A BreuerPress és a HetiTV hírei 

A BreuerPress és a HetiTV hírei 

Már a nyár végén hatályba léphetnek a bevándorlási különadót, az úgynevezett „Soros-adót” tartalmazó rendelkezések – nyilatkozta Kocsis Máté, a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője. A kormánypárti politikus értékelése szerint az új adónem egy újabb védelmet jelent Magyarországnak, illeszkedve a fizikai és jogi határzárral összefüggő korábbi intézkedésekhez. Mint kifejtette: az állam adót vet ki azokra a szervezetekre, amelyek a bevándorlást segítik, vagy erre a célra támogatást fogadnak el. A frakcióvezető a bevándorlást segítő tevékenységek közé sorolta a migrációt ösztönző médiakampányokat és hálózatépítést. Megjegyezte: a „Soros-szervezetek” köztudottan ilyen tevékenységet folytatnak és nem is szándékoznak felhagyni ezzel.

Alapesetben minden hónap 12-én érkeznek meg a nyugdíjak a Magyar Államkincstártól, de augusztusban hamarabb, már 10-én utalják a járandóságokat. Ennek oka, hogy a hónap 12. napja vasárnapra esik, ilyen esetben pedig előrébb hozzák a kifizetéseket, így már pénteken pénzhez jutnak az idősek – írja az mfor.hu. Az őszi hónapokban visszaáll a rend, mivel 12-e hétköznapokra esik, de decemberben már a hónap elején megjelenik a számlákon a pénz: az államkincstár alá tartozó Nyugdíjfolyósító Igazgatóság tájékoztatása szerint december 3-án történik az utalás. A nyugdíj ekkor kiegészül a 3,5 százalékot meghaladó gazdasági növekedés miatt járó, jellemzően 12 ezer forintot jelentő nyugdíjprémiummal, valamint az infláció alakulása miatt járó kiegészítéssel, illetve az év végén kiosztott 10 ezer forintos Erzsébet-utalványokkal.

A Demokratikus Koalíció (DK) a napokban kárt szenvedett utasok érdekében magyarországi és uniós szinten is áttekinti a légitársaságokra vonatkozó szabályokat, és várhatóan azok szigorítását kezdeményezi. Oláh Lajos országgyűlési képviselő azt mondta, a közelmúltban a Ryanair két, a Kanári-szigetekre tartó járatánál is előfordult, hogy a légitársaság tudatosan nem vitte el a nyaralni indulók bőröndjeit, ezt megelőzően pedig más társaságok esetében is többször megtörtént, hogy órákig nem tájékoztatták utasaikat a késésekről. Hozzátette, az ilyen eljárások hosszú távon elfogadhatatlanok, és néhány száz eurós kártérítéssel sem rendezhetők, mivel ezek a cégek a jegyek értékesítésével egyfajta szerződést kötnek az utasokkal, amit aztán szándékosan megszegnek.

Az eddigi legnagyobb fővárosi szakrendelő- és kórházfejlesztési program keretében várhatóan napokon belül megjelenik a három nagy centrumkórházzal kapcsolatos építészeti tervpályázatokra vonatkozó közbeszerzési pályázat – értesült a Magyar Idők Cserháti Pétertől, az Egészséges Budapest program (EBP) miniszteri biztosától. Az összesen mintegy 700 milliárd forintosra tervezett programban az elmúlt hetekben-hónapokban mintegy hárommilliárd forintot fordítottak az egészségügyi intézmények elavult informatikai eszközparkjának megújítására. A fővárosi kórházak tizenhétmilliárd forintból új orvosi gépeket, eszközöket is beszereztek.

Az InfoRádió értesülése szerint egyre gyakrabban fordul elő, hogy a szülők betegen engedik el a gyereküket nyári táborba. Néhány éve ugyanis már nem kell orvosi igazolást beszerezni arról, hogy a gyerek közösségbe mehet; elegendő, ha a szülők nyilatkoznak erről. Igaz, korábban az orvosi igazolás kiállítását sem feltétlenül előzte meg vizsgálat. 2012-ig a szülőknek háziorvosi igazolást kellett beszerezniük arról, hogy a gyerek nem szenved fertőző betegségben, tehát nyugodtan táborozhat, mert nem jelent veszélyt mások egészségére. Hat éve azonban módosították az erre vonatkozó minisztériumi rendeletet. Azóta csak a szülőknek kell kitölteniük egy nyilatkozatot arról, hogy a gyereküknek nincs láza, torokfájása, bőrkiütése, sárgasága, hányása, hasmenése, gennyes fülfolyása és orrfolyása, illetve nem tetves és nem rühes. Az InfoRádióhoz érkező jelzések szerint azóta, ha nem is nagyon sokszor, de a korábbinál valamivel többször előfordul, hogy a gyerek betegen érkezik a táborba, ezért haza kell küldeni. Mégsem lenne érdemes visszaállítani a 2012 előtti szabályt, ugyanis sok igazolás csak egy pecsétes papír volt, amit az orvos vizsgálat nélkül állított ki és a nővérkével küldött ki a váróteremben egyedül üldögélő szülőnek.

Külpolitika:


Először vetette be Izrael hivatalosan a Dávid parittyáját, két elfogórakétát indítva Szíriából indított lövedékekre, melyek végül nem jutottak át a határon. A Szíriából hétfőn reggel kilőtt rakéták beindították a légvédelmi szirénákat Izrael északi részén. “A szirénákat Izrael északi részén a szíriai belső harcok során kilőtt rakéták aktiválták,” nyilatkozta a hadsereg. “Ennek eredményeként 2 Dávid parittyája elfogórakéta került kilövésre abbéli aggodalomból, hogy a rakéták izraeli területen csapódhatnak be. A belső harcok során kilőtt rakéták szíriai területen landoltak. Sérülést vagy anyagi kárt nem okoztak.” Ez volt az első ismert használata a Dávid parittyája rendszernek, melyet tavaly nyilvánítottak bevetésre késznek.

Egy palesztin arab tinédzser hétfő hajnalban meghalt az izraeli erőkkel való összecsapások során egy Betlehem melletti menekülttáborban, számolt be a hírről a helyi média. A hadsereg nyilatkozata szerint lázadás tört ki miközben a csapatok egy letartóztatást hajtottak végre a Deheise menekülttáborban, a lakosok “pokolgépeket, Molotov-koktélt és köveket,” dobáltak a katonákra. A csapatok éles lőszerrel és más tömegoszlató eszközökkel reagáltak. Az izraeli csapatok két gyanúsítottat tartóztattak le a razzia során. A táborban találtak egy fegyverkészítéshez használt esztergapadot. A Júdea és Szamária szerte hétfő hajnalban végrehajtott razziák során az izraeli biztonsági erők 6 terrorista tevékenységgel gyanúsítottat személyt tartóztattak le. A gyanúsítottakat átadták a Sin Bét biztonsági szolgálatnak kihallgatásra.

Hatvannyolc rabbi fordult levélben a brit Munkáspárthoz, hogy az International Holocaust Remembrance Alliance által összeállított antiszemitizmus definíció teljes változatát fogadja el. Progresszív és ortodox rabbik is csatlakoztak a felhíváshoz. A Munkáspárt átvenné ugyanis a meghatározás néhány pontját, például azt, hogy antiszemitizmusnak minősül az a vád, hogy valaki hűségesebb Izraelhez, mint a saját országához, vagy az a vélemény, hogy Izrael létezése rasszista törekvés, továbbá az olyan kijelentések is, amelyek Izrael aktuális politikáját párhuzamba állítják a nácikéval – írta a Jerusalem Post. A Jeremy Corbyn vezette párt rengeteg kritikát kap, a HETI TV is sok problémás esetről számoltunk már be. Tavasszal Ávi Gábáj, az izraeli Munkapárt vezetője bejelentette, hogy megszakították a kapcsolatot Jeremy Corbynnal. Az indoklás szerint Corbyn ellenséges a zsidó közösséggel szemben, és nem számolja fel a pártjában jelenlévő antiszemitizmust.

Maffiához hasonlította Irán vezetését Mike Pompeo amerikai külügyminiszter Los Angelesben iráni amerikaiak közössége előtt mondott beszédében. Pompeo kijelentette: egyes iráni vezetők gazdagsága és korrupciója mutatja, hogy Iránt „inkább egy maffiához, mint kormányhoz hasonlatos valami irányítja”. A tárcavezető Haszan Róháni iráni elnököt és Mohamed Dzsavád Zaríf külügyminisztert az ajatolláh-k „nemzetközi szélhámosságának polírozott embereinek” nevezte.  Pompeo azt hangoztatta, az irániaknak maguknak kell dönteniük arról, merre haladjon az országuk, és Washington „támogatni fogja az iráni nép régóta figyelmen kívül hagyott véleményét”. Bejelentette, hogy az amerikai kormány huszonnégy órás, farszi nyelvű információs csatornát indít, amelynek rádiós, televíziós, digitális és közösségi oldalon sugárzott programjai lesznek. A cél – a külügyminiszter szavai szerint – az Iránban és szerte a világban élő irániak elérése.

Több forgatókönyve is lehet az Európai Unió válsága lezárásának, a többi között a helyzet rendezése, de a közösség kettészakadása is bekövetkezhet – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában a Bruxinfo brüsszeli irodájának igazgatója. Fóris György hozzátette: az EU-nak eddig nem volt egységes menekültpolitikája. Több kimenetele is lehet a pénzügyi és menekültválság végének, akár ketté is szakadhat az Európai unió – hangsúlyozta Fóris György. „Három kimenetele lehet ennek a játéknak” – fogalmazott a Bruxinfo brüsszeli irodájának igazgatója. A szakértő szerint egyes tagországok föderalisztikus „államszerűség” kialakítását szorgalmazhatják, ezt azonban a kelet-közép-európai régió nem fogadná el, ez vezethet kettészakadáshoz. A valószínűbb forgatókönyv szerint azonban „nincs ilyen drámai ütközés”, csupán egyes országok egyre inkább együttműködnek, a többiek pedig fokozatosan eltávolodnak, de maradhat a közös költségvetés és forráselosztás. A harmadik lehetőség szerint „az egész szétzilálja magát és ellehetetlenül”. Fóris György kiemelte: az Európai Unió egyik legnagyobb problémája jelenleg, hogy a közösségnek eddig nem volt egységes menekültpolitikája. „Nem az, hogy kudarcot vallott, hanem nincs” – fogalmazott a szakértő, aki hozzátette: most alakítják ezt ki.

Európa az Egyesült Államok segítsége nélkül is képes arra, hogy megvédje magát – véli a németek 56 százaléka egy felmérés eredménye szerint. Az RTL és az n-tv német hírtelevízió számára, a Forsa közvélemény-kutató által készített kutatásban megkérdezettek 37 százaléka van csak azon a véleményen, hogy Európa rászorul az Egyesült Államok katonai segítségére. A közvélemény-kutatást ismertető közlemény megjegyzi, hogy ezen a téren alig vannak véleménykülönbségek az ország nyugati és keleti felében élők, valamint a különböző pártszimpátiával rendelkező választói csoportok között; az az uralkodó nézet, hogy Európa meg tudja védeni magát. Arra a kérdésre, hogy mit gondolnak Donald Trump amerikai elnök kijelentéséről, miszerint Németország teljes mértékben Oroszország ellenőrzése alatt áll, a nagy többség, 84 százalék azt mondta, hogy ez a megállapítás teljes mértékben téves.

Másfél hónappal a szlovéniai választások utána sem a győztes ellenzéki jobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS) elnöke, Janez Jansa volt miniszterelnök, sem a második legtöbb szavazatot kapott, Marjan Sarec nemrég alapított balközép pártja, a Marjan Sarec Listája (LMS) nem rendelkezik a kormányalakításhoz szükséges parlamenti többséggel. Borut Pahor államfő, akinek az első körben, a hivatalos eredmények közzététele után 30 napon belül javaslatot kellett volna tennie a miniszterelnök-jelölt személyére, hétfőn hivatalosan is értesíti a parlamentet, hogy nem tudja megtenni, mert egyik jelölt sem rendelkezik a szükséges támogatással.  A törvények szerint a parlamentnek ezt hivatalosan is „tudomásul kell vennie”, ami valószínűleg a pénteki plenáris ülésén történik meg. Ezt követően a második körben – amelyre 14 nap áll rendelkezésre – az elnök mellett már a frakciók is javaslatot tehetnek is a miniszterelnök személyére, s ha ez sem jár sikerrel, a harmadik körben a képviselők, azaz pártjaik is jelölhetnek, de ekkor már nem kell a kormány megválasztáshoz abszolút többség – vagyis 46 szavazat -, elég a jelenlevők többségének támogatása. Elemzők szerint a második forduló is sikertelen lesz, és csak a harmadik fordulóban, valamikor augusztus végén alakulhat meg a kormány, amikor már nem kell a megválasztásához abszolút többség a parlamentben.

A korábbiaknál jóval kevesebb fegyvert ad el az új német kormány Szaúd-Arábiának és Törökországnak – jelentette a ZDF német közszolgálati televízió. Az adatok egy levélből derültek ki, amelyben a Baloldal nevű párt frakciójának kérdésére adott választ a német gazdasági minisztérium. A válaszból kitűnik, hogy március 14., az új kormány megalakulása óta a német hatóságok öt exportengedélyt adtak ki a NATO-szövetséges Törökországba irányuló fegyverszállításokra, összesen 418 ezer euró (136 millió forint) értékben. Az év elejétől a jelenlegi kormány felállásáig még 34 ilyen engedélyt hagytak jóvá, 9,7 millió euró értékben. Tavaly 138 esetben engedélyezték fegyverek exportját Törökországba 34,2 millió euróért, 2016-ban pedig még 83,9 millió euróért adtak el fegyvert Ankarának német fegyvergyártók. Szaúd-Arábiába a kormány megalakulása óta egyetlen esetben engedélyeztek fegyverexportot, 28,5 ezer euróért. Az év első tíz hetében viszont még 161,8 millió euró értékben érkeztek német fegyverek az arab királyságba.

Gazdaság:
A Mol-csoport 2030-ig szóló stratégiája az érintett országok nemzetgazdasági érdeke is, hiszen valamennyien jól járnak a technológiailag fejlett, a piaci változásokra reagálni képes üzemekkel – mondta a Világgazdaságnak Világi Oszkár. A Mol-csoport innovatív üzletágak és szolgáltatások ügyvezető igazgatója szerint Európában idővel csökken az üzemanyagok iránti kereslet, mert egyrészt hatékonyabbá válnak az autók, másrészt megjelennek az alternatív üzemanyagok, valamint nő az alternatív közlekedési módok, a megosztáson alapuló közösségi közlekedés súlya. Nemcsak a közép-európai, hanem a hasonló méretű németországi értékesítés is kisebb lesz, s emiatt az ottani többlet ugyancsak a térségünkben kereshet gazdát, erősítve az itteni konkurenciaharcot. Erre egyrészt a töltőállomásaink szolgáltatásainak átalakításával kívánunk reagálni, vagyis ezentúl nem üzemanyagot, litereket adunk el, hanem kilométereket, hiszen az emberek már többet akarnak, mint pusztán tankolni.

A nyilvántartott álláskeresők száma 13,9 százalékkal csökkent Magyarországon egy év alatt, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában a júniusi zárónapon 240 700 álláskereső szerepelt, ami több mint 38 ezerrel kevesebb, mint egy éve. júniusban a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 5,2 százalék volt, a munkavállalási korú népességhez mért relatív ráta pedig 3,6 százalék. A legalacsonyabb értékekkel továbbra is Győr-Moson-Sopron megye rendelkezett. Júniusban 43 200 álláskereső kérte nyilvántartásba vételét a kirendeltségeken, 12,4 százalékuk első alkalommal regisztrált. Az új belépők száma az előző évinél 3,1 százalékkal kevesebb volt. Az álláskeresők 9,8 százaléka, 23 600 volt pályakezdő. A legtöbb pályakezdő fiatalt Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tartották nyilván, de Hajdú-Bihar és Baranya megyében is jelentős a regisztrált pályakezdő álláskeresők száma.

Könnyű:

Sikeresen megmászta vasárnap a K2-t, a Föld második legmagasabb hegycsúcsát, majd lesíelt róla Andrzej Bargiel lengyel hegymászó. A hegymászás történetében Andrzej Bargiel az első, aki a 8611 méteres csúcs megmászása után síléceken ereszkedett le a hegyoldalon. A 30 éves zakopanei hegymászó életében ez volt a negyedik nyolcezres csúcs, amelyet meghódított és lesíelt róla. A sportoló teljesítményét méltatta Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, aki Twitter-üzentében arról írt, hogy „a világ lélegzet-visszafojtva követte Andrzej Bargiel teljesítményét, aki a világon elsőként síelt le a K2 csúcsról”. Bargiel 2013-ban a 8013 méteres Shishapangmát, 2014-ben a 8156 méteres Manaslut (8156 m) és 2015-ben a 8051 méteres Broad Peak csúcsot mászta meg. A lengyel hegymászó közölte, nem adja fel célját, hogy megmássza a világ legmagasabb csúcsát, és a Mount Everestről síelve ereszkedjen le az alaptáborig.