Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a keddi Kormányinfón

Jelentős kormányzati kapcsolatok

Aktuális kormányzat ügyekről, valamint az elmúlt időszak nemzetközi találkozóiról is beszélt ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a keddi Kormányinfón, amelyet Kovács Zoltán kormányszóvivővel tartott. Itt a Heti Tv is feltette kérdéseit a miniszter felé.

                                              

A Heti Tv a miniszterelnök izraeli látogatása kapcsán megkérdezte, mikor történik lőrelépés a látogatáson is szóba került izraeli magyarok múzeumának Cfátból Hezlijába való költözéséről, ehhez mikor járul hozzá a magyar kormány.

Gulyás Gergely elmondta, a múzeum költözéséhez lesz kormánytámogatás, ennek az összege ugyan nem szerepel a költségvetésben, de a kormánynak kell hogy legyen ennyi mozgástere.

A magyar miniszterelnököt a Jad Vasem Múzeumból távoztában tüntetők fogadták, a Heti Tv szerette volna megtudni, hogy mi volt erről Orbán Viktor véleménye.

Gulyás Gergely válaszában kiemelte, akkor találkoztak a tüntetőkkel, amikor az autók elhagyták a múzeumot. Nagyon kevesen voltak az Amnesty International által szervezett demonstráción, a miniszterelnök meg is jegyezte, hogy jobban megtisztelve érezte volna magát, ha többen lettek volna ott. A miniszter egyébként beszámolt arról, hogy a Jad Vasem Múzeumban egy megrendítő megemlékezésen vettek részt a delegáció tagjai.

A nemrégiben megjelent egyik újságcikkel kapcsolatban szerette volna megtudni a kormány véleményét a Heti Tv, mely szerint összevonnák a Sorsok Házát a Páva utcai Holokauszt Dokumentációs Központtal (HDKE), amelynek vezetését Schmidt Mária venné át. Annyit jegyzett még meg a Heti Tv, hogy rövidesen lejár a HDKE igazgatójának és kuratóriumának a mandátuma. Valamint az akarta megtudniu még a Heti Tv, hogy igaz-e az a hír, hogy a Sorsok Háza és a Salgótarján utcai zsidó temető szomszédságában strand nyílik majd meg.

Gulyás Gergely válaszában az mondta, a hírből csak annyi az igaz, hogy valóban lejár az intézmény vezetőjének és kuratóriumának a mandátuma, a többi nem igaz. A miniszter megerősítette, továbbra is abban érdekelt a kormány, hogy egyezség jöjjön létre a magyarországi zsidó szervezetekkel a Sorsok Háza ügyében. A kancelláriaminiszter leszögezte, strand nem lesz a temető és a múzeum szomszédságában.

A Heti Tv szerette volna megtudni, hogy továbbra is a tervek között szerepel, hogy a Miniszterelnökség új épületében kortárs festmények is lógni fognak a falakon.

A miniszter röviden annyit válaszolt, hogy ő maga nem foglalkozik művészeti kérdésekkel.

Kíváncsi volt a Heti Tv arra is, hogy mit szólt az EU ahhoz, hogy a magyar miniszterelnök nem találkozott izraeli útja során a Palesztin Nemzeti Hatóság képviselőivel.

Gulyás Gergely elmondta, már azért sem jött létre találkozó, mert nem kapott Orbán Viktor meghívást.

A Heti Tv másik kérdésére a miniszter megerősítette a kormány álláspontját, amelyet a külgazdasági és külügyminiszter ismertetett az ENSZ menekültügyi programjából való kilépésről. Gulyás Gergely szerint az, amit az ENSZ illetékesei beterjesztettek, az a migrációt támogató elképzelések sokasága, Magyarország sokáig próbált érvelni ez ellen, végül úgy döntött, hogy az Egyesült Államokhoz hasonlóan távozik.

Mindezek mellett – szintén a Heti Tv kérdésére – a miniszter elmondta, a magyar kormány eddig is jelentős összegekkel támogatta a közel-keleti keresztényeket, ezt a jövőben is meg fogja tenni.

A közeljövőben megrendezésre kerülő tusványosi programokra bejelentkezett az MSZP is, ennek kapcsán – a Heti Tv felvetésére – a miniszter megemlítette, bár nem tud a szervezők szándékáról, de biztosan szívesen látják ott a vendégeket.

A Heti Tv megkérdezte, a jelenleg a Vértanúk terén lévő Nagy Imre szobor kapcsán, hogy várhatóak-e esetleg csoportos szoborköltöztetések..

Gulyás Gergely megerősítette, nem kerül rosszabb helyre Nagy Imre szobra a Jászai Mari térre. Példaként hozta fel a Kossuth téri József Attila szobrot, amelyet a téren belül költöztettek át és most egy sokkal méltóbb helyen látható. Az esetleges szoborköltöztetések kapcsán a miniszter elmondta, ezekről az országgyűlésnek a joga dönteni.

A Kormányinfón elhangzott még:

„A biztonságos növekedés költségvetése” a jövő évi

A kormányüléseken történtekről beszámolva elmondta: az ország vezetésének célja, hogy a biztos növekedés – mint a hosszú távú siker titka – folytatódjon. Cél az is, hogy a visegrádi régió kétszer úgy tudjon növekedni, mint az európai régió átlagos növekedése. Közel vagyunk ehhez és a jövő évi költségvetés – amely a biztonságos növekedés költségvetése – ezt szolgálja – emelte ki.

Gulyás Gergely hozzátette: a magyar költségvetés stabil, azonban „a nemzetközi környezetben látunk kockázatokat”, ilyen az eurozóna általános eladósodottsága, az Egyesült Államokkal kialakult, élesedő kereskedelmi háború, illetve az Ukrajnában zajló háború.

A költségvetés mindezek miatt minden eddiginél magasabb, több mint 360 milliárdos tartalékot tartalmaz – fűzte hozzá, kiemelve: ehhez csak akkor nyúl hozzá a kormány jövőre, ha biztosítva látja a költségvetési egyensúlyt. Leszögezte: remélhetőleg más célokra lehet majd ezt az összeget fordítani.

Gulyás Gergely szólt arról is, hogy jövőre 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó és nő a kétgyermekes családok adókedvezménye.

Növekedni fog a jövőben családi otthonteremtési kedvezmény (csok) összege az ötezer főnél kisebb településeken, a kormány ott a használt ingatlanok esetében is jelentős növelést tervez – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Népszerűsítenék a falusi létformát

Hangsúlyozta: a kabinet célja, hogy a falusi létforma népszerűvé váljon, és ne járjon az életszínvonal csökkenésével az, ha valaki vidékre költözik. Az épülő házak esetében kedvezmény jár majd a tájegységbe illeszkedő építkezések után – sorolta a várható változásokat, hozzátéve: még ebben a parlamenti ciklusban program indul a kultúra fejlesztésére, játszóterek, sportpályák kialakítására.

Nemzetközi kapcsolatok

Szoros szövetségre törekszünk mindenkori német kormánnyal – szögezte le a miniszter Orbán Viktor közemúltbéli, németországi hivatalos látogatására utalva, egyúttal kiemelte az erős magyar-izraeli kapcsolatokat is.

Fontos partner Magyarország számára Németország – mondta a miniszter –, legfontosabb gazdasági szövetségesünk, „ezért is fontos, hogy politikai szinten is kiegyensúlyozott legyen a kapcsolat”. Sok kérdésben, elsősorban a migráció ügyében vannak nézetbeli különbségek, de jó szövetségesi együttműködésre törekszünk – fűzte hozzá Gulyás Gergely.

Németországnak stratégiai érdeke a Közép-Európával való jó együttműködés, ez jelenti a  V4-ekkel való jó kapcsolatot, illetve egy bajor–osztrák–magyar megerősített együttműködést is, „aminek számos jelét lehet majd a következő hónapokban látni”.

A miniszterelnök néhány nappal ezelőtt Tel Avivban tett látogatására utalva a miniszter leszögezte: az elmúlt 30 évben „soha olyan jó nem volt” az államközi kapcsolat Izrael és Magyarország között, mint most.  Izrael számára is egyértelmű, hogy a migráció új kihívást jelent Európa számára és az európai zsidó közösségek számára is – folytatta a miniszter –, a migráció pedig „gyakorlatilag a modernkori antiszemitizmus gyökere, éppen ezért az ez elleni küzdelem akkor a leghatásosabb, ha a migrációval szemben foglalunk állást”.

Miniszterelnökséget vezető miniszter elfogadhatatlannak és támadásnak minősítette az Európai Bizottságrészéről a „Stop Soros” törvénycsomag miatt Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárást.

Gulyás Gergely úgy fogalmazott: „Brüsszel magatartásában továbbra is azt látjuk, hogy aki védi Európát, azt eljárás alá vonják, aki behívja a migránsokat, azt megdicsérik”. Az EB működése nem tükrözi az EU-t alkotó kormányok véleményét – hangsúlyozta. Hozzátette: ez a támadás egyértelművé teszi, hogy Brüsszel és a bizottság továbbra is migrációbarát politikát kíván folytatni.

A miniszter szerint külön elfogadhatatlan, hogy egy alkotmánymódosítás miatt is kötelezettségszegési eljárást indított Brüsszel. Felhívta a figyelmet, hogy ez a módosítás semmi mást nem tartalmaz, mint amit a német alaptörvény is: a menedékjog csak azokat illeti meg, akik nem biztonságos harmadik országból érkeznek.