, így minden alapvető élelmiszer, köztük a kenyér, a zöldségek és gyümölcsök vagy az olaj árát is 5 százalékra mérsékelhetnék – jelentette ki a képviselő. Ez egyszerre szolgálna szociális célokat, hiszen leginkább a legalacsonyabb jövedelműeket segítené, és járulna hozzá a gazdaság kifehéredéséhez – fűzte hozzá.
A Demokratikus Koalíció (DK) aláírásgyűjtést indít annak érdekében, hogy az Országgyűlés tárgyalja újra az adótörvényeket, s szüntesse meg a cafeteria megadóztatására hozott új szabályokat – jelentette be az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese. Arató Gergely értékelése szerint „a megszorító csomag hatására” több tízezer forinttal csökkenhet a munkavállalók nettó jövedelme, és a változásokkal sem az állam, sem a munkaadók nem járnak jól. Emlékeztetett, a parlament pénteken fogadta el a 2019-es adótörvényeket, megadóztatva a cafeteriát; kivéve a SZÉP-kártyát, amely leginkább „a Fideszhez közel álló oligarchák vendéglátóipari érdekeltségeit érinti”. A változások vonatkoznak az utazási kedvezményre és a lakhatási támogatásra, valamint a kedvezőtlen helyzetű munkaerőpiaci csoportokra is – mutatott rá.
Nyáron nehezebb összegyűjteni a szükséges vérmennyiséget – mondta Nagy Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) szakmai főigazgató-helyettese. Beszámolója szerint az elmúlt két hétben is tapasztalták, hogy kevesebben mentek el vért adni, mint korábban. Márpedig ilyenkor is naponta nagyjából 1600-1800 véradóra van szükség – tette hozzá. A vérellátó szolgálat nyári véradókampányáról elmondták: a véradók között ajándékokat is kisorsolnak. Nagy Sándor, az OVSZ főigazgató-helyettese elmondta: naponta hatvan-hetven helyen lehet vért adni. Szólt arról, hogy évente mintegy 50 ezer új véradójuk van. Nagyjából 200 ezren rendszeresen adnak vért. Mostani kampányuk célja elsősorban azokat megszólítani, akik még soha nem, illetve régen adtak vért – fűzte hozzá.
A bevándorlás mindaddig veszélyt jelent, amíg az ENSZ pozitívnak értékeli – jelentette ki a Magyar Hírlapnak Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója. Bár a világszervezet migrációs paktuma elvileg csak iránymutatásnak minősül, a nemzetközi bíróságok később hivatkozási alapnak tekintik majd, így kötelező érvényt nyernek a benne foglaltak – tette hozzá. Bakondi György elmondta, hogy 2015 óta folyamatos az illegális bevándorlás Európába, a migránsok mozgása mind a három főútvonalon – Spanyolország, Olaszország és Görögország felé – továbbra is intenzív. Most a balkáni útvonalon főleg afgán, pakisztáni, bangladesi, iráni és török állampolgárok érkeznek, az olasz és spanyol utakon keresztül pedig alapvetően a közép-afrikai térségből származók.
Vlagyimir Putyin orosz elnököt a megkérdezettek 22 százaléka tartotta a legalkalmasabbnak a világ nagy országának vezetői közül a Ténygyár 24.hu-n megjelent kutatásában, ezzel a lista élére került, nagy fölénnyel megelőzve az összes többi vezetőt. A listán a második Merkel lett, őt a válaszadók fele ekkora része, 11 százalék érezte a legalkalmasabbnak, Theresa May brit miniszterelnököt 8, míg Macront 7 százalék tartja alkalmasnak. Meglepő talán, hogy Trumpot nem látják jó vezetőnek a magyarok, ő csak a szavazatok 4 százalékát kapta. A sor végén Erdogan áll, őt mindössze 1 százalék tartotta potensnek.
Külpolitika:
Továbbra is a Benjamin Netanjahu vezette Likud a legnépszerűbb párt Izraelben, és ha most tartanák a választásokat, akkor a 120 fős Kneszetben 30 mandátumot szerezne – írta az Israel Hayom. Második helyre az ellenzéki Yesh Atid futna be 19 mandátummal, míg a szintén ellenzéki Cionista Unió 15 helyet szerezne. Az ellenzéki arab pártok most 13 helyet szereznének. Összességében a jobboldali pártok 52, míg a baloldali erők 39 szereznének a Kneszetben. Abban az esetben, ha a haredi pártok is tagjai lennének a jobboldali koalíciónak, akkor továbbra is a jelenlegi kormány maradna hatalmon.
Danny Danon Izrael ENSZ-nagykövete azt mondta, hogy Izrael megpróbált kapcsolatba lépni a szíriai harci repülő pilótájával, aki berepült az izraeli légtérbe. A biztonsági tanács Közel-Keletre fókuszáló havi ülésén Danon azt mondta, az izraeli hadsereg figyelemmel kísérte, ahogy “a gép átlépi a határt. Próbáltunk kapcsolatba lépni vele párszor, de nem érkezett válasz.” Izrael két Patriot rakétával kényszerítette földre a Szuhoj típusú repülőt, mely mintegy 2 kilométert tett meg az izraeli légtérben a Golán-fennsíkon. Nem volt idő “megvárni, hogy kiderüljön mi a valódi szándéka a pilótának,” mondta Danon hozzátéve, “ezt tette volna bármely más ország hasonló helyzetben.” Az Izraeli Védelmi Erők az előzetes vizsgálat után úgy véli, a pilóta valószínűleg tévedésből hatolt be az izraeli légtérbe, miközben a határ közelében lévő lázadók uralta területeket bombázta. A hadsereg az északi határ mentén fokozott készültségben van a kerítés szíriai oldalán zajló harcok miatt, közölte a hadsereg szóvivője, Jonathan Conricus alezredes. Danon hangsúlyozta, Izrael nem akar eszkalációt a régióban.
Múlt kedden a francia főváros 20. kerületében egy fiatal arab férfi nekiugrott egy kipát viselő, idős zsidó járókelőnek, a földre kényszerítette, majd a hajánál fogva húzta végig az utcán. Mindeközben a következőket üvöltözte: “Allahu Ahbar, Heil Hitler, halál a zsidókra!” A kiérkező rendőrök letartóztatták a támadót, de mivel a rendőrségi pszichiáter szakvéleménye szerint a férfi “izgatott állapotban volt”, ezért megfigyelésre egy pszichiátriai intézménybe szállították – írta az israelnationalnews.com. A BNVCA nevű, antiszemitizmus ellen küzdő szervezet az üggyel kapcsolatban közölte: “Helytelenítjük, hogy egy erőszakos, iszlamista, zsidóellenes támadó ismét elkerülheti a felelősségre vonást, mert mentális problémákkal küzdő személynek adja ki magát. Ez nem szolgálhat mentségül az ilyen tettek elkövetésére. Ez az eljárás abszurd. Májusban hasonlóképpen pszichiátriai megfigyelést írtak elő egy muszlim férfi számára, aki egy párizsi zsidó iskola előtt kiabált iszlamista és zsidóellenes jelszavakat, illetve gyermekgyilkossággal vádolta meg az iskola dolgozóit.
A nyári hónapokban szervezi meg minden évben a zsidó állam bojkottját hirdető BDS-mozgalom az “Izraeli Apartheid Hét” nevű rendezvényét a világ számos oktatási intézményében. Bár a mozgalom hivatalosan csak Izraelt bírálja, tevékenysége valójában gyakran fajul antiszemita uszítássá – írta a Jerusalem Post. A lap összeállítása szerint a viszonylag fiatal BDS-mozgalom azonban sokkal többről szól, mint Izrael gazdasági elszigeteléséről, mert kitartó és hatékony propagandájukkal újfajta antiszemitizmust honosítanak meg, elsősorban az egyetemisták között. Ennek következtében az Egyesült Államok felsőoktatási intézményeiben gyakran kifejezetten kockázatos a zsidó identitás felvállalása. A Rágalmazásellenes Liga (ADL) felmérése szerint az amerikai egyetemeken 2017-ben 89 százalékkal nőtt az antiszemita incidensek száma. 90 esetben fizikai zaklatásról, 114 esetben pedig vandalizmusról számoltak be. A támadások száma feltehetően ennél jóval magasabb, mert a felmérés csak a hivatalosan bejelentett eseteket számolta össze. A BDS Nagy-Britanniában is igen aktív, bár a hatóságok kezdik megérteni, hogy valójában gyűlöletkeltésről van szó. A University College of Londonban, valamint Lancashire megye egyetemein tavaly óta már nem engedélyezik az Apartheid Hét megtartását, mert a brit törvények által tiltott antiszemita izgatásként tekintenek tá.
Az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet vállalta magára a torontói lőfegyveres ámokfutás elkövetését – közölte a szervezet az általa működtetett Aamák hírügynökségben. A közlemény szerint a támadó az IÁ egyik katonája volt, és tettét a szervezet felhívásra hajtotta végre. Az IÁ arra utasította tagjait, hogy vegyék célba azoknak az országoknak az állampolgárait, amelyek részt vesznek az IÁ elleni harcban az Egyesült Államok vezette katonai koalícióban. A vasárnap esti, a kanadai Torontóban elkövetett lőfegyveres ámokfutás elkövetője, Faisal Hussein a város Greektown negyedében kézifegyverrel válogatás nélkül lövöldözni kezdett, 15 embert megsebesített. Egy 10 éves lányt és egy 18 éves fiatal nő belehalt sebesüléseibe. A 29 éves torontói lakos a családja szerint súlyos mentális problémákkal küszködött, „egész életében elmezavartól és depressziótól szenvedett”.
Egyre nagyobb probléma a bevándorlók elhelyezése a különböző országokban – jelezte Kis-Benedek József. A biztonságpolitikai szakértő szerint problémát okoz, hogy nincs egységes megoldás. Egyik ország sem szeretné, hogy nála helyezzék el a migránsokat – tette hozzá. A kitoloncolásuk is nehezen megy, mivel a migránsok nem akarnak visszatérni oda, ahonnan eljöttek, és papírjaik hiányában a „célországok” is tiltakozhatnak visszafogadásuk ellen – hívta fel a figyelmet. Ezzel együtt a szakértő úgy véli, a migránsok visszaküldése csak megegyezés, politikai szándék, szervezés és logisztika kérdése.
A nemzetpolitika bizonyított: a nemzet közjogi egyesítése gyakorlatilag befejeződött, a mai országgyűlés már nemzetgyűlésként működik – állapította meg Potápi Árpád nemzetpolitikai államtitkár Tusnádfürdőn, a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor megnyitóján. „Azon fáradozunk, hogy hazánk szabadságának visszaszerzésével nemcsak a nemzetnek, de az egyetemes Európának és a keresztény ügynek is szolgálhassunk” – köszöntötte a tábort a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának vezetője, II. Rákóczi Ferenc 1705-ben megfogalmazott, szerinte ma is találó gondolatát idézve. Elmondta: a Fidesz-KDNP pártszövetség 96 százalékot meghaladó támogatottságot élvez a határon túli magyar választók körében, és – „bár nehéz lesz ezt a számot növelni” – azon lesz, hogy megfeleljen bizalmuknak. Úgy vélekedett: Tusványosra egyre többen odafigyelnek, és ebben kiemelkedő szerepe van Orbán Viktor miniszterelnöknek.
Nyolcvanra emelkedett a görögországi erdőtüzek halálos áldozatainak száma, számos embert még eltűntként tartanak nyilván – közölte a görög tűzoltóság. A helyi hatóságok elmondták, hogy a Geraneia hegyet leszámítva mindenhol sikerült megfékezni a lángok terjedését. Illetékesek arra számítanak, hogy a halálos áldozatok száma tovább emelkedik. Az Athéntól csupán 29 kilométerre lévő, teljesen felperzselt Mati környékét mentőcsapatok fésülték át szerdán, mintegy 40 eltűnt után kutatva. A görög médiát és a közösségi oldalakat elárasztották az eltűntek fényképei. Továbbra sem tudni, mi okozhatta a tüzet, amely viharos széllökésekkel párosulva villámsebességgel emésztette fel a fenyőerdővel körbevett települést. „Menekülésre gondolni sem lehetett, két perc alatt lángokban állt a házam” – mondta Eliasz Pszinakisz, Marathon polgármestere a görög Szkai tévécsatornának. Az Athéntól északkeletre található területen több mint 280 tűzoltó dolgozik továbbra is a lángok maradéktalan eloltásán. További 200 társuk a fővárostól nyugatra pusztító tüzek megfékezésével van elfoglalva, munkájukat helikopterek segítik. Ebben a térségben a hatóságok három kolostort és egy nyári tábort is evakuáltak, hogy megelőzzék a nagyobb bajt. Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök háromnapos nemzeti gyászt hirdetett a történtek miatt.
Elhagyja Németországot a hétvégén Carles Puigdemont volt katalán elnök, és visszatér Belgiumba. A katalán függetlenségpárti vezető közölte, hogy a jövőben Belgiumból folytatja majd politikai tevékenységét. Elárulta, hogy Németországban több helyre hívták, és Európa más országaiba is kapott meghívásokat, amelyeknek lehetőségeihez mérten igyekszik majd eleget tenni. „Nem tudom, hogy húsz évet kell-e várnom, hogy újra betehessem a lábam Spanyolországba, de biztos, hogy nem fogok húsz évet várni, hogy betegyem a lábam Katalóniába” – húzta alá Puigdemont. A volt katalán elnököt a Katalóniában tavaly októberben tartott, alkotmányellenes népszavazás miatt körözik a spanyol hatóságok. A népszavazást követően Madrid feloszlatta a katalán regionális parlamentet, és leváltotta a katalán kormányt, de az új választások után ismét függetlenségpárti kormány alakult az autonóm tartományban.
Gazdaság:
A tejföl és a vaj ára mintegy 10 százalékkal, a többi tejtermék ára pedig körülbelül 5-7 százalékkal emelkedhet szeptember elsejétől – mondta az InfoRádiónak a Tej Terméktanács elnöke, Mélykuti Tibor. Jövő év elejétől a tartós tejek áfakulcsa öt százalékra mérséklődik. A Tej Terméktanács elnöke, Mélykuti Tibor az ESL és az UHT tejeknél a fogyasztói árak 8-10 százalékos mérséklődésére számít 2019. január 1-től. Addig azonban áremelkedés jöhet. A klímaváltozás miatt jelentősen csökkent a tejtermelés és a termékek beltartalmi értékei is – mondta a szakember. Növelni kell az átadói árakat, hogy a termelők magasabb összegeket kaphassanak a nyers tejért. Emellett júliustól folyamatosan emelkedett – mára 35 százalékot meghaladó mértékben – az üzemanyag, a gáz és az elektromos áram ára, ami komoly problémát okoz a tejfeldolgozó iparnak. Ez is indokolja az átadói árak emelését.
Meg lehetne próbálkozni az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi tárgyalások újraindításával, de az eredetileg tervezett transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség (TTIP) túl nagyratörő volt, ezért afféle TTIP lightra kellene törekedni – mondta Gönther Oettinger, az Európai Bizottság német tagja. „A kereskedelmi háborúnál bármi jobb” – fogalmazott a politikus, aki a testületben az uniós költségvetés alakításáért és az emberi erőforrásokkal kapcsolatos kérdésekért felel. A biztos emlékeztetett, hogy a TTIP átfogó megoldás lett volna, az összes termékre kivetett minden vámot felszámolt volna a két fél kereskedelmében. Az Oettinger által most felvetett TTIP lighttal elsőként a most bevezetett vámokat lehetne felszámolni, majd egyensúlyt lehetne teremteni a különféle termékeket sújtó vámok terén. A biztos szerint erről fél év alatt meg lehetne állapodni, és már az ősszel megkezdődhetnének a tárgyalások.
Könnyű:
Az iskolai végzettség szintjével összefüggésben álló csaknem 1300 génvariációt azonosított egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport az eddig készített egyik legnagyobb humán genetikai tanulmány keretében. A Social Science Genetic Association Consortium (SSGAC) által vezetett tanulmány készítői 71 adatbázisra kiterjedően elemezték több mint 1,1 millió ember adatait. A 15 országból származó alanyok mind európai felmenőkkel rendelkeztek és 30 évesek, vagy annál idősebbek voltak – olvasható az eurekalert.org tudományos hírportálon. Egy korábbi, de kisebb méretű tanulmány 74 olyan génvariánst azonosított, amelyek valamelyest összefüggésben állnak az iskolázottság szintjével. A Nature Genetics című folyóiratban publikált mostani tanulmány készítői 1271 ilyen génvariációt azonosítottak. Az újonnan azonosított 1271 génvariáns együttvéve az emberek közötti iskolázottságbeli különbségek mindössze nagyjából 4 százalékára ad magyarázatot.
